Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-392

362 392. országos ülés 190 í márczius 3-án, csütörtökön. telné meg, hogy vegyük fel ismét az aktiv munkásságnak eszközeit, hogy vessünk véget ennek a tespedésnek, ennek a tehetetlen vonaglásnak, a melyhen ez a nemzet a maga politikája intézése dolgában egy teljes esztendő óta benne van: most, t. képviselő urak, a jogosultságnak még csak árnyékával sem bir ez a makacs megfeszítése erejöknek oly téren, a hol meggyőződésem szerint mást, mint rombolást, mást, mint veszedelmet, mást, mint a magyar nemzet erejének gyengitését nem érhetnek el. (Zajos helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a baloldalon. Egy hang a baloldalon: Köszönjön le! Felkiáltások a jobboldalon: Ahá!) Nézzenek körül a t. képviselő urak, nézzék meg, hogy hány függő kérdés vár megoldásra; (Zaj. Elnök csenget) hány olyan kérdés, a hol a magyar nemzetnek érdekeit más faktorokkal szemben is, más, velünk szerződő felekkel szemben, legyenek azok Ausztriában vagy külföldön kell megoldani; hány nagyfontosságú, sürgős kérdés van, a hol minden attól függ, hogy minő, lesz az az erő, a melyet a magyar nemzet latba vethet a maga ezéljainak elérésére, a hol minden attól függ, hogy a magyar nemzet, mint az alkotmányos élet terén működésre, cselekvésre organizált és cselekvésre képes szervezet fog-e megjelenni, vagy pedig mint egy pigra massa, mely csak szánakozás tárgya barátai és gunykacza.i tárgya ellenségei előtt. (Zajos helyeslés és taps a- jobboldalon. Folytonos zaj a baloldalon.) B. Kaas Ivor: Ezért engedjenek a katonai kérdésekben! (Folytonos zaj.) Gr. Tisza István miniszterelnök: A rombolás, pusztulás áldatlan munkája az, a mit a képviselő urak véghezvisznek, (Igaz! TJgy van! jobb felöl.) A rombolás és pusztulás munkája, a hol minden nap és minden hét, a melyiyel tovább maradnak ezen a téren, ujabb és ujabb emlékeit teremti ennek a tatárjárásnak. . . [Elérik helyeslés és taps a jobboldalon. Ellenmondás és mozgás a szélsöbaloldalon.) B. Kaas Ivor: Landsknechtek vagyunk! (Folytonos zaj a baloldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök ... ennek a tatárjárásnak, a melyiyel a képviselő urak ennek az országnak egész közéletén végiggázolnak. (Igaz! TJgy van! a jobboldalon.) Én, t. képviselőház, elkeseredett lélekkel és az elkeseredett ember erős elhatározásával lát-, tam ezeket a jelenségeket akkor is, a mikor •legelőször beszéltem erről a helyről. (Folytonos zaj a baloldalon. Halljak! Halljuk! jobbfelöl.) ; Ha ez az elkeseredés meg is érlelte bennem az elhatározást, hogy a többség jogosult erőfeszitésének terén elmenjek addig a határig, a meddig ezen, az alkotmány szellemébe ütköző ellenállás öszetiprása igényli, (Nagy zaj és mozgás g baloldalon. Helyeslés a jobboldalon.) mondom; ha meg is volt érlelve ez az elhatározá; som: de másrészt el voltam határozva, kimeri-•• teni a békés kísérletek, a türelem, a rábeszélés, a képviselő urak hazafiúi belátásához való (Felkiáltások jobbról: Az nincs nekik!) apellálás összes eszközeit, (Igaz! TJgy van! a jobboldalon.) Magamra vontam barátaim szemrehányását, magamra vontam a közvélemény gúnyos, kétkedő mosolyát, hogy a sokat emlegetett erély hol késik; de magamra vettem azt szívesen, mert csak ugy tudom az ultima ratio eszközéhez való nyúlásért a felelőséget elviselni, hogyha a békés kibontakozásnak igazán minden eszközét már kimerítettem. (Zajos helyeslés és taps a jobboldalon. Nagy zaj a baloldalon. Elnök többször csenget.) De most, t. képviselőház, a döntésnek utolsó pillanata küszöbön áll. Én még egyszer és utoljára : az ország, a haza nevében kérve kérem a képviselő urakat, álljanak meg az őrületnek azon utján, a melyen járnak. (Zajos helyeslés és taps a jobboldalon.) Mi tovább a magyar nemzet legszentebb érdekei könnyelmű koczkáztatása nélkül nem várhatunk. A magyar nemzet nem azt kívánja és nem azért létezik, a magyar alkotmány nem azért áll fenn ezer esztendő óta, hogy a képviselő urak itt háborítatlanul folytassák tovább kis játékaikat az ország veszélyére és kárára. (Zajos helyeslés és taps a jobboldalon. Nagy zaj és mozgás a baloldalon. Elnök csenget.) A magyar nemzetnek élni kell, a magyar nemzet, élni akar és élni fog, (Zajos helyeslés és taps jobb felöl. Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) és arra, hogy a magyar nemzet élhessen tovább, ha kell, össze kell tipornunk mindent, a mi ennek útjában áll! (Szűnni nem akaró zajos helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. Nagy zaj és mozgás a bal- és a szélsobaloldalon.) Elnök: Kubik Béla képviselő ur személyes kérdésben kért szót! Kubik Béla: T. képviselőház! Személyes kérdés czimén kell szót kérnem, mert a miniszterelnök ur ujabban megkisérlette személyemet, a mennyire ízlése ezt megengedte, itt a képviselőház szine előtt nevetség tárgyává tenni. (Nagy zaj és ellenmondások jobb felöl.) Ha nem reagált volna az igen t. szabadelvű párt olyan hatalmasan arra a jó vicczre, talán nem is szólaltam volna fel, de miután az olyan alkalmas talajra talált, kötelességem személyes kérdésben felszólalni. Akkor, a mikor a miniszterelnök ur azt mondta magáról, hogy az erőszak, a törvénytelenség terére kell, hogy ragadtassa magát mi általunk, (Ellenmondás jobbfelöl: Egészen mást mondott!) én azt mondtam, hogy nincs rá semmi szükség, mert ez a vérében van a miniszterelnök urnak. (Zaj.) Erre a miniszterelnök ur megkérdezett engem, hogy vájjon én felvettem-e képviselői tiszteletdijamat? Kénytelen vagyok erre álláspontomat itt a képviselőház előtt elmondani, mert eredetileg nekem is az volt a felfogásom, hogy tiszteletdijamat fel