Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.
Ülésnapok - 1901-381
381. országos ülés 1904- január 21-én, csütörtökön. 99 élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) fájdalom, módjukban áll száz meg száz ürügyet felhasználni az időlopásra, az időtöltésre. (TJgy van! TJgy van! a jobboldalon.) De nekünk megvan a kötelességünk, bogy szemben ezzel a merénylettel a házszabályokat szigorúan tartsuk be, becsületesen hajtsuk végre és azokat az eszközöket, a melyeket a házszabály nekünk megad arra, hogy az ország parancsoló érdekeit igyekezzünk megóvni, megvédeni, a képviselő urakkal szemben felhasználjuk, azok mellett kitartsunk és a házszabályokkal paczkázni ne engedjünk. (Hosszantartó élénk helyeslés a jobboldalon.) Lengyel Zoltán: A házszabályokhoz kértem szót. Elnök: Én előbb kívánok szólani, azután pedig Ugron Gábor képviselő ur van felírva. Lengyel Zoltán: Én előbb jelentkeztem. Elnök: T. ház! A házszabályok 212. §-a egész világosan, minden kétértelműséget kizáró módon előírja, hogy mikor éled fel egy képviselő azon joga, hogy kérhesse, hogy beszédét vagy másnapra halaszsza, vagy pedig hogy a ház tovább együtt maradjon. Világosan ki van mondva, hogy egy negyeddel az ülés vége előtt. Méltóztassék meggondolni, ha ezen az utón kíván a ház bal adni, mint a hogy a képviselő urak óhajtják, hova jutunk? Ma fél háromkor kéri egy képviselő ur, holnap fél kettőkor, holnapután, fél egykor ...(Folytonos nagy zaj abaloldalon.) Csendet kérek! (Felkiáltások a baloldalon. Tessék leszavaztatni!) . . . akkor azután, még mielőtt a ház abba a helyzetbe jutna, hogy határozhasson, négy képviselő, a kik a kérelmet támogatják, mindegyik akár egy órát beszél és így az ülés végének ideje elérkezik. Teljesen lehetlenné akarnak tenni minden tanácskozást? (TJgy van! TJgy van! a jobboldalon. Folytonos nagy zaj a baloldalon.) Egy képviselőnek sincsen joga korábban, mint egy negyedórával az ülés vége előirt kérni beszéde elhalasztását, (Folytonos nagy zaj a baloldalon. Elnök csenget.) ez a házszabályok szerint egészen világos. Én a házszabályokat egyformán alkalmazom mindenkivel szemben, én a házszabályok alapján állok, azoktól eltérni sohasem fogok s nem is engedem magamat azoktól egy hajszálnyira sem eltántorittatni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Lengyel Zoltán: Én arra kérem a t. képviselő urakat, mivel én az előbb minden animozitás nélkül akartam felszólalni, sziveskedjenek az én felszólalásomat is minden különösebb lárma nélkül meghallgatni. (Mozgás a jobboldalon.) Ha pedig a t. képviselő urak t ezen kérésemet nem respektálnák, én többet nem tehetek. Elmondom a dolgot, ugy, a mint történt. (Felkiáltások a jobboldalon : Itt voltunk!) En lehetőleg röviden akarok beszélni, de ha a képviselő urak folyton zavarnak, akkor tovább maradunk itt. Kovács Pál képviselő ur egy kérést terjesztett a ház elé. (Felkiáltások a jobbóldalon: Nem volt hozzá joga! Zaj és ellenmondások a baloldalon.) Én meg fogom nyugtatni a t. képviselő urak háborgó lelkiismeretét egészen, csak hallgassanak mog. Egy kérést terjesztett elő Kovács Pál t. képviselőtársam. Én nem mondtam azt, hogy ez a kórelem jogos-e vagy nem. (Folytonos zaj a jobboldalon.) Legyenek szívesek megvárni, míg megmondom. Kovács Pál képviselőtársam egy kérelmet terjesztett elő, s nem a beszédét kezdette mesr, ez a konstatált tény . . . Gr. Tisza István miniszterelnök: Fel lett szólítva! Lengyel Zoltán: ...jóllehet felszólittatott. Engedelmet kérek, midőn engem a jegyző felszólít szólásra, akkor nekem . . . Gajáry Géza: Mikor felszólítják, akkor kell beszélnie! Lengyel Zoltán: . . . a poszton álló katonára nézve van oly parancs, a melylyel szemben ellenmondásnak helye nincs, de itt a jegyző ur nem olyan hatalom, hogy ha valakit felszólít, azonnal meg kell kezdenie a beszédét. Ha ezt állitja a t. képviselőtársam, akkor nem tudja a házszabályokat. (Nagy zaj a jobboldalon.) Hát igenis, ha felszólítják az illető képviselőt szólásra, vagy elkezd beszélni, vagy egy kérést terjeszt elő, vagy személyes kérdésben, vagy a házszabályokhoz, vagy a határozatképesség, vagy pedig a tanácskozásképes számnak fen forgása tekintetében felszólalhat, mielőtt beszédét megkezdené, de nem kell neki azonnal megkezdeni, mint a hogy a lónak, ha elébe teszik az abrakot, azonnal zabálnia kell. (Nagy zaj a jobboldalon.) Bocsánatot kérek, a faktum az, hogy Kovács Pál képviselőtársam nem kezdette meg beszédét, hanem csak egy kérést terjesztett elő. (Mozgás a jobboldalon.) Már most, t. képviselőház, hogy kérése jogos-e vagy nem, van-e joga hozzá vagy nincs, lehet-e azt szavazás alá bocsátani vagy nem . . . (Félkiáltások jobb felöl: Nem!) azt a házszabályok alapján az elnökségnek és a háznak van joga eldönteni. (Zaj a jobbóldalon.) Ha az elnök ur megtagadja az ő kérésének teljesítését, ebben az esetben is ahhoz a ház minden tagjának joga van hozzászólani. (Zajos ellenmondások jobbfelöl.) Sréter Alfréd: Ez vagy értelmetlenség, vagy jezsuitizmus ! (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Lengyel Zoltán: Joga van a képviselőnek a házszabályok 215. §-ának, azt hiszem, c) pontja alapján hozzászólani, a hol ki van mondva az, hogy a képviselő bármikor felszólalhat a házszabályok helyes alkalmazása czimén. Elnök: Beszéd közben és szavazás közben nem ! Lengyel Zoltán: A milyen czimen most beszélhetek, — Kovács Pál képviselő azóta sem beszélt — lett volna jogom akkor is szólani, (Zajos ellenmondások jobbfelöl.) Az elnök ur akkor, a mikor Szederkényi Nándor t. képviselő13*
