Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-395

34 395. országos ülés 190k márczius 1-én, hétfőn. Akkor leszavazza!) A napirendre tűzés nem azt jelenti, t. képviselőház, hogy a parlament a felett akar vitatkozni, hogy ő Felségének nem volt joga kinevezni; de vegye a t. miniszter ur figyelembe pl. azt, hátha a vita során a képviselőház többsége arra az álláspontra fog helyezkedni, hogy feliratot intéz ő Felségéhez, a melyben felkéri őt ennek a kinevezésnek visszavonására? (TJgy van! a szélsobaloldalon). Én képzelek magamnak esetet és épen ez az eset az, hogy ilyen dolog megtörténhetik s a parlamentnek előre is mód nyujt&tik arra, hogy bizalmatlan ságát nyilvánítsa egy személylyel szemben, a kit a parlamentben az alkotmányjogi állás betöltésére képtelennek tart. Már most méltóztassék a konkrét esetet venni. Nem arról van szó, hogy a kereskedelmi szerződéseknél micsoda befolyása lesz neki, hanem in concreto arról, hogy az a miniszter, mint miniszterelnök, egy alkotmányjogi kérdésben, a mely ma is napirenden van, a képviselőház által leszavaztatott. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Méltóztassanak nekem megengedni, hogy röviden rekapituláljam azt, miről volt és miről van szó. Nekem jogom van a történtek után azt hinni, hogy a t. többség is repudeálja annak a kinevezését, a kiről most szó van. Méltóztassanak megengedni egy rövid törtéuelmi reflexiót, A vezényleti és vezérleti nyelv kérdése szempontjából, általában véve a hadseregre vonatkozó felségjogok szempontjából hosszú idő óta a magyar nemzet törvényhozásában és a nemzetben magában nagy vita folyik. Ebben a konkrét kérdésben foglalt el álláspontot gr. KhuenHéderváry e képviselőház szine előtt. Azt mondotta, hogy a hadseregre vonatkozó főhatalmi intézkedések három csoportra osztandók. Először olyanok, a melyek kizárólag a Felség hatáskörébe tartoznak, másodszor olyanok, a melyek az országgyűlés hatáskörébe tartoznak és harmadszor olyanok, a melyek Ausztriával egyetértésben intézendők el. Ezen álláspontja után szavazta le őt a képviselőház, mert különösen az első részét az ő felállított tételének, mintha volna olyan királyi főhatalmi intézkedés, a mely a törvényhozás hatalmi körén kivül állana, a parlament nem akczeptálta. Ezen leszavaztatás után a szabadelvű párt bizottságot küldött ki és promugálta a programmját. Ez a párt ma azt hirdeti, hogy nincsen olyan felségjog, a mely ne állana a parlamentnek ellenőrzése alatt. Előttünk tehát egy tény fekszik, a mely gr. Klmen-Héderváry Károlynak, mint miniszterelnöknek az álláspontját nemcsak a parlament, hanem a szabadelvű párt többségével is szembeállítja, mert mindakettő azt vallja, hogy a felségjogok is a miniszterelnöki felelőség elve alatt állanak, és törvényhozási utón megváltoztathatók. 0 Felsége most kinevezett egy minisztert, akkor, a mikor ezek a kérdések még parlamentáris eldöntés alatt állanak, a ki homlokegyenest eUenkező álláspontot foglal el a parlament és a szabadelvű párt többségével szemben. Tehát jogunk van állítani, hogy ő Felsége személye mellé olyan miniszter neveztetett ki, a ki az alkotmányos összes tényezőknek megnyilatkozott akaratával ellenkező álláspontra helyezkedik. (TJgy van! TJgy van! a szélsobaloldalon.) Azt pedig lehetetlennek tartom, hogy a magyar törvényhozás hozzájárulhasson ahhoz, hogy ilyen kétes helyzetek teremtessenek, és hogy Magyarországot ő Felsége mellett Bécsben olyan ember képviselje, a ki a nemzet többségével ellenkező álláspontra helyezkedik. De nem szabad figyelmen kivül hagyni azt sem, hogy itt a parlamentnek egy befejezetlen ügye van. Távol áll tőlem a szándék, hogy egyéni véleményemet nyilvánítsam e perezben; de bárkinek bármi legyen a nézete arról, hogy gr. Khuen-Héderváry a vesztegetési ügyben bármilyen ártatlan: maga az a tény, hogy a parlament ezt az ügyet még el nem intézte, (TJgy van! TJgy van ! a szélsobaloldalon.) a népképviseleti rendszeren nyugvó alkotmány tisztessége okából kizárja azt, hogy ő Felsége olyan embert, a kit a gyanúnak még csak az árnyéka is terhel, miniszterré nevezzen ki. Méltóztatnak tudni, hogy csak a napokban lett ez a kérdés mentelmi bejelentés tárgyává. Hozzájárul ehhez, hogy a t. miniszter ur itt a képviselőház padjairól mint képviselő proklamálta a magyar parlamentben az alkotmány ós házszabályok ellenére az erőszak alkalmazását. (TJgy van! TJgy van! a szélsobaloldalon.) Nekünk jogunk van, sőt kötelességünk az ilyen kinevezéssel szemben a napirendre tűzést azért követelni, hogy a parlamentben megvitassuk: vájjon nem érkezett-e el az ideje és helye annak, hogy ő Felségét feliratban felvilágosítsuk az iránt, hogy itt a nemzet l és királya közötti békének megzavarása is bekövetkezhetik, (Nagy zaj és mozgás.) ha ő Felsége a kínevezéshez ragaszkodik ? Melyik alkotmány tiltja meg, hogy a képviselők ilyen jogot ne gyakoroljanak, és hol van megírva az, hogy a népképviselők ilyen kötelesség teljesítése elől elzárkózzanak akkor, a mikor annak módja és annak kihatása az országra és a királyra nézve egyaránt hasznos eredményű lehet? Nem szabad elzárkózni az elől, hogy a magyar parlament, alkotmányjoga szempontjából is, ilyen kinevezés felett a maga véleményét nyilváníthassa. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsobaloldalon.) Ismétlem: preczedens nélkül áll az eset, de preczedens nélkül áll az is, hogy ilyen előzmények mellett egy miniszter valaha kineveztetett volna. (TJgy van! TJgy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Én őszintén óhajtom, t. képviselőház, hogy legalább ezen a módon nyújtassák alkalom a képviselőháznak arra, hogy véleményét, a többség megalakulása utján, ebben a kérdésben nyilváníthassa. Én a magam részéről támogatom a napi-