Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-387

387. országos ülés 190í január 28-án. csütörtökön. 259 kiirtani e nemzetből a nemzeti öntudatot és elpusztítani elhatározott energiával mindent, a mi az ő czéljaikkal meg nem egyező. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) T. képviselőház! A létszámemelés kérdése ezzel a birodalmi rendszerrel van szintén össze­függésben. Néhány földrajztudós kiszámította, hogy Ausztria kisebb, mint Magyarország. Saj­nálattal vették észre, hogy Ausztria nemcsak területileg kisebb, de azonkívül még vannak bizonyos részek, a hol a magyar állam még szabadon vehet lélegzetet, a hol Ausztria még nem vette körül őt az ő rothadt testével. Ezt látva, elhatározták, hogy kelet felé fognak ter­jeszkedni és kelet felől fogják Ausztriát annyira megerősíteni, hogy területileg is nagyobb legyen, mint Magyarország, s a maga gyűrűjével telje­sen körülövezze Magyarországot. Maczedóniára vetették a szemüket, s elhatározták, hogy Bosz­nia mellé még ezt a darab földet is elfoglalják, persze magyar pénzen, magyar erővel, magyar vérrel az osztrákság részére. Az a létszámemelés tehát, t. képviselőház, a mely tervbe volt véve, Maczedónia számára készült, de, ugy látszik, hogy akármennyire kicsiny volt is Maczedónia az osztrák császárságnak, a mi nagy küzdelmünk mégis csirájában fojottta meg az ő törekvésüket és én hiszem, hogy az idén már nem fognak akarni Maczedóniába menni, még ha Nagy Sán­dor t. képviselőtársam akarja is. T. képviselőház! A létszámemelésnek egész tervezete az osztrák császárságnak azon biro­dalmi politikájával függ össze, a mely romlását okozta már e nemzetnek, s a mely okozója volt a magyar nemzet minden szenvedésének. Ugy tudom, hogy annak idején ez a létszámemelés nem 80.000 főre volt tervezve, hanem 200,000 főre rugott. Az első 80.000 főre csak azért van szükség, hogy Maczedóniának megszállása ke­resztülvihető legyen; a többi 120.000 öt-hat év múlva kívántatott volna. Fejérváry Géza mi­niszter ur ki is jelentette, hogy ha ez a létszám­emelés megszavaztatik, csak hat esztendő lesz elégséges az uj keretek betöltésére. Én nagyon jó forrásokból tudom azt, hogy annak idején a vezérkartól egy titkos tervezetet kapott Horánszky Nándor akkori képviselő ur, (Halljuk! Halljuk! a baloldalon; felkiáltások: Nagyon érdekes !) az egyedüli ember a kormányon kivül, a kinek erről tudomása volt, a mely tervezetben az a teljes létszámemelés 200.000 főre volt elő­irányozva. És, t. ház, az ösBzes eddigi körülmé­nyek mind igazolták, hogy . . . Förster Ottó: Igazolják a jelenlevő minisz­terek is 1 {Felkiáltások a baloldalon: Nem vagyunk negyvenen!) Holló Lajos: Tessék csengetni! Elnök: Ne tessék az elnöknek utasítást adni! (Nagy zaj a baloldalon. Felkiáltások: Ez nem utasítás!) Holló Lajos: Micsoda dolog ez itt? Elnök: Kérem Holló Lajos képviselő urat, méltóztassék a házszabályokhoz alkalmazkodni és ne méltóztassék az elnök eljárását bírálat tárgyává tennni! (Felkiáltások balfelől : Az a kérdés: vagyunk-e negyvenen! Nem vagyunk negyvenen!) Kérem a szónok urat, tessék be­szédét folytatni! Lengyel Zoltán: Én előttem a t. szabadelvű párt részvétlensége vagy érdeklődése közömbös. Hogy ők hogy teljesitik a nemzettel szemben kötelességüket, azt én a nemzet elbírálására bí­zom. Én a magam részéről helytállók, akár hallgatnak meg, akár nem, (Mozgás jobbfelöl.) s a mennyire tetszik a miniszter uraknak az én beszédem, ép annyira tetszik nekem az ő távol­maradásuk. Nagy Sándor: Akkor beszélj tovább ! (Derült­ség és zaj a, jobb- és a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Lengyel Zoltán: Pedig Magyarországra nézve nincs végzetesebb dolog, mint egy keleti hódító hadjárat, mint a Balkán népek ellen intézett rablóhadjárat, a mely Magyarországot is abban a színben tünteti fel, hogy a keleti kis népek szabadságát elnyomni kívánja. (Az elnöki székei Perczel Dezső foglalja el.) Ennél rájuk nézve életveszélyesebb politika egyáltalában nem lehet. Ezt Kossuth Lajos is bővebben kifejtette irataiban, s a török-orosz háború alkalmával a nemzet állásfoglalása is ebből következett. Hát mi ezen a nyomon is haladunk akkor, a mikor megakadályozván a létszámemelést a jövőben is, megakadályozván erőnkhöz képest a birodalmi hadsereg fentartá­sát a jövőben is, megakadályozni igyekszünk egyszersmind ezt az őrült birodalmi, nagy­hatalmi hóbortos politikát is, (Élénk helyeslés a baloldalon.) a mely politika a Habsburgok uralma alatt álló országokban a szláv fajt még inkább erősítené, a mely magához vesz olyan elemeket, a melyek azokat az országokat nem erősitik, olyan területeket, a melyek gazdasági­lag nekik nem hasznosak, erejük nagy részét le­kötik, s ez által maga ellen zudit egy csomó, irántunk barátságos érzelemmel viseltető nép­fajt, a melyek Magyarországot gyűrűként veszik körül, ugy, hogy szabad lélegzése és összekötte­tése más idegen államokkal teljesen megszűnjék. Hát azt mondják önök, hogy uj képviselő­választás elé megyünk. Jól van, t. képviselő urak. Akkor én is elmondom, hogyha valahol meg fog fordulni Magyarországon ellenzéki képviselő, akkor ezeket mind el fogja mondani. (Egy hang a baloldalon: De el ám!) El fogja mondani, hogy titkos nagyhatalmi politikát követnek, sziklákat akarnak elfoglalni magyar fiuknak vérével, akiknek pedig szavazatát szeretnék az urnánál megszerezni. El fogjuk mondani, hogy kétszázezerre menő létszámemelést terveznek! Hiszen a hegyi ütegek szaporítása tisztán hegyi háborúra való, hegyi háborúnk pedig ne­ss*

Next

/
Oldalképek
Tartalom