Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-403

403. ORSZÁGOS ÜLÉS 1904 márczius 17-én, csütörtökön, báró Feilitzsch. Arthur elnöklete alatt. Tárgyai : A jegyzőkönyv hitelesítése. — Elnöki előterjesztések — Az 1904. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Lukács László, Tallián Béla, Cseh Erűin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 30 pereskor.) Elnök : T. ház ! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét gr. Esterházy Kálmán jegyző ur fogja vezetni; a javaslatok mellett felszólalókat Dedovics György, a javaslatok ellen felszólalókat Endrey Gyula jegyző ur jegyzi. Mindenekelőtt fel fog olvastatni a múlt ülés jegyzőkönyve. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa az 1904. márczius hó 16-án tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyvre? (FelkiálMsok : Nincs!) Észrevétel nem tétetvén, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom Komárom szabad kir. város közönségének kétrendbeli feliratát, Rákóczi Ferencz és társai hamvainak hazahozatala; továbbá a közsegélyre utalt gyermekek ellátásáról szóló 1901 : XXI. t.-czikk módosítása iránt. Kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Bemutatom a vármegyei levéltárnokoknak Baross Jusztin képviselő által beadott kérvényét, a vármegyei tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Minthogy e törvén3'javaslat a közigazgatási és pénzügyi bizottságoknál van, e kérvény is kiadatik az emiitett bizottságoknak. Több jelenteni valóm nincs. Következik az 1904. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat (írom. 464, 474) általános tárgyalásának folytatása. Szólásra ki következik? Endrey Gyula jegyző: Lengyel Zoltán! Lengyel Zoltán: T. képviselőház! A felhatalmazásról szóló törvényjavaslatot nem szavazhatom meg. (Helyeslés a baloldalon.) Ezen álláspontomat egyrészt azzal indokolom, hogy a miniszterelnök ur nem áll azon az elvi alapon, a melyet én magaménak vallok; másrészt pedig azzal, hogy én a miniszterelnök ur kormányzati rendszerében semminemű biztosítékot nem látok arra nézve, hogy ő azt az irányt, a melyet én az országra nézve helyesnek tartok, bármi tekintetben elő fogja segíteni. T. ház! Mielőtt ezen álláspontom indokolásához fognék, előre kell bocsátanom, hogy én azon programm alapján állok és azt tartom helyesnek, a mely alapon megválasztattam. Én a függetlenségi és 48-as párt programmját a maga egészében magaménak vallom, annak daczára, hogy ez idő szerint a párt kötelékébe nem tartozom s belátható időszakon belül pártkötelékbe lépni nem is szándékozom. Ezen helyzetből kifolyólag sok mindenféle találgatás és híresztelés terjedt el, hogy én talán egy más párt kötelékébe léptem volna, vagy hogy azt az elvi álláspontot, a melyet eddig elfoglaltam, feladtam volna. Ez azonban teljességgel nincs igy. Bár nem tagadhatom azt, hogy na.gyon i& sok ízben és talán sokkal élesebben, mint mások, kifejezést adtam annak, hogy a függetlenségi és 48-as párt politikájával, taktikai magatartásával nem értek egyet; de ennek indoka kizárólag csak az, hogy én a függetlenségi és 48-as párt ez idő szerinti politikai magatartásában, taktikájában, agitácziójának hiányában azt látom, hogy nem törekszik elég energikusan azon czélok felé, a mely czélokat a maga zászlajára felirt. T. képviselőház! A függetlenségi pártnak törekvése Magyarország gazdasági, állami, katonai és diplomácziai önállóságát lehetőleg kifejleszteni, azaz a mostani szövetséges viszonyt KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXIII. KÖTET. 25