Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-408

W8. országos ülés l90k mi vétel, kimondom, hogy a jelentés ki fog nyo­matni, szét fog osztatni és az osztályok mellő­zésével leendő napirendre tűzése iránt a ház annak idején fog határozni. (Helyeslés.) Rosenberg Gyula előadó: Van szerencsém a közgazdasági bizottság nevében a német biro­dalommal és Olaszországgal kereskedelmi viszo­nyainknak rendezése czéljából megindítandó tárgyalások tekintetében adandó felhatalmazás tárgyában beterjesztett törvényjavaslatra (írom. 494, 513) vonatkozó jelentést beterjeszteni azzal a tiszteletteljes kéréssel, hogy azt kinyomatni, szétosztatni és annak idején az osztályok mellő­zésével leendő napirendre tüzese iránt intézkedni méltóztassék. Barta Ödön: T. képviselőház! Az előadó ur azon indítványához, hogy ez a javaslat már e jelentés folytán tárgyalásra tűzessék ki, nem járulok hozzá. (Helyeslés a szélsőhaloldalon.) A törvényjavaslat ugyanis a tárgyalásra még nincs eléggé előkészítve. Ez a javaslat igen fontos közgazdasági érdekeket, Magyarország pénz­ügyét, államháztartását igen közelről érinti. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Az ilyen javas­latnak a pénzügyi bizottság mellőzésével való tárgyalását nem engedi meg a házszabály szigora értelmezése; de nincs is ok arra, hogy a pénzügyi bizottságnak e törvényjavaslatra vonatkozólag való meghallgatása mellőztessék. Én tehát az előadó ur javaslatával szemben in­dítványozom : méltóztassék elrendelni, hogy a Németországgal megindítandó tárgyalásokra vo­natkozó felhatalmazási javaslat előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz is utasíttassák. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A pénzügyminiszter ur kíván szólni. Lukács Lászlő pénzügyminiszter: T. kép­viselőház ! A távollévő miniszterelnök s a javas­latot benyújtó miniszter ur helyett kötelességem­nek tartom erre az indítványra egy pár szóval reflektálni. Én azt hiszem, ha nem volna a kér­dés, a melyről szó van, annyira sürgős, minden akadály nélkül eleget lehetne tenni a képviselő ur kívánságának, habár a dolog érdemét tekintve, nem látom be, miért kellene egy tisztán fel­hatalmazást magában foglaló törvényjavaslatot, a mely semmiféle pénzügyi természetű intéz­kedést sem foglal magában, egy másik szak­bizottsághoz is utasítani. Mivel tehát a dolog ugy áll, hogy semmiféle pénzügyi intézkedés a javaslatban nincs, másrészről kívánatos, hogy a javaslat mielőbb törvénynyé váljék, én arra kérem a t. képviselőházat: méltóztassék a be­nyújtó miniszter urnak is a javaslatához képest, a melyet különben a t. ház annak idején el is fogadott, megelégedni azzal, hogy a közgaz­dasági bizottság ezt a javaslatot letárgyalta és méltóztassék annak napirendre tűzése iránt in­tézkedni. (Helyeslés jobbfelöl.) Szederkényi Nándor: Azzal az érveléssel szemben, a melyet most a pénzügyminiszter ur előadott, hogy t. i. annyira sürgős ez az ügy, árczius 23-án, szerdán, 293 hogy ez oknál fogva a pénzügyi bizottsághoz nem utasítható, kijelentem, hogy ez az érv meg nem állhat. (Mozgás és ellenmondás a jobboldalon.) Gajáry Géza: Ezért is! Szederkényi Nándor: Majd rátérek a má­sik érvelésre. Ez az érvelés azért nem állhat meg, mert bármilyen sürgős ez a javaslat, ennek a házban való tárgyalása most már azért nem jöhet napi­rendre, mert itt vannak a húsvéti szünetek és így legfeljebb a szünetek után lesz az napi­rendre tűzhető. A húsvéti szünetekről tájékoz­tatva vagyunk, azok körülbelül április 10-éig fognak tartani. Hogy április 10-éig a pénzügyi bizottság ezt ne tárgyalhatná, olyan nincs. Ez az érvelés tehát meg nem állhat, ez önmagától összeomlik. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A másik ellenvetés, hogy ez pénzügyi kér­dést nem foglal magában, nem áll, mert midőn felhatalmazás adatik egy kormánynak arra, hogy tárgyalásokba bocsátkozzék, azon tárgyalások a legfontosabb pénzügyi és kereskedelmi érdekek körül forogván, visszahatással vannak költség­vetésünkre és igy, ha valamely bizottság, ugy a pénzügyi bizottság illetékes arra, hogy megbírálja : adható-e ilyen meghatalmazás, igen vagy nem? Egyébiránt tudom én azt, hogy, ha a kor­mány ugy akarja, akkor nem utaltatik a pénz­ügyi bizottsághoz; de az igazság, a méltányos­ság és az ország közérdeke követeli, hogy ez a felhatalmazási kérdés minden oldalról kellőleg megvitattassék és ugy kerüljön a ház elé. Mi tehát ahhoz, hogy a pénzügyi bizott­ság mellőztessék és annak bírálatát, előterjesz­tését meg ne hallgassuk, nem járulhatunk. Itt volt most az Olaszországgal való ideiglenes ke­reskedelmi szerződés kérdése. Akár ideiglenes szerződés, akár felhatalmazás, mindegyik ideig­lenes és az előbbit mégis a pénzügyi bizottság is tárgyalta. (Zaj jobbfelöl.) A felhatalmazás alapján köttetik a szerződés, mert a mit a kormány a meghatalmazás alapján fog véghez­vinni, az szerződés lesz, és érinteni fogja a legfontosabb pénzügyi érdekeket. Hogy tehát a pénzügyi bizottságnak ehhez szava ne legyen, az meg nem állhat, mert ezt kívánja ház­szabályunk, ehhez ragaszkodunk és kérjük, hogy a javaslat a pénzügyi bizottsághoz is utasíttas­sák. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: A bizottsági előadó ur kíván szólni. Rosenberg Gyula előadó: T. ház! A be­terjesztett jelentésben, illetőleg azon törvény­javaslatban, melyről ezen jelentés szól, kizárólag a tárgyalások megindítására való fölhatalmazás­ról van szó. Ennek semmiféle pénzügyi háttere nincs. Ha itt egy ideiglenes vagy végleges szerződésről volna szó . . . (Zaj a szélsöbal­oldalon.) Bocsánatot kérek, én nagyon szeret­ném megkérdezni Hentaller Lajos igen t. bará­tomat, hogy micsoda pénzügyi háttere van an­nak, ha én valakivel szerződési tárgyalásokat indítok meg. Ez sem a szerződés megkötését

Next

/
Oldalképek
Tartalom