Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.
Ülésnapok - 1901-395
395. országos ülés 190í márczius 7-én, hétfőn. ?>?> ki. (TJgy van! TJgy van! jobb/elöl. Zaj bálfelöl.) Minthogy ő Felségének ezen kinevezési joga a dolog természete szerint korlátlan, a képviselőháznak semmiféle más ingerencziáj a erre nem lehet, mint hogy azt a miniszterelnököt, a ki ő Felségének . . . Ugron Gábor: Récseyt miért nem fogadták el? (Zaj.) Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: ... a ki ő Felségének ezt a kinevezési ajánlatot tette, felelőségre vonja, a mihez a t. képviselőháznak teljes joga van. De ahhoz a képviselőháznak, azt hiszem, a dolog természete szerint, nincsen joga (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nagyon is van!) és nem felel meg közjogi alaptételeinknek, hogy ez a kinevezés napirendre tűzessék. (Igaz! JJgy van! a jobboldalon. Folytonos zaj a szélsőbaloldalon Halljuk ! Halljuk! Elnök csenget.) Ha a képviselőház a miniszterelnököt e tekintetben bármily alakban felelőségre akarja vonni, arra van a képviselőháznak száz más módja, de közjogunkkal ellenkezik az, hogy a képviselőház azt a módot válaszsza, mely szerint a kinevezést magát tűzze napirendre. (Igaz! JJgy van! a szélsöbahldalon.) Ezért tisztelettel kérem a képviselőházat, hogy a napirendretüzési inditvány mellőzésével a királyi kéziratot tudomásul vegye. (Helyeslés a jobboldalon.) Nem hagyhatom azonban említés nélkül, t. ház . . . (Gabányi Miklós közbeszól. Zaj.) Elnök: Kérem Gabányi képviselő urat, ne méltóztassék folytonosan közbeszólni. Gabányi Miklós: Azt se mondtam, hogy befellegzett ! (Halljuk!Halljuk !) Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: , . . azt az egészen uj theoriát sem, hogy valaki azért, mert a házban valamely alkalommal leszavaztatott, miniszterré újra kinevezhető ne lenne. (Igaz! TJgy van! jobboldalon.) Erre nézve nincsen ugyan semmiféle irott törvény, semmiféle irott szabály, de a dolog természetéből folyik, hogy abból a körülményből, hogy egyszer valaki itt a házban mint miniszter kisebbségben maradt, nem következik, hogy ne lehetne őt újból miniszterré kinevezni. Ez a parlamentarizmus legelemibb szabályaival ellenkezik. (Helyeslés jobb felöl.) Gabányi Miklós: Magyarfaló, azért nevezték ki! (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Hozzáteszem azt is, hogy, teljes egyéni meggyőződésem szerint, gróf Khuen-Héderváry azt az állást, a melyre ő!Felsége által kineveztetett, igen jól, igen helyesen fogja betölteni. (Igaz! TJgy van! a jobboldalon.) Lehetnek erre nézve eltérők a vélemények, (Folytonos zaj. Elnök csenget.) és a dolog természete szerint egyéni dolgokban senkinek a véleményét korlátozni nem lehet; de én itt nyíltan kifejezem azt, hogy nemcsak a miniszterelnök, a ki a kinevezést propoKÉPVH. WAPLÓ. 1901 1906. XXIII. KÖTET. nálta, hanem mi, az ő kollégái is azon meggyőződésbon vagyunk, hogy a kinevezést helyesen proponálta . . . (Helyeslés a jobboldalon. Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselőház ! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: ... és hogy gr. Khuen-Héderváry az ő Felsége személye körüli miniszteri teendőket, a melyeket a törvény rábiz, híven, lelkiismeretesen és Magyarország érdekeinek megfelelóleg fogja elintézni. (Igaz! TJgy van! jobbfelől) A mit Ugron Gábor képviselő ur mondott, hogy az ő Felsége személye körüli miniszternek volna feladata a Magyarország és Ausztria közötti kereskedelmi viszonyoknak ellenőrzése: ezt nem tartom épen az ő első feladatának. Arra van a magyar kormánynak számos más módja, és tessék elhinni, — praxisból beszélek — az ő Felsége személye körüli miniszter ritkán fog abba a helyzetbe jutni, hogy e tekintetben valami, hatáskörébe eső lépéseket tegyen. Mindezeknél fogva, minthogy, ismétlem még egyszer, ő Felségének kinevezési joga teljesen korlátlan és a parlamentnek más eszközei is vannak, hogy azt a miniszterelnököt, a kinek ajánlatára ő Felsége valakit kinevez, felelőségre vonhassa, ha akarja: kérem a t. képviselőházat, hogy a kéziratnak napirendre tűzését mellőzni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Polónyi Géza képviselő ur kivan szólani. Polónyi Géza: T. képviselőház! Talán egy pillanatig sem fog kétség fenforogni az iránt, hogy ezen képviselőházban nem az köztünk a vita tárgya, mintha ő Felségének nem állana meg az a feltétlen joga, hogy a minisztereket a miniszterelnök ajánlatára maga nevezi ki. Tehát legyünk e felől tisztában, hogy nem ez az ütköző pont itten. Belátom, hogy preczedens nélkül áll az eset, de preczedens nélkül áll az is, hogy ő Felsége ilyen kinevezést irjon alá. (Igaz! TJgy van! a szélsöbahldalon.) Itten tehát a parlamentarizmus alapelveit a legnagyobb rigorozitással kell alkalmaznunk. 0 Felségének alkotmányunk értelmében feltétlen joga a miniszterelnök előterjesztésére azt nevezni ki miniszterré, a kit jónak lát. De ugyanazon miniszternek az 1848. évi III. törvényezikk két irányban állapítja meg felelőségét: a királylyal szemben és a parlamenttel szemben. A parlamentnek joga, hogy azt a kinevezést akár abból a szempontból, hogy az alkotmányjogi formák megtartásával történt-e, akár azon szempontból, hogy az egyén nem szolgáltatott-e esetleg okot arra, hogy a nemzet és a király között viszály keletkezzék, bírálat tárgyává tegye (TJgy van! a szélsöbahldalon.) és egyáltalában határozzon a felett, hogy egy bizonyos embert, a ki más téren, pl. hazaárulással megbélyegzett ember, tartozik-e akczeptálni vagy nem? (Igaz! TJgy van! a szélsöbahldalon. Felkiáltások jobb felől:
