Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-388

388. országos ülés 190b január 29-én, pénteken. 269 Az erőszakos eszközök alkalmazása, vagy az ezekkel való fenyegetések helyett, ennek az út­nak a megragadása által, vagy ezen indítvány alkalmából, egy hasonló szellemben formulázott inditványnyal, vagy ezen indítvány esetleg meg­felelő módosítása utján is inkább czélt lehetne érni. (TJgy van! bal felöl.) Mindenesetre különös jelenség, hogy a miniszterelnök ur kijelentette tegnap előttünk, hogy ő nem most, hanem már régen kapott felhatalmazást az erőszakos esz­közök alkalmazására. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Ezt nem mondta! Hogy lehet igy elferdíteni!) Nyegre László: Nem ezt mondta, hanem alkotmányos eszközökről beszélt. (TJgy van! jobbfelöl. Zaj a baloldalon.) B. Podmaniczky Frigyes: Mit beszél? Sághy Gyula: Én az uítima ratio fegyve­reit nem tudom másként érteni, de minden­esetre örömmel veszem, ha ezt másképen ma­gyarázzák. Én nem tartom czélszerünek, hogy még a korona is bevonassák ebbe a kétségtelenül súlyos helyzetet előidéző eszközök alkalmazásába, mert szerintem a t. miniszterelnök urnak azt kellett volna kijelentenie már akkor, a mikor helyét elfoglalta, hogy a kilátásba helyezett reformok­nak egész terjedelmében való keresztülvitelére kapott felhatalmazást. Ez bizonyára inkább elő­mozdította volna a megnyugtatást. (TJgy van! balfelől.) Ezen okból igen kérem a ház t. elnökét, hogy miután Smialovszky Valér t. barátom in­dítványa a békés kibontakozás útját mutatja meg, annak, indokolására legyen szives javaslatba hozni akár a holnapi, akár a hétfői napot. Igen kérem azt is, hogy a t. miniszterelnök ur és a t. túloldal is az ügy fontosságára és sürgőssé­gére való tekintettel járuljanak hozzá ezen javaslathoz, (Helyeslés balfelöl,) mert nagy súlyt helyeznék arra, hogy ez az indítvány még a delegáczió összejövetele előtt Ietárgyaltassék, mert hiszen a ház elhatározhatja azt is, hogy az indokolás után nyomban tárgy altassák. Madarász József: íme, békejobbot nyújt! (Derültség a jobboldalon.) Sághy Gyula: Ha a t, ház ehhez hozzá­járulna és igy a ház még a delegáczió előtt bizottságot küld ki, az esetleg a delegáczió üléseinek folyama alatt is tárgyalhat és elő­készítheti a kibontakozás ügyét annyira, hogy ezáltal az üjonczok megszavazása legalább a delegáczió utáni időben azonnal, tehát az akkor tartandó első vagy második ülésen biztosíttassák. (Helyeslés balfelöl.) Már pedig méltóztassék komolyan megfontolni, hogy épen az ujonczozás sürgősségénél fogva nem volna-e helyesebb ezen utat választani, a mely a békés kibontakozásra reményt és kilátást nyújt, mint esetleg ádáz harczoknak nekimenni, a melyek minden körül­mények között — még ha czólra vezetnének is — nemcsak minden irányban romboló hatást gyako­rolnának, hanem magát az ujonczozás megejtósét is még hosszú időre megakadályozhatnák. (Igaz! TJqy van! balfelöl.) Hiszen ez az indítvány az ellenzék részéről — ugy vettem észre — ki­vétel nélkül rokonszenvesen fogadtatott, (Igaz! TJqy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) tehát annak elfogadása ellen ezen oldal részéről semmi komolyabb akadály nem forog fenn, tehát egyedüli akadálya csakis a t. miniszterelnök urnak és a túloldalnak esetleges ellenzése lehetne. (Igaz! Vay van! balfelől.) Nem akarom feltételezni azt, hogy ezen indítvány tárgyalásának ellen­zésével a t, túloldal és a t. miniszterelnök ur azt a nagy felelőséget magára vállalni akarná, a mely annak kétségbevonhatatlan bebizonyítása lenne, hogy a békés kibontakozásnak, a jelen súlyos helyzetből normális, rendes eszközökkel való kibontakozásnak az akadályai nem itt, hanem a túloldalon vannak, (Mozgás és ellen­mondások jobbfelöl, TJgy van! TJgy van! a bal­oldalon.) mert ez az eljárásuk csakugyan igazolná azt, hogy ott csak a harczot, az erőszakot akar­ják komolyan és igazán, de nem a békés meg­oldást. (Mozgás jobb felöl. Ugy van! bal felöl.) Szerb György: Gyanúsításokkal nem lehet békét kötni! (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Sághy Gyula: Méltóztassék elhinni, hogy az erőszakos fegyverek alkalmazása nagyon kétélű fegyvert képez, a mely minden irányban csak rombol és semmi tekintetben sem javítja a hely­zetet, és ha ideiglenesen czélhoz vezetne is, még akkor sem képes állandó, tartós békét létesíteni, (ügy van! TJgy van! balfelöl. Mozgás a jobb­oldalon.) Erős meggyőződésem — és ezért éltem a felszólalásra vonatkozó engedélylyel — hogy ha most nem is térnek rá erre az útra: az erő­szakos eszközök alkalmazása közben lesznek kénytelenek rátérni, (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) mert ez az állandó béke léte­sítésének egyedüli biztos útja, — de akkor majd nehezebb viszonyok között és sokkal súlyosabb feltételek mellest lesznek kénytelenek ezt az utat követni. (TJgy van! TJgy van! a bál- és a szélsöbaloldalon.) Ezért ismételten azt a kérést intézem — és ezzel befejezem felszólalásomat — ugy a miniszterelnök úrhoz, mint a túloldalhoz és a ház igen t. elnökéhez, hogy szíveskedjenek ez irányban ujabb javaslatot tenni, s azt el­fogadni, (Helyeslés balfelől.) hogy t. i. Smialovszky Valér képviselőtársam indítványa indokolása vagy a holnapi vagy a hétfői ülés napirendjére tűzes­sék ki. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: A miniszterelnök ur kivan szólani! Gr. Tisza István miniszterelnök: T. kép­viselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Miután utóvégre nemcsak nekem, de a mi sokkal lényegesebb, fájdalom, az országnak is meglehetősen mindegy, hogy a képviselő urak mivel töltik az időt, semmi kifogázom sincs az ellen, hogy a Smialovszky képviselő ur által beadott indítvány indokolása a holnapi ülés napirendjére tűzessék ki, (Helyes­lés a szélsöbaloldalon.) a mihez majd akkor, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom