Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.
Ülésnapok - 1901-399
399. országos ülés 190k márczius lí-én, pénteken. 113 nem ismerem, kötelező ígéretet ugyan nem tehetek, de a legnagyobb valószínűségnek tartom, hogy nem fogják kiszolgálni, hanem egy nagy része legalább már októberben hazabocsáttatik, De ez tisztán adminisztratív rendelkezés és semmi szin alatt törvénybe nem való. A dolgot igy kimagyarázva és kimutatva, hogy itt kedvezményekről, nem pedig hátrányokról van szó, kérem ezt a módosítást ilyen formában elfogadni. (Elénk helyeslés.) Elnök: Csendet kérek! (Felkiáltások balfelöl : Kérjük felolvasni a módosítást!) Kivan valaki a 2. §-boz szólani? (Nagy zaj és felkiáltások halfelöl: Nem hallottuk a módosítást! Tessék azt felolvasni!) A módosítás fel fog olvastatni. Daróczy Aladár jegyző (olvassa): Módositvány az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló 405. számú törvényjavaslathoz. A második szakasz első bekezdésének harmadik sorában : ^augusztus 24-étől szeptember 20-áig« helyett: »1904. évi márczius 21-étől április 30-áig« szavak tétessenek; ugyanezen szakasz második bekezdése helyébe pedig következő szöveg tétessék: »Az ujonczjutalékok kivetése, számbavétele, és a besorozottak állományba vétele, eltérőleg az 1889: VI. törvényczikk 15., 42. és 8. §-aiban foglalt rendelkezésektől, a következő időpontokban ejtendő meg: Az ujonczjutalékok kivetése az egyes hadtestterületeken belül az egyes sorozó járásokra az 1902. évi sorozási eredmények alapján a fősorozást megelőzőleg, a számbavétel minden sorozó járásban a fősorozás alkalmával, a póttartaléknak a közös hadsereg és a honvédség lözt való felosztása pedig a fősorozás befejezése után, végre a besorozottak állományba vétele május 9-én foganatosítandó. Azoknak tényleges szolgálati ideje, a kik bezárólag az 1904. évi május 5-éig a fősorozás, vagy igazolt utóállitás alkalmával a rendes, avagy a törvényes alapon meghosszabbított szolgálati kötelezettség mellett soroztainak be, valamint azoké, a kik ugyanazon időpontig rendes szolgálati kötelezettség mellett önkéntesen léptek be, vagy fognak belépni, eltérőleg az 1889 : VI. törvényczikk 8. §-ának rendelkezésétől, kivételesen állományba vételök időpontjával kezdődik és azon évben, a melyben a törvényes tényleges szolgálati idő letelik, az állományba vételnek megfelelt naptári nappal ér véget. Mindezen védkötelesek összes szolgálati ideje, valamint az 1904. évi május 5-éig besorozott egyévi önkénteseké is. az 1903. évi deczember 31-étől számítandó. Beadja Nyíri Sándor honvédelmi miniszter.« Elnök: Csendet kérek, t. képviselőház! Kíván valaki szólam? Ugron Gábor: T. képviselőház! Csak egy felvilágosítást kérek a, t. honvédelmi miniszter KÉPVH. KAPtö. 1901 1906, XXIII. KÖTET. úrtól. Ebben az esetben az történnék, hogy a kik ebben az évben soroztattak be, a harmadik évükben őszszel a szokás ellenére, a hadgyakorlatok után is, tehát szeptemberen túl is bentarthatók lennének. Mivel valószínű, hogy akkor már az ujonczok idejében be fognak vonulni, akkor a tényleges állomány 40.000 emberrel több volna, mint a mennyi a rendes költségvetési állomány szokott lenni és az őszi időkben : október, november és deczember hónapban a három évfolyamon túl egy negyedik évfolyam is szolgálna az ezredeknél. Ezek sokkal nagyobb létszámot tesznek ki, mint a mennyire a laktanyák be vannak rendezve, ugy hogy, a mint hivatalosan nevezik, férőhelyekről kellene gondoskodni. Kérem a miniszterelnök urat, nyújtson felvilágosítást, hogy miért van szükség arra, hogy ezek az emberek októberen túl is szolgáljanak; annál is inkább kérem, mert a háromévi szolgálati idő nem rabok ítélete, az egy hazafias kötelesség teljesítése, a melyre nézve most is fennáll a hadügyminisztériumnak azon joga, hogy a szabadságolások által némelyiket hamarább elbocsáthatja. Igen jól emlékszem, hogy a 70-es és 80-as években, midőn a delegácziókban takarékoskodtak és midőn egyes hadügyi kiadásokat meg akartak kímélni, épen a harmadik évi szolgálatra nagyobb mennyiségű szabadságolást tettek a hadügyminisztériumnak kötelességévé, s bizonyos fokig kényszeritőleg állították fel vele szemben ezen követelést. Mert a költségeket akként szabták meg, hogy a tényleges állománynak bizonyos mennyisége kétévi szolgálat után már a harmadik évben tényleg szabadságolva lesz. Ha a katonai kiképzés rendszerét tekintjük, akkor az a katona ebben az évben, a jövő évben és a harmadik évben a teljes kiképzésen azon év augusztus végéig át kell, hogy menjen, szeptemberben a gyakorlatokat is meg fogják tartani és igy semmi szükségét nem látom annak, hogy azok, még október 1-énél tovább is bentartassanak. Épen azért azt az indítványt vagyok bátor tenni, hogy e tekintetben a miniszterelnök urnak javaslata oda egészíttessék ki, hogy »október l-éíg«. Ez esetben nem fog bekövetkezni, hogy a hadügyi költségvetés egy felesleges állomány nyal legyen terhelve. A t. képviselő urak erre azt felelhetnék, hogy: hátha a hadügyi kormánynak szüksége van rá. Hát nincs szüksége. Méltóztatnak tudni, hogy 317.000 emberből áll a költségvetési békeállomány, a mi már maga is túlságosan sok. Hiszen a 70-es, 80-as években 200.000 volt a békeállomány, a mely csak lassan tudott 250.000-re emelkedni. Azóta pedig sem a közbiztonság, sem a külső államokkal való politikai békés viszony annyira nem romlott meg, hogy a békelétszámnak 317,000 emberből kellene állnia. De a mikor ez is meg van szavazva, semmi ok sem lehet, hogy ehhez még 40.000-et kelljen hozzáadni. (Ugy van! balfelöl.) Ezzel az 15