Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.
Ülésnapok - 1901-409
MŰ. országos ülés 190í mt Miért nem mert ? Azért, mert Bécsben akadályokkal találkozott, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A magyar kormányzat megelégedett azzal, hogy a horvát országgyűlés az ottani gonosz kormányzati befolyásokkal ide liferált negyven képviselőt. Ezek voltak a magyar kormányzat póttartalékosai, a kik akkor, mikor itt a nemzeti irány ós a nemzeti követelések felébredtek, előjöttek egész tömegekben, a mint láttuk őket itt a múlt napokban, teljesítették kötelességeiket, leszavaztak, hazamentek, de most már nem látjuk őket. (Ugy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Hát nem nevetséges állapot ez, hogy a horvátországi képviselők csak ily dicstelen cselekedetre jönnek fel Budapestre ? Hát Horvátország- és Magyarországnak azon nagyfontosságú gazdasági és pénzügyi érdekei, a melyek itt fenforognak, nem érdekük Horvátországot is? Igen, érdeklik, csakhogy a kiket ide küldenek, azok nem azt tartják feladatuknak, hogy a horvát nép igazi érdekeit képviseljék, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldálon.) hanem feljönnek azért, hogy itt a magyar_ kormány érdekeit és politikáját támogassák. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldálon : Zaj. Elnök csenget.) B. Kaas Ivor: Közönséges mamelukok azok is! Szederkényi Nándor: íme, itt van a kép előttünk, ilyen viszony van Horvát- ós Magyarország között, hogy a magyar országgyűlésen megjelenik negyven képviselő, még horvát miniszter is van, a ki buzgó látogatója a képviselőháznak, teljesiti buzgó kötelességét, végighallgatja az üléseket a legszorgalmasabban, de nincsen neki semmiféle észrevétele e házban a horvát-magyar viszonyokra? Mondjon ő az ő értelmében akármit, jót vagy rosszat. De semmiféle megjegyzése sincsen ? Nincsen. Es nincsen a horvát képviselő uraknak sem semmiféle megjegyzése ? Nincsen. Hallgatnak mélyen, csak szavaznak és akkor az a horvát nép nem nézhet-e keserűséggel ránk (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és a horvát országgyűlésre, a mely líferálja ezeket a szavazatokat ? Nem keserűséggel tehet-e annak szemrehányást és nem fordulhat-e el azoktól a kormányzati viszonyoktól, a melyek létrehozzák a horvát országgyűlésnek ezen abnormis, kaczagtató és a világ gunyjára szolgáló állapotát ? (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) És ez természetes is, mert az a horvát nép, a melyet a régi osztrák katonai párt befolyásolt, s nevelt fel, az a régi katonai határ*őrvidéken még mindig él, a mely vidékek pedig kutforrásai voltak a magyar gyűlöletnek, mely minden kormányzati és politikai bajokért Magyarországot okolja, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldálon,) Innen jönnek azután azok az ablakbeverések, a melyekről előttem szóló t. képviselőtársam megemlékezett, innen a magyar zászlónak megcsúfolása és meggyalázása. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldálon.) Kereshetünk-e abban a horvát népben kijózanodást, tiszta árczius %-é.n, csütörtökön. 355 felfogásokat, a mikor ilyen zavaros politikai viszonyok közt kell neki élni? (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldálon.) A mikor a magyar kormányzat és a báni kormányzat részéről csak egy furfangos politika czéljaira használtatik ki: akkor nem csoda, hogy ba annak a horvát népnek a feje összezavarodik és a mig nálunk szoczialisztikus alakban tör ki minden állami rend ellen, ott a magyargyülöletben tör ki. a mely inagyargyülöletet már régóta a fejébe vertek és a fülébe súgták és súgják folytonosan most is. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nessi Pál: A nép nem rossz, csak a vezetői! Molnár Jenő: Nem is tudom, hogy választják azokat a képviselőket? A bán egyszerűen kirendeli őket! Szederkényi Nándor: Azon ablakbeverésekért, a magyar nemzeti zászló azon megtaposásáért én mindig a magyar kormányzatot teszem felelőssé, inert a magyar kormányzat az egész Horvátországban nem lát egyebet, mint egy negyven képviselőt liferáló országot. (Ugy van! a szélsöbaloldálon.) És ez igen fontos a magyar kormányzatnak, a szabadelvű pártnak, mert tessék megnézni : van 400 magyar képviselő és 40 horvát képviselő. Már most az ujjunkon kiszámíthatjuk, hogy Magyarországon nem kell csak 170 képviselőt megszerezni a mameluk tábor részére, a többit kiadják a horvátok és igy biztosítva van örökre a kormányzat. Akkor azután hiába hangoztatják azt, hogy igyekezzünk váltógazdaságot behozni a kormányzatba, mert mikor egy kormányzat 40 képviselőt ilyen politikai czélzattal köt le magának, akkor bogy lehetne szó váltógazdaságró)! Mi az ellenzéken azt a politikai irányt, a mely Horvátországban van, nem vagyunk képesek megváltoztatni, mert a bécsi befolyást nem tudjuk onnan kiirtani. Ez a bécsi befolyás ledaráltatja azt a 40 képviselőt, és a melyik magyar kormány a bécsi érdekeknek ellene szegülne, annak bukása Bécsben igen könnyen megtörténhetnék. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldálon.) Csak röviden mutattam rá ezekre a viszonyokra, a melyeket érdemes lenne alapjában megismertetni, mert én lehetetlennek tartom, hogy ha ezeket a dolgokat feltárjuk a horvát nép előtt, akkor egy századnak, mert hiszen iegfeljebb ennyiről lehet szó, mételyező befolyása tönkre tehetné végkép azt a jó viszonyt, a mely hat századon át oly testvériesen fennállott Magyarország és Horvátország között. Mert hiszen voltak lucidum intervallumok most is: több képviselőtársam bizonyára fog emlékezni az 1860-as években a horvát-magyar testvéri ölelkezéare itt Budapesten és sok vidéki városban is. A horvátok belátták akkor tévedéseiket, Magyarország pedig keblére ölelte őket. Sajnos, ez a lelkes ölelkezés eltűnt azután a bécsi su45*
