Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.
Ülésnapok - 1901-410
MQ. országos ülés 1904- márczius 26-án, szombaton. 371 Kérni fogom azokat a képviselő urakat, a kik a mentelmi bizottság jelentését elfogadják, szíveskedjenek felállani; a kik nem fogadják el, azok ülve maradnak; ezzel tehát Pap Zoltán képviselő ur indítványának sorsa is el lesz döntve. Kérem azon képviselő urakat, a kik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség, E szerint határozatképen kimondom, hogy a ház Nagy Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az esetben felfüggeszti. Következik b. Kaas Ivor országgyűlési képviselő mentelmi esete (írom. 461). Maróthy László előadó: T. képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 1903 november hó 28-án 5775. szám alatt kelt felterjesztése azon okból kéri b. Kaas Ivor mentelmi jogának felfüggesztését, mert nevezett képviselő » Nyilatkozat* czim alatt egy röpiratában Bokányi Dezső budapesti lakosra vonatkozólag oly dolgokat állit, a melyek őt becsületében sértik és a melyeknek valósága esetében közmegvetésnek is kitennék, a mi miatt Bokányi Dezső nevezett országgyűlési képviselő ellen bűnvádi feljelentést tett. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Maróthy László előadó: Minthogy az iratok között bemutatott röpirat tényleg tartalmaz oly értelmű állításokat, a melyek magánvádló által kifogásoltattak és azoknak szövegezéseért b. Kaas a felelőséget elvállalta, zaklatás esete fenforogni nem látszik, a felterjesztést pedig illetékes hatóság teszi: a mentelmi bizottság nevében tisztelettel javaslom a háznak, hogy b. Kaas Ivor országgyűlési képviselő mentelmi joga ezen ügyben felfüggesztessék. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólani ? (Nem!) Minthogy szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát, igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Ennélfogva határozatként kijelentem, hogy a ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és e szerint b. Kaas Ivor mentelmi jogát ezen ügyben felfüggesztette. (Az elnöki széket Perczel Dezső elnök foglalja él.) Elnök: Következik a gazdasági bizottság jelentése Konkoly-Thege Sándor országgyűlési képviselő tiszteletdijainak utalványozása iránt beadott kérvénye (írom. 479) tárgyában. _ Nyegre László előadó: T. képviselőház! Hont vármegye szálkai választókerületében 1903 június 28-án megtartott képviselőválasztás alkalmával Jakabffy István megválasztott képviselőnek jelentetett ki. A választás ezen eredménye ellen peticzió nyújtatott be és a kir. Curia 1903 november hó 2-án hozott ítéletében a választás végeredményének azon összeállítását, a mely szerint Jakabffy megválasztott képviselőnek nyilváníttatott, érvénytelennek mondotta ki és megállapította, hogy az érvényes szavazatok általános többségét Konkoly-Thege Sándor országgyűlési képviselő nyerte el. Ennek folytán a képviselőház múlt évi november hó 17-én, illetőleg deczember hó 3-án tartott ülésében Konkely-Thege Sándort igazolt képviselőnek jelentette ki, egyszersmind a házszabályok 113. szakasza értelmében a nevezett képviselő urnak tiszteletdijai november hó 1-től kiutalványoztattak. Most Konkoly-Thege Sándor országgyűlési képviselő azzal a kérelemmel járult a képviselőház elé, hogy tiszteletdijai ne november hó 1-től, hanem a választás napjától, vagyis 1903 Julius 28-tól utalványoztassanak ki. (Felkiáltások a jobboldalon : Igaza van !) Ezt a kérvényt a gazdasági bizottság tárgyalás alá vévén, azt az álláspontot foglalta el, hogy e kérdés a ház adminisztratív ügyeit kezelő gazdasági bizottság hatáskörébe nem tartozik és ennélfogva azon javaslatot terjeszti a ház elé, hogy ez ügy véleményes jelentéstétel végett adassék ki az igazságügyi bizottságnak, (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólani, t. képviselőház ? Szüllő Géza: T. képviselőház! Csak egy pár szót kívánok ezen kérdéshez szólani. A kérdés az, hogy Konkoly-Thege Sándor országgyűlési képviselő azt arrogálja magának, hogy miután ő 1903 júliusban lett képviselő, habár mandátumát csak 1903 november havában mutatta be a háznak, neki a hátralékos tiszteletdija az egész időre kiadassák. A kérdés egészen uj és szokatlan és a curiai bíráskodásról szóló törvényjavaslat meghozatala óta még elő nem fordult, ennélfogva itt preczedens alkotásról van szó, Mikor közpénzekről van szó, akkor bennünket sem a barátság, sem a gavalléria ne vezessen, hanem a tiszta igazság. A magunk pénzét, ha akarjuk, kiadhatjuk gavallérosan, az ország pénzével, az adófillérekkel azonban takarékosan kell bánnia a népképviselőnek. (ügy van! bal felölj Ha az előttünk fekvő kérdést vizsgáljuk, t. képviselőház, tekintetbe kell vennünk azokat a törvényeket, a melyek a képviselői illetményeket szabályozzák. 1848 előtt a követeket maga a vármegye fizette. 1848-ik évi VI t.-czikk megállapította, hogy a képviselő napidijban részesül, hogy igy azért, hogy a képviselőház gyűléseire feljön Pestre, mintegy bizonyos könnyebbitésben legyen része. A diurnumot azután egy 1893-ik évi törvény átalányra változtatta át. De akkor is kimondták, hogy a képviselőnek nincs fizetése, nem kaphat egyebet mint diurnumot, a mely neki átalányban utalványoztatik ki. Ennek következtében, hogy valaki az átalányt megkaphassa, szükséges, hogy képviselői funkcziókat végezzen és mandátuma bemutatva legyen. Konkoly-Thege Sándor azonban nem mondhatja azt, hogy ő képviselői funkcziókat vitt volna véghez 1903. novemberig, mert 1902. júliustól kezdve 1903. novemberig Jakabffy István volt az a 47*
