Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.
Ülésnapok - 1901-408
344 W8. országos ülés 1904Barta Ödön: A 369. számú javaslatot a pénzügyi bizottságnak kellett volna tárgyalnia. A pénzügyi bizottságot, tekintettel arra, hogy majdnem egy egész esztendőt a katonai viták vettek igénybe, abszolúte nem foglalkoztatta a kormány. Tehát igazán elég ideje volt arra, hogy a pénzügyi bizottsággal ezt letárgyaltassa. Ma sincs semmi akadálya annak, hogy a pénzügyi bizottság ezt a készfizetések felvételéről szóló törvényjavaslatot tárgyalásra előkészitse és ide beterjeszsze. Itt aztán majd megkérdezzük, mi az akadálya annak, hogy a készfizetéseket nem léptetik életbe. így aztán meg fogjuk legalább tudni ezt, mert nagyon könnyű kitérni a kérdés elől azzal, hogy azt mondják: a pénzügyi bizottság nem tárgyalta le. Nehogy ez megtörténhessék és nehogy ránk bizonyítsák a külföld előtt, hogy ez az ország abszolúte nem bír érzékkel a maga gazdasági érdekei iránt, mikor ki volt mondva, hogy az 1903. február 23-án lejár az a terminus, a melyen túl aztán semmi akadálya nincs annak, hogy a készfizetések felvétele iránt a kormány intézkedhessek, mikor mint nagy vívmányt tárták elénk azt, hogy kieszközölték, hogy ezt meg lehet csinálni ilyen módon: akkor nem szabad egy esztendeig hevertetni egy ilyen javaslatot. (Helyeslés a szélsőbalon.) Én tisztelettel kérem a kormányelnök urat és a pénzügyminiszter urat, méltóztassék sürgősen ntézkedni az iránt, hogy ez a javaslat a pénzügyi bizottság által letárgyaltassék és a szünet utáni első ülésen tárgyalás végett kitüzessék. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. ház! Áttérünk most már az interpelláczió előterjesztésére. Lengyel Zoltán: Hát ebben nem határozunk? Elnök: A házszabályok értelmében tett felszólalásnál nem határozhatunk. Lengyel Zoltán: De a napirend dolgában még nem határoztunk! (Ellenmondások a jobboldalon.) Elnök: Mielőtt Barta képviselő ur felszólalt, minthogy előterjesztésemre nem történt észrevétel, tehát kimondtam, hogy a napirendre vonatkozó javaslat elfogadtatik. Szederkényi Nándor: A házszabályokhoz kérek szót. A házszabályok ugy intézkednek, hogy a midőn a kormány ilyen javaslatokat beterjeszt, kéri, hogy azok a pénzügyi bizottsághoz utasíttassanak. Már most az, hogy az illető bizottság teljesítse kötelességét, szerintem a ház felügyelete és ellenőrzése alá tartozik. Midőn tehát most felemlittetett az, hogy egy bizottsághoz utalt ügy még ma sem tárgyaltatott, szükséges, hogy a t. elnök ur tegyen kijelentést, hogy erre nézve majd intézkedik és a bizottságot a házszabályok értelmében kötelessége teljesítésére fogja utasitani. Elnök: A miniszterelnök ur kíván szólani. márczius 23-án, szerdán. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselőház ! Azt hiszem, a parlamentarizmus lényegéből folyik, ugy a mint azt Barta Ödön t. képviselőtársam igen helyesen jegyezte meg, hogy a ház munkarendjére vonatkozó dispozicziók a felelős kormánynyal egyetértőleg a felelős kormány intencziői szerint tétessenek meg. A háznak természetesen joga van másként is határozni, de az egyes bizottságoknak elnökei rendesen a kormányelnökkel beszélik meg azt, — nagyon helyesen, — hogy az egyes javaslatoknak bizottsági tárgyalását mikor intézzék. Ebben a tekintetben tehát a felelőség teljesen a kormányon nyugszik és a kormány majd intézkedik is annak idején abban a tekintetben, hogy ezen javaslat előkészítő tárgyalására a pénzügyi bizottságot felkérje. Semmi esetre sem volna helyénvaló, hogy a ház most utasítást adjon ebben a tekintetben a pénzügyi bizottság elnökének, mert ismétlem, a nélkül, hogy efelett diskusszióba akarnék belemenni, hogy a kormány a maga felelősége tudatában tartotta mindeddig mellőzhetőnek azt, hogy a javaslat a pénzügyi bizottságban tárgyaltassék. (Helyeslés a jobbóldalon.) Elnök: Áttérünk az interpelláczióra, t. ház. Lengyel Zoltán : T. ház ! Bocsánatot kérek, én nem értettem, hogy az elnök ur egyáltalában a napirend kérdésében határozatot provokált volna, sem hogy kijelentést tett volna. Barta Ödön képviselő ur a mondat közepén állott fel ... Elnök: Kimondottam a határozatot. Nem volt észrevétel. Lengye! Zoltán : Akkor a helyzet tisztázása végett legalább hozzátartozott volna a dologhoz megkérdezni, hogy Barta Ödön mi czimen akart felszólalni. Elnök: Barta Ödön képviselő ur már a szünet alatt mondta, hogy ő a házszabályokhoz akar felszólalni. Lengye! Zoltán: Erről tudomást nem vettünk, mert a napirendhez felszólaltak volna mások is, hogy ha Barta képviselő ur a mondat közepén fel nem áll és mi abban a hitben nem vagyunk, hogy ő a napirendhez kivan szólani, hogy ha ő a házszabályok czimén kivan szólni a 215. §, alapján, tessék ezt kérni. (Felkiáltások a jobboldalon: Ne tessék utasításokat adni!) A t. képviselő urak velem szemben hosszabb ideig mindig igy alkalmazták ezt és megkérdezték, hogy mi czimen kívánok felszólalni, azóta sem a helyzet, sem a házszabályok nem változtak annyira, hogy mir nix, dir nix belemehessen valaki valamely kérdésnek a tárgyalásába. A másik dolog, a mire ki akarok térni, az, hogy én már Széll Kálmán miniszterelnöksége idején többször sürgettem a főrendiházi tagok összeférhetlenségéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Ez itt lebeg ég és föld között; 290. szám alatt be van terjesztve és nincsen semmi bizottsághoz utasítva, Mi fog vele történni?
