Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-379

379. országos ülés Í9üb január 19-én, kedden. 33 jobboldalon.) de méltóztassanak a t. képviselő urak igazán tárgyilagosan Ítélkezni, s akkor alig hiszem, hogy valaki is rám foghatná azt, hogy én ott fent nem pártatlanul és minden párt­politikai szenvedélytől menten teljesítem köte­lességemet. Nem egy eset volt, t. képviselő­társam, hogy a jobboldallal szemben is rendre­utasitást vagy figyelmeztetést alkalmaztam, hogyha az illetők rászolgáltak, (Igás! Ugy van! a jobboldalon.) Nekem ott fenn nincsen más kötelességem, nem is ismerhetek egyéb kötelességet, mint azt, a mit a ház többségének bizalma rám ruházott, (Felkiáltások a néppárton: Ahá, a többség!) a •házszabályoknak pártatlan alkalmazását, (Elénk helyeslés a jobboldalon^) Hiába mondja a t. képviselő ur, hogy »ahá«, mert meggyőződhetett volna a szavazásoknál, hogy nemcsak szabad­elvüpárti, de ellenzéki t. képviselő urak is meg­tiszteltek azzal, hogy rám szavaztak. Már pe­dig én a báz többségét emiitettem, nem pedig pártot. Én tehát, t. ház, kijelentem és kérem a t. képviselőtársamat, méltóztassék ezt tudomásul venni, hogy én bennem ott fenn nem uralkodik szenvedély, és hogyha dúlna is keblemben szen­vedély, műveltségemnél fogva is van bennem annyi önuralom, hogy a felett uralkodni tudjak, és uralkodtam felette mindig. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Elfoghat engem is ott fenn, mint em­bert, bizonyos keserűség, talán el is fog, de le­gyen meggyőződve arról igen t. képviselőtársam hogy nincsen a háznak egyetlenegy tagja sem, a kivel szemben lelkemben bármi tekintetben az ellenszenvnek még csak árnyékolt érzése is uralkodnék. Nem ismerem .sem ezt, sem a gyű­lölködés érzését; ismerek talán egyet : a meg­vetés érzését; de legyen meggyőződve a kép­viselő ur, hogy ezt sem érzem a személyemmel kapcsolatos ügyekben, hanem legfeljebb hazám, magyar nemzetem érdekeivel kapcsolatban, és ha azt tapasztalom, hogy esetleg egyesek, a kik itt a Cato szerepét játszszák, hazám és nem­zetem ártalmára vannak. De ezekkel szemben sem vezet engem szenvedély vagy gyűlölködés. (Helyeslés jobbfelöl.) A mi t. képviselőtársam kifogását illeti, hogy nekem sem közjogi, sem alkotmányjogi tudásom nem elegendő arra, hogy azt az elnöki széket elfoglalhassam. (Felkiáltások ballelöl: Azt nem mondta!) ... De igenis, mint köve­telményt állította oda, a követelmény odaálli tásával pedig e nemleges alapon kétségbevonta, hogy bennem e képesség meg volna. Erre én nem felelek semmi egyébbel, mint hogy méltóz­tassék, ha akarja, ezt a fáradságot venni, s egész életem folyását, összes ténykedéseimet végigkutathatja, és na ráakad egyetlenegy botlásra, tévedésre, a melyet Magyarország köz­joga, alkotmányjoga ellen elkövettem, akár itt a házban, akár a házon kívül, akkor meg fogok hajlani a t. képviselő ur kifogása előtt I KÉPVH. NAPLÓ. 1901 — 1906. XXII. KÖTET. ós azt mondom, hogy igaza volt velem szemben, mikor engemet ott, az elnöki székben tűrni nem akar. Több válaszom nincs. (Helyeslés jobbfelöl.) Trubinyi János jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. képviselőház! A kérdést vissza kell vinnünk oda, a honnan keletkezett, és akkor, gondolom, világosan fogunk látni. Mikor b. Kaas Ivor benyújtotta határozati javaslatát, az elnök azt mondja: »hozzám, hatá­rozati javaslat nem adatott be, most már nem fogadhatom el!« A kiindulási pontban, a hon­nan a vita támadt, van a hiba. Az elnök ur­nak határozati javaslatot beadni senki sem tar­tozik ! A háznak tartozik beadni, vagy a ház asztalára tartozik letenni a határozati javasla­tot. (Helyeslés balfelöl.) A tárgyalás alatt levő javaslatok egyes szakaszainál teendő indítvá­nyokra nézve, — miután más intézkedés nincs, — nem állhat fenn más magyarázat, mint az, a mely az önálló indítványokra nézve áll, hogy t, i. azok beirandók egy könyvbe, a mely a ház asztalán fekszik. De a képviselő a maga hatá­rozati javaslatát az elnökhöz benyújtani nem köteles: elég, ha a ház asztalára leteszi. Már most az a kérdés, hogy volt-e joga az elnök urnak tegnap azért nem fogadni el érvényesnek a határozati javaslat benyújtását, mert b. Kaas Ivor azt nem ő hozzá nyújtotta be ? Az elnök urnak elfogadási joga nincs is! (Igaz! Ugy van! balfelöl.) A felől majd akkor, a mikor szava­zásra kerül a dolog, a házat kérdezik meg, Az elnök urnak, hogyha egy határozati javas­lat felolvastatott és be is jelentetett, nem áll jogában azért, mert az neki nem adatott át. azt egyszerűen megsemmisíteni vagy kasszálni. Ne legyen ez senki előtt sem személyes kérdés. Tévedni lehetséges volt, mert az elnök ur is a gyakorlathoz tartotta magát, a mely olyan utat használ, a mely nincs előírva, miután azt a házszabályok nem rendelik, és igy a kinek tetszik, követheti ezt az utat, de a kinek nem tetszik, az nem követi és határozati javaslatát egyszerűen leteheti a ház asztalára. (Egy liang jobbról: Hát letette ?) Emlékszem az időre, midőn a képviselők határozati javaslatokat, vagy az általuk benyújtandó peticziót nem a ház elnö­kéhez vitték és adták fel, hanem egyszerűen bejelentették és a ház asztalára tették le. A ház asztalára való letétel teljesen elégséges. (Felkiáltások a jobboldalon: De nem tette le!) Az ügy akként áll. hogy ha én egy határozati javaslatot egyszerűen bejelentek, vagy beküldök és a jegyző felolvassa, az érvényes: hát ha azt a határozati javaslatot én a beszéd közepette olvasom fel, akkor már nem érvényes? Ha én erre külön macskakörmöket a beszédemben nem rakok, vagy a gyorsírói feljegyzésből a macska­körmöket elhagyják, már nem érvényes? Ez a macskaköröm-bölcseség nem elégséges arra, hogy a képviselők jogai korlátoztassanak, mert a ház elnökének feladata nem az, hogy a képviselők 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom