Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.
Ülésnapok - 1901-407
280 407. országos ülés 1904 márczius 22-én, kedden. miniszterelnök ur abba, hogy a bírói létszám bizonyos kontingentálás szerint osztassák be magasabb osztályokba, t. i. Budapesten négy tized, vidéken három tized, illetőleg az összes létszám három tizede a magasabb osztályba megy. Már most mi fog történni azokkal a beosztás tekintetében, a kiknek az ideiglenes törvény alapján a pótlékot kiadták? — a mit jól tettek, helyeseltük mi is, a mi látszik abból, hogy át is eresztette a parlament ennek a javaslatnak a tárgyalását gyorsan. Ennek a birói karnak esszencziális vívmánya volt az, hogy ez megtörténjék; de ebben a javaslatban az nincs meg; abban a törvényben, a melyet végrehajtottak, ennek nyoma sincsen. Csak ezért magáért is nem szabad az állami tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló javaslatnak a bizonytalanságba veszni. (Helyeslés a szélsőbáloldalon,) Én tehát tisztelettel kérdem a t. kormánytól: nem gondolkodott-e eleget arról, mikor a közigazgatási tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló javaslatot kezdeményezte, hogy mennyi lesz az állam ereje arra, hogy ezt a régibb javaslatot életbeléptettesse ? így nem lehet, nem szabad a tisztviselők különböző kategóriáit egymással szembeállítani! (TJgy van! TJgy van ! a szélsöbaloldalon.) Egyöntetű, teljes megnyugvást kell biztosítani az egész vonalon, mert minden munkás jogosítva van a maga jutalmára és igy joggal elvárhatja, hogy egyenlő mértékkel mérjék munkája bérét. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház! Mi azt sem tudjuk, hogy a t. kormánynak a programmja hogy szól. Bizonyos nagy kérdésekről, a melyek minket nagyon érdekelnek, a t. kormány hallgat és talán majd az 1904. évi költségvetés alkalmával akarja programmját elmondani. Csakhogy ez megfordított sorrendje a tárgyalási rendnek. Ha a kormány programmját részleteiben is isinernők, akkor talán sikerülne programmjába egyetmást felvétetnünk, a mit azután a költségvetés keretébe be lehetne illeszteni. Mert gyakorlatból nagyon jól tudjuk, hogy akkor már, mikor a költségvetést tárgyaljuk, egyes tételeket beállítani vagy törölni nagyon bajos. (TJgy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.). Ebből a szempontból nagyon fontos volna tudni, hogy a kormány állja-e azt a törekvést, hogy az osztrák államadóssági járulék konvertáltassák, hogy megszüntettessék ós kitöröltessék a törvényekből, illetve az osztrák költségvetésekből az a tétel, a mely ellen erről a hetiről annjiszor tiltakoztunk? (Igaz! r Ugy van! Elénk helyeslés a szélsőbáloldalon.) Allja-e a t. kormány, hogy a jelzálogterhek konverziójának bélyeg-és illetékmentességére vonatkozó intézkedések sürgősen megteendők ? Hiszen kormányváltozás van. Ezekben a kérdésekben az állampolgárok ezrei vannak érdekelve. Tudnunk kell, hogy mi a kormány intencziója ezekben a kérdésekben, mert nemcsak arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen intenczióval foglalkozik azokkal a követelésekkel, a melyeket a katonai kormány állit fel. (Igaz! Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) A bélyeg- és jogilleték-kedvezményen kivül a t. pénzügyminiszter ur kilátásba helyezte, hogy a legkisebb összegű jelzálog-kölcsönök számára teljes bélyeg- és illetékmentesség fog adatni. (Helyeslés! Ugy van! a szélscbáloldalan.) Nem tudjuk, hogy ezt ezen kormányelnök ur működése alatt fentartja-e, és hogy a kormányelnök ur azonositja-e magát ezzel. Volt idő, mikor jól előrehaladott annak az eszmének a megvalósítása, hogy végre-valahára a kisbirtokokon nyugvó súlyos terhek olcsóbbá tételére kell áldozatot hozni. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Kíváncsi vagyok, vájjon a beruházási törvényjavaslat visszavonása alkalmával, mert az uj kormány nem tartotta azt magára nézve elfogadhatónak, gondoltak-e erre? Gyakorolt-e rá ennél az elhatározásnál befolyást az a gondolat, hogy ennél a nagy befektetésnél, a mely az állampolgárok millióinak megterhelésével fog járni, egyúttal az adóképes exisztencziák megszaporitäsára is kell gondolni azáltal, hogy ezeknek a kis exisztencziáknak terhét olcsóbbá tegyük, azok megélhetését, ittmaradását biztosítsuk. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Mindezek a kérdések a miniszterelnök ur és a kormány programmjában ismeretlenek lévén, én a magam részéről és pártom nevében kijelentem, hogy az előttünk fekvő javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Elénk helyeslés és éljenzés a szélsöbaloldalon.) Endrey Gyula jegyző: Sághy Gyula! Sághy Gyula: T. ház! Én az előttünk fekvő törvényjavaslathoz a magam részéről csak igen röviden szándékozom hozzászólni, (Halljuk ! Halljuk!) már csak azért is, mert a magam részéről is óhajtom azt, hogy a törvényhozás az 1903-ik év maradványaival mielőbb végezzen, hogy azután azon nagy feladatok és nagy kérdések megoldásának szentelhesse egész idejét és munkásságát, a melyek megoldásra várnak. (Helyeslés a baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Annál rövidebb lehetek, mert két dologban az előttem szólóval teljesen egyetértek. Ezek egyike az előadó urnak előbb nyilvánított nézetével szemben a pénzügyi bizottság általános jelentését illeti; ebben egészen azt az álláspontot foglalom el, a melyet előttem szóló t. képviselőtársam elfoglal: hogy az nem lévén napirendre kitűzve, nem is tárgyalható és nem is szeretném, ha ilyen nagyfontosságú kérdéseket felületesen és elhamarkodva tárgyalnánk. Nessi Pál: Hát akkor mikor tárgyaljuk ? Sághy Gyula: Nincs napirenden, tehát nem tárgyalható! A másik, a miben teljesen osztom fejtegetéseit, a mely kérdéssel tehát nem is foglalkozom, a készfizetések felvétele.
