Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.
Ülésnapok - 1901-405
236 W.'). országos ülés Í9üí márczius 19-én, szombaton. ház munkarendjében 424. számmal szereplő, az 1903. év deczember végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot, a mely most már teljesen tárgytalan, ezennel visszavonom (Helyeslés.) Elnök: A visszavonás tudomásai vétetik. Fel fog olvastatni az indítvány- és az interpelláeziós-könyv. Dedovics György jegyző: Tisztelettel jelentem a háznak, hogy az inditványkönyben ujabb bejegyzés nincs. Elnök: Tudomásul szolgál. Dedovics György jegyző: Ellenben az interpellácziós-könyvben márczius 18-dikáról be van jegyezve: Horváth Gyula kéjwiselőnek a budapesti közúti vasúttársaság vonalain tapasztalható közlekedési mizériák tárgyában a kereskedelemügyi miniszter úrhoz intézendő interpellácziója. Elnök: Javaslom a t. háznak, hogy az interpelláczió meghallgatására az ülés vége felé, 3 / 4 2 órakor térjünk át. (Helyeslés.) A ház javaslatomhoz hozzájárulván, ezt mint határozatot kimondom. Áttérünk a napirendre és pedig elsősorban az 1904. év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat (írom. 464, 474) harmadszori olvasására. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem: elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik elfogadják a törvényjavaslatot harmadszori olvasásában is, szíveskedjenek felál 1 ani. (Megtörténik). Kimondom, hogy a ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásában is elfogadta. Tekintettel arra, hogy országos érdeket képez az, hogy ez a törvényjavaslat mentül előbb törvénynyé legyen, javaslom a t. háznak, hogy a most harmadszori olvasásban is elfogadott törvényjavaslat elfogadására vonatkozó jegyzőkönyvi rész nyomban hitelesíttessék, hogy az a főrendiházhoz átküldethessék. Elfogadja a ház ezen javaslatomat? (Elfogadjuk!) A ház tehát ezt elfogadja. Ennélfogva fel fog olvastatni a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó pontja. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a jegyzőkönyv megfelelő pontját), Elnök: Van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyvnek most felolvasott pontja ellen? (Nincs!) Ha nincs, a jegyzőkönyvnek ezen pontját hitelesítettnek jelentem ki. Napirend szerint következik az 1889. évi VI. t.-cz. 14., valamint az 1890. évi V. t.-cz. 3. § a rendelkezésének, illetőleg a közös hadsereg és haditengerészet, valamint a honvédség számára megállapított ujonczjutalék mennyisének az 1904. év végéig való fen tartásáról szóló törvényjavaslat (írom. 465, 487) általános tárgyalása. Az első szó illeti a bizottság előadója*. Münnich Aurél, a véderő bizottság előadója: T. ház! A szőnyegen lévő törvényjavaslat czélja az, hogy a közös hadsereg és a haditengerészet, valamint a honvédség részére szükséges ujonczjutalékot az 1904. évre megállapítsa. Azt hiszem, hogy senki sincs, a ki azt kívánná tőlem, hogy e törvényjavaslatot bővebben indokoljam. (Helyeslés jobbfelől. Halljuk ! Halljuk! balfelöl.) Hiszen majdnem másfél évig terjedő tárgyalás után még alig két hónapja, hogy el méltóztatott fogadni egy hasonló szövegű, teljesen azonos törvényjavaslatot és igy nagyon felesleges munkát teljesítenék, ha újból is ismételném mindazokat, a mik ebben a hosszú, tanulságos vitában előadattak. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) A magam részéről csak azt kívánom hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat változatlan számmal kívánja az 1904. év végéig a közös hadsereg és haditengerészet részére 103.100 főben, a magyar kir. honvédség részére 12.500 főben megállapítani az ujonczjutalékot. (Helyeslés.) Mivel pedig a törvényjavaslat 2. §-a azt a rendelkezést foglalja magában, hogy ezen ujonczjutaléknak változatlanul megtartására, vagy pedig megváltoztatására irányuló javaslatok az 1904. év lejárata előtt terjesztendők a ház elé, ennek folytán a törvénynek minden tekintetben elég van téve, minélfogva van szerencsém a törvényjavaslatot általánosságban elfogadásra ajánlani. (Helyeslés jobb felöl.) Rátkay László jegyző: Bakonyi Samu! Bakonyi Samu: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! bälfelöl.) Valóban hálás vagyok a t. előadó ur iránt, a ki a katonai kérdésekben kifejlődött, másfél évig tartott vitát tanulságosnak mondván, alkalmat adott nekem, hogy megkérdezzem e kijelentés alapján tőle, a t. kormánytól és a háta mögött ülő t. többségtől, hogy ha csakugyan tanulságos volt ez a másfél éves küzdelem, ugyan mit tanultak ők belőle? Münnich Aurél előadó: Azt, hogy miképen kell obstruálni. (Derültség.) Bakonyi Samu: Abból az elbánásból, a melybe ezt a kérdést, a tárgyalásra kitűzött törvényjavaslatot a t. kormány és a t. előadó ur részesiti, egyet igenis megtanultam, megtanultam azt, hogy Magyarországon ebben a közjogi kapcsolatban, a melyben élünk, semmisem vetekedhetik a hatalom előtt fontosságban a katonai kérdéssel, annak minden más állami érdeket készséggel rendel alá, annak kedvéért kész másfél esztendeig megakasztani az állami gépezet minden működését, (Igaz! a szélsobaloldalon.) pusztán azért, hogy a nemzetnek törvényben gyökerező jogos kívánságai, legszentebb aspirácziói megtagadhatok legyenek. Most is, t. képviselőház, a helyett, hogy a megváltozott parlamenti szituáczióban a t. kormány kijelentett óhajtásához képest is mindenekelőtt az elmúlt esztendő törvényhozási hátralékait igyekeznék elintézni, a helyett, hogy a mint a normális parlamenti munkálkodás követelményei azt
