Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-405

236 W.'). országos ülés Í9üí márczius 19-én, szombaton. ház munkarendjében 424. számmal szereplő, az 1903. év deczember végéig viselendő közterhek­ről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvény­javaslatot, a mely most már teljesen tárgytalan, ezennel visszavonom (Helyeslés.) Elnök: A visszavonás tudomásai vétetik. Fel fog olvastatni az indítvány- és az inter­pelláeziós-könyv. Dedovics György jegyző: Tisztelettel jelen­tem a háznak, hogy az inditványkönyben ujabb bejegyzés nincs. Elnök: Tudomásul szolgál. Dedovics György jegyző: Ellenben az inter­pellácziós-könyvben márczius 18-dikáról be van jegyezve: Horváth Gyula kéjwiselőnek a buda­pesti közúti vasúttársaság vonalain tapasztalható közlekedési mizériák tárgyában a kereskedelem­ügyi miniszter úrhoz intézendő interpellácziója. Elnök: Javaslom a t. háznak, hogy az inter­pelláczió meghallgatására az ülés vége felé, 3 / 4 2 órakor térjünk át. (Helyeslés.) A ház javaslatomhoz hozzájárulván, ezt mint határozatot kimondom. Áttérünk a napirendre és pedig elsősorban az 1904. év első hat hónapjában viselendő köz­terhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat (írom. 464, 474) harmadszori olvasására. Dedovics György jegyző (olvassa a törvény­javaslatot). Elnök: Kérdem: elfogadja-e a ház a törvény­javaslatot harmadszori felolvasásában, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik elfogadják a törvényjavaslatot harmadszori olvasásában is, szíveskedjenek fel­ál 1 ani. (Megtörténik). Kimondom, hogy a ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásában is elfogadta. Tekintettel arra, hogy országos érdeket képez az, hogy ez a törvényjavaslat mentül előbb törvénynyé legyen, javaslom a t. háznak, hogy a most harmadszori olvasásban is el­fogadott törvényjavaslat elfogadására vonatkozó jegyzőkönyvi rész nyomban hitelesíttessék, hogy az a főrendiházhoz átküldethessék. Elfogadja a ház ezen javaslatomat? (Elfogadjuk!) A ház tehát ezt elfogadja. Ennélfogva fel fog olvastatni a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó pontja. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a jegyzőkönyv megfelelő pontját), Elnök: Van-e valakinek észrevétele a jegyző­könyvnek most felolvasott pontja ellen? (Nincs!) Ha nincs, a jegyzőkönyvnek ezen pontját hite­lesítettnek jelentem ki. Napirend szerint következik az 1889. évi VI. t.-cz. 14., valamint az 1890. évi V. t.-cz. 3. § a rendelkezésének, illetőleg a közös had­sereg és haditengerészet, valamint a honvédség számára megállapított ujonczjutalék mennyisé­nek az 1904. év végéig való fen tartásáról szóló törvényjavaslat (írom. 465, 487) általános tár­gyalása. Az első szó illeti a bizottság előadója*. Münnich Aurél, a véderő bizottság előadója: T. ház! A szőnyegen lévő törvényjavaslat czélja az, hogy a közös hadsereg és a haditengerészet, vala­mint a honvédség részére szükséges ujonczjutalékot az 1904. évre megállapítsa. Azt hiszem, hogy senki sincs, a ki azt kívánná tőlem, hogy e törvény­javaslatot bővebben indokoljam. (Helyeslés jobb­felől. Halljuk ! Halljuk! balfelöl.) Hiszen majd­nem másfél évig terjedő tárgyalás után még alig két hónapja, hogy el méltóztatott fogadni egy hasonló szövegű, teljesen azonos törvény­javaslatot és igy nagyon felesleges munkát telje­sítenék, ha újból is ismételném mindazokat, a mik ebben a hosszú, tanulságos vitában elő­adattak. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) A magam részéről csak azt kívánom hang­súlyozni, hogy a törvényjavaslat változatlan számmal kívánja az 1904. év végéig a közös hadsereg és haditengerészet részére 103.100 főben, a magyar kir. honvédség részére 12.500 főben megállapítani az ujonczjutalékot. (Helyes­lés.) Mivel pedig a törvényjavaslat 2. §-a azt a rendelkezést foglalja magában, hogy ezen ujoncz­jutaléknak változatlanul megtartására, vagy pedig megváltoztatására irányuló javaslatok az 1904. év lejárata előtt terjesztendők a ház elé, ennek folytán a törvénynek minden tekintetben elég van téve, minélfogva van szerencsém a törvény­javaslatot általánosságban elfogadásra ajánlani. (Helyeslés jobb felöl.) Rátkay László jegyző: Bakonyi Samu! Bakonyi Samu: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! bälfelöl.) Valóban hálás vagyok a t. előadó ur iránt, a ki a katonai kérdésekben kifejlődött, másfél évig tartott vitát tanulságos­nak mondván, alkalmat adott nekem, hogy meg­kérdezzem e kijelentés alapján tőle, a t. kor­mánytól és a háta mögött ülő t. többségtől, hogy ha csakugyan tanulságos volt ez a másfél éves küzdelem, ugyan mit tanultak ők belőle? Münnich Aurél előadó: Azt, hogy miképen kell obstruálni. (Derültség.) Bakonyi Samu: Abból az elbánásból, a melybe ezt a kérdést, a tárgyalásra kitűzött törvényjavaslatot a t. kormány és a t. előadó ur részesiti, egyet igenis megtanultam, meg­tanultam azt, hogy Magyarországon ebben a közjogi kapcsolatban, a melyben élünk, semmi­sem vetekedhetik a hatalom előtt fontosságban a katonai kérdéssel, annak minden más állami érdeket készséggel rendel alá, annak kedvéért kész másfél esztendeig megakasztani az állami gépezet minden működését, (Igaz! a szélsobal­oldalon.) pusztán azért, hogy a nemzetnek tör­vényben gyökerező jogos kívánságai, legszentebb aspirácziói megtagadhatok legyenek. Most is, t. képviselőház, a helyett, hogy a megváltozott parlamenti szituáczióban a t. kormány kijelen­tett óhajtásához képest is mindenekelőtt az el­múlt esztendő törvényhozási hátralékait igyekez­nék elintézni, a helyett, hogy a mint a normá­lis parlamenti munkálkodás követelményei azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom