Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-380

fif-i 380. országos ülés 1904 január 20-án, szerdán. bői áll a legénység és 13 a havidíjasok száma. Ebben benne van a tábornok, az őrnagy, az I. oszt. lovasszázados és főhadnagy, de nincs beszámítva egy alezredes, három őrnagy, három I. osztályú vezérkari százados, 16 I. osztályú százados, 8 II. oszt. százados, két nyugállományú százados, 3 főhadnagy, egy I. oszt. lelkésztanár, egy törzsorvos. Egyszóval 450 növendék van, és 220 ember áll ezek szolgálatára ugy, hogy körülbelül minden két növendékre jut egy szolga, azonkívül jönnek még a tanárok. Ilyen katonai intézet nincs Magyarországon. Itt van a kir. Ludovika, de az növendékeit a magyar honvédségben helyezi el és fentartására magyar alapítványok szolgálnak. De ilyen közös intézmény, mint ez a Terézia katonai akadémia, csak egy van, nevezetesen Bécsben. Azután itt van még a katonai műszaki akadémia. Ilyen sincs egyáltalán Magyarországon. Ennek a felállítását is sürgetjük és a múltkor, mikor Münnich Aurél t. előadó úrral volt egy kis szóvitánk ebben a tekintetben, hallottuk, hogy a delegáczió már megbízta a hadügyminisztert, hogy állítson fel ilyent Magyarországon, de hát ez eddig nem sikerült. Itt is 230 növendék mellett 166 legény és 13 havidíjas van, tehát még két emberre sem jut egy növendék, hanem körülbelül egy és fél emberre jut egy szolga. Mikor igy pocsékolják a véderőt, akkor hiába ajánlunk mi akármennyi ujonczot, az mind kevés lesz. Nem tudom, hogy a t. honvédelmi miniszter ur mit nehezményez ezen. Ez a 166 legény talán nem teljesít szolgálatot, vagy azért van ott, hogy exercziroztassa azokat a növendékeket ? Nem tudom, mert erre vonatkozólag nem hallottam felvilágositást. Ha azért vannak odavezényelve, hogy a növendékekkel gyakorlatokat végezzenek, nagyon természetesen más elbírálás alá esik a dolog, mert akkor ezekre katonai szempontból szükség van. De ha a t. honvédelmi miniszter ur hallgat ezekre a dolgokra, igaznak kell vennünk ezeket. Ha azonban felvilágosítja a házat, én is belenyugszom abba, hogy nekem nincs igazam, hanem a honvédelmi miniszter urnak van igaza, és akkor ezt az erős kritikát tényleg le kell szállítani. De hallgatással a dolog nincs megczáfolva. Itt van a hadi iskola. Ez is olyan intézmény, a milyen nincs Magyarországon. Itt is 93 legény van, a növendékek száma azonban valamivel arányosabb. Itt van a műszaki és közigazgatási tanfolyam, a mely szintén Bécsben van elhelyezve, itt van az előléptetésre igényt tartó századosok elméleti ismereteit biráló bizottság, a mely tudtommal szintén nincs Magyarországon, hanem Bécsben van. Itt van a bécsi katonai lovagló tanári intézet. Tudtommal ez sincs Magyarországon. Nemhogy kettő volna, hanem csak egy van Bécsben. Ezek az intézmények mind az osztrák félnek érdekeit jobban istápolják, mint a magyar fél érdekeit. De ha eltekintünk is ezektől a katonai I intézetekben elhelyezett legényektől, hát az ország védelme talán egyformán van biztosítva? A galicziai határokkal szemben pl. folytonosan óriási haderőt tartunk készenlétben. Azt mondják, hogy Oroszország inváziója ellen készen kell lennünk. A mikor azt látjuk, hogy Oroszország folyton keletre operál, hogy minden haderejét oda vonja, a mikor az orosznak eszeágában sincs most megtámadni, mi az orosz határon egy tekintélyes, nagyszámú haderőt tartunk, úgyszólván a levegővel szemben készenlétben, mert Oroszország nem hogy szaporítaná | ott hadseregét, hanem folyton visszavonja és küldi keletre. Tehát az ország védelme sincsen egyformán biztosítva. Ellenben nyitva hagyjuk összes erdélyi megyéinket. És mi értelme van annak, hogy Csehországban annyi katonai erő legyen elhelyezve? Hiszen Csehország Németországgal határos, már pedig Németország nekünk szövetségesünk, és épen ezért a szövetségért hozunk ennyi áldozatot. Nincsen tehát értelme annak, hogy a katonai készenlétet vele szemben még fokozottabb mértékben tartsuk fenn. Ezek mind olyan dolgok, t. képviselőház, a melyek indokolják azt, hogy ne menjünk csak ugy vakon bele az ujonczlétszám megajánlásába, vagy felemelésébe, hanem mérlegeljük az ország gazdasági, népességi viszonyait ós mérlegeljük £1Z b a. feladatot, a melyet a világtörténelemben hivatva vagyunk betölteni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Miránk, t. képviselőház, nem az a hivatás vár, hogy megütközzünk valamikor egy modern hadsereggel, hogy világháborúba keveredjünk ; mi örökkön örökké nem lehetünk egyebek, mint megbízottjai, végrehajtó közege egy alkalomszerűen megállapított alliancenak. Nézetem szerint Magyarországnak csak ez lehet a politikája, jövendő politikáját csak ebben keresheti. A mi politikánk a Keleten van, ott kell nekünk megtalálnunk természetes határainkat. Ezzel nem azt mondtam, hogy ott terjeszkedjünk, de ott kell megtalálni természetes határainkat, ott kell annakidején majd Európa megbízásából, a mint látom, rendet csinálni; mert hiszen már most is uszítanak bennünket, előre elkészítenek a Maczedóniába való bevonulásra. Jó meggondoljuk tehát a dolgainkat, nehogy elpusztuljunk, mielőtt még a döntő ütközetre kerülne a sor. Ha meghozzuk a nagy gazdasági áldozatokat a hármas-szövetség fentartására, hát akkor legalább egy másik irányban takarékoskodjunk a hadsereg fentartásában; a mit itt meg tudunk takarítani, az jó lesz arra az időre, a midőn a döntő harcz ideje elérkezik. De helytelen dolog, hogy itt egy szövetség fentartása érdekében áldozzuk fel s kiszipolyozni engedjük magunkat, egy óriási hadsereget tartunk azért, mert Németország revánspolitikát folytat. Ez nem a mi viszonyainkhoz, nem a mi erőnkhöz való, ez nem a mi politikánk. Ez a politika el fogja sorvasztani élet-