Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.
Ülésnapok - 1901-405
244 405. országos ülés l\)Ok márczius 19-én, szombaton. tátott, követelvén a most ismertetett 67-es törvény szakaszaira Taló hivatkozással, hogy a czim az legyen, hogy a magyar hadsereg részére szavaztatnak meg az ujonczok. Igen érdekes viták folytak erről és közjogi tanulmányokra érdemes, hogy az akkori balközép — hangsúlyoznom kell ezt; hogy miért, a következtetés fogja megmutatni — élén Tisza Kálmánnal, a 67-es törvényre való hivatkozással mindig azt hangoztatta, bogy e törvény értelmében csak a magyar hadsereg részére lehet az ujonczokat megszavazni. Ismertettem már ezt a házban, most csak rámutatok erre, midőn ezeket részletesen felsorolom. Mi történt? 1875-ben, a mint Tisza Kálmán miniszter lett és a balközép fúziója megtörtént, az évi ujonezjutalékról szóló törvényjavaslat bemutatásánál már nem a magyar hadcsapatok részére kérték az ujonczokat, annál kevésbbé a magyar hadsereg részére, a melyért pedig Tisza Kálmán és társai vérig harczoltak, napokon át tartó küzdelmet vivtak, hanem megtörtént egy fondorlatos körülírás, hogy törvényekre való hivatkozásból állott az ujonczjutaléki törvénynek czime. Most is ilyen fondorlatos körülírással csinálják csak azért, hogy elő ne forduljon benne a »magyar« szó. íme tehát 1875-ben történt meg az eset, hogy az akkori balközép csodálatos módon megfeledkezett egyszerre arról, bogy mit vitatott öt éven keresztül, hogy a 67-es törvényből mit következtetett, sőt még a régi ujonczjutaléki törvény czimét is elhagyta, mert abban még előfordult, hogy a magyar sorhadi csapatok részére szavaztatnak meg az ujonczok, de hogy a »magyar« szó eltüntettessék, egy körülirt czimet adtak törvényekre való hivatkozással. Meg kell döbbenni egy pillanatra, t. képviselőház, hogy mi történt 1875-ben, hogy azok a férfiak, a kik legközelebb álltak a 67-es törvények megalkotásához, ebben részt vettek, a kik az 1867-es törvényt ugy magyarázták, a mint én most azt ismertettem, mi történt, hogy a mint a fazió megtörtént és Tisza Kálmán miniszter lett, hogy egyszerre megszűnt minden követelés, sőt a magyar sorhadi csapatokra vonatkozó czim is eltűnt az ujonezjutalékról szóló törvényből. Mi történt, magyarázzák meg nekem, önök között vannak hivatottak, a kik ezt megmagyarázhatják, a kik azon kormányzati rendszernek a követői voltak, a mely 1875-ben lépett életbe, megmagyarázhatják, hogy miért tűnt el a magyar törvényekből nemcsak a magyar hadseregnek a czime, a melyet a 67-es törvény előir, hanem még a Deák-párti időkből a magyar sorhadi csapatok czimével ellátott javaslat éléről is ez a kifejezés és miféle ok szolgált alapul ennek megváltoztatására ? T. képviselőház! Itt tovább kell menni a magyarázatok ismertetésében. Már akkor, a midőn ez megtörtént, jöttek egyes apró-cseprő törvényjavaslatok, a melyekben már a közös hadsereg czime szerepelt. Ezek olyan apró-cseprő dolgok voltak, a melyeket az ellenzék észre sem vett, de a melyeknek szintén az volt a czéljuk, hogy bizonyos elnevezéseket velük behozzanak a házba és később azután érvényesítsék azokat. De ez sem történt meg mindjárt, mert még az 1879. évi véderőmódositásáról szóló törvény, miután a Deák Ferencz idejében hozott 68-iki törvény határideje lejárt, erre nézve tehát intézkedni kellett és igy hozatott meg az 1879 :LI. törvényezikk, mondom, még ebben is a következő czim található: A hadsereg és haditengerészet hadilétszámának, illetőleg a monarchia két államára nézve meghatározott hadjutaléknak az 1889. év végéig való megállapítása tárgyában. Tehát ez a czim még az 1868. évi véderó'törvény betűjének és intézkedéseinek felel meg. 1879-ben tehát még nem látta itt az idejét az akkori kormány, hogy ezen nagy alakulásokat, a melyek később bekövetkeztek, végrehajtsa. Nem látta az idejét, mert talán a Deákpárti időkből éltek még számosan, voltak sokan, a kiktől tartott az illető kormányrendszer vezetője, és akkor egy igen éles ellentétű áramlat indult meg, melynek végzetes következményei lehettek volna; igy tehát még akkor megtartották azt a czimezést és azon törvényalkotási módszert, mely az 1868-ik évi védrendszerben foganatosíttatott. De időközben mindig szaporodtak azok a törvényjavaslatok, a melyek a magyar hadseregnek egy közös hadsereggé való olvasztását czélozták, mig végre az 1889-iki uj véderőtörvényben teljesen előállott a bécsi, mostan legújabban a chlopyi parancsban kibontakozott, minden néptörzsből alkotandó közös hadsereg eszméje. Az 1889. évi véderőtörvény már mindenütt közös hadsereget említ, ellentétben azon hagyományokkal, a melyek a 67-iki alkotások után évről-évre fenmaradtak, ellentétben még az 1879. évi véderőtörvényt módosító törvénynyel is. Tisza Kálmán kormányzati rendszere ezzel levetette az álarezot és igy történhetett meg az ur színe változásának akkora mérve, hogy mig a Deák-párti időben öt esztendeig mindig követelték az 1867 : XII. tör vény czikknek magyar hadseregét, 1889-ben már előállottak a népekből alakult hadsereg közösségének szószólói és az 1867 : XII. törvényezikk magyar hadseregét elsikkasztották ugyanazok, a kik a mellett éveken keresztül kitartóan küzdöttek. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Tessék megmagyarázni, hogy hogyan, miért történhetett ez? Megtörténhetett azért, mert tizenöt esztendei uralmat csak ezen az áron lehetett fentartani. (Igaz! Ugy van! bálfelöl.) Mert a mi alkotmányunk legfőbb intéző köre a katonai kör. A ki annak Ízlése, hagyománya szerint beszél, a ki, mint ők, az ő szolgálati szabályzatukat tartja bibliájának, az Magyarországon ur maradhat addig, a mig a felsőbb parancsot teljesiti. Ezt el kellett mondanom a