Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-387

387. országos ülés Í90'i január '28-án, csütörtökön. 237 kel fel van jegyezve, hogy akadályoztatás esetén az igénybe nem vett jegyek visszaküldendők, azokat nem küldi vissza. (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) Ezért tehát a háznagyi hivatalt támadni, illetőleg annak kezelése ellen panaszo­kat emelni, azt hiszem, nem jogosult. (Ugy van !) A második panasz pedig az, hogy elő­fordulnak esetek, hogy a nagyközönség egyáltalán nem jut jegyekhez. Megengedem, t. képviselő urak, hogy ez az eset elvétve néha előfordul; de tessék meggyőződve lenni arról, hogy a kép­viselőház háznagyi hivatala a legmeszszebbmenő előzékenységgel jár el mindenkor a jegyek ki­osztásánál. (Ugy van!) És én merem állítani, hogy a háznagyi hivatalban nem fordul meg egyén, a ki jegy nélkül távoznék; sőt még akkor is, a mikor minden jegy kiadatott már, adatnak ki rendkivüli jegyek. (Ugy van!) És ha mégis előfordulnak esetek, a mikor valaki nem kap jegyet, ennek eshetősége ott van. hogy a jelentkező irodába megy fel a közönség jő része. a hol jegyeket nem adhatnak, mert mindenkor nagy számmal túl van jegyezve az a lista, a me­lyen a képviselő urak kérnek jegyeket. Itt tehát azt mondják a jegyért odafordulóknak, hogy nem szolgálhatnak azzal. Ekkor az illetők azt mond­ják, hogy: kérem, küldjék ki ezt és ezt a képviselőt Minthogy azonban tudja a jelentkező iroda, hogy jegy miatt kérik ki a képviselőt, mert ezzel nem akarja a képviselőt zaklatni, nem kéreti ki. (Helyeslés.) De ha méltóztatnak kí­vánni és beleegyezni, én még ma kiadom a ren­deletet, hogy ha ilyen esetek előfordulnak, a jelentkező iroda minden ellenvetés nélkül kérje ki az illető képviselő urakat. (Felkiáltásolt jobb­felol: Nem 'kell!) Megengedem, hogy történhetnek, sőt talán történnek is, hibák, de ennek nem a háznagyi hivatal az oka, hanem, a mint Holló Lajos t. képviselő ur is nagyon helyesen megjegyezte, az itt divó rendszer. Én megígérem a t. ház­nak, hogy a külföldi parlamentekben e tekin­tetben szokásban lévő szabályrendeleteket tanul­mányozni fogom és hogy a mit azokban czél­szerünek és jónak találok a jegykezelés tekin­tetében, azt itt nálunk a háznagyi hivatalban is életbe fogom léptetni. (Helyeslés.) Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (He­lyeslés.) Holló Lajos: T. ház! A házszabályokhoz kérek szót! A t. háznagy ur volt szíves reám hivatkozni, hogy tegnap én tettem Eakovszky István t. képviselőtársam bejelentése kapcsán, a nyilvánosságra vonatkozó megjegyzést, Én azonban nem a háznagyi hivatal kezelésében keresem a hibát, mert az, mint mindannyian tudjuk, teljes jóakarattal és pártatlansággal kezeli a jegyeket; (Ugy van!) hanem keresem azt abban, hogy tényleg olyan kezelési rend­szert fogadtunk el még a régi képviselőházból származólag, a mely sem a külföldi tapasztala­toknak és eljárásnak, sem a mi viszonyainknak meg nem felel. A helyzet tényleg olyan, a mi­nőnek azt a háznagy ur volt szives festeni, hogy előjegyezzük a jegyeket és lefoglaljuk azo­kat azok részére, a kik minket ez iránt meg­keresnek, a nélkül, hogy tudnók, hogy azok igénybe veszik-e a megküldött jegyeket, (Ugy van!) Ebben azonban nem mi vagyunk a hibásak. A legtöbb külföldi parlamentben akként kezelik a dolgot, hogy a kevésbbé értékes kar­zati helyek teljesen nyilvánosak, a hová jegy nem is szükséges. (Felkiáltások jobb felöl: Ezt itt nálunk nem lehet!) Ezt talán itt nálunk is lehetne érvényesíteni a felsőbb karzatokra, de a közönségnek bizonyos ellenőrzése mellett. (Mozgás jobbfelöl.) Nézetem szerint tehát a szabad karzati rendszert nálunk is ki kellene terjeszteni a legfelsőbb karzatra. Az alsóbb karzatokra nézve az az eljárás divik a külföl­dön, hogy nem számozott jegyeket ad ki a ház­nagyi hivatal. Ennek következtében senki sem bir azzal a joggal, hogy egy bizonyos helyet le­foglalhat előre a maga számára, hanem a hall­gatók ugy, a mint jönnek, foglalják el a karzati helyeket, Ha később megüresedik egy hely, azt elfoglalja egy másik. Ennek következtében k-'t­szer, háromszorta több jegyet is adhatnak ki, mint a mennyi hely tényleg rendelkezésre áll, mert mindig van üresedés ós a megüresedés szerint foglalják el a szabaddá vált ülőhelyeket. Ennélfogva, ha a háznagyi hivatal lesz szives tanulmányozni a külföldi szokásokat, és a sze­rint fogja javítani a mai hátrányokat, ez lénye­gesen segíteni fog a mai visszás állapotokon. Tessék a karzatokon a számozástól, legalább jórészt, eltekinteni és számozatlan helyeket a közönség rendelkezésére bocsátani. A mi a jelentkezési irodát illeti, ez annyira el van zárva a közönségtől és oly nehézkesen működik, mert nehezen hozzáférhető, hogy az a bánásmód, a melylyel ott találkozik a közönség, nem való egy szabad állam szabad polgáraihoz, a kik a törvényhozás termébe igyekeznek és a kik idejönnek a fővárosba hogy az ország házát megláthassák, vagy hogy egy rövid ideig jelen lehessenek az ülésen, (igaz! Ugy van! a bal­oldalon. Feüciáltások a szélsőbaloldalon: Sok ott a rendőr és detektív!) A mai eljárást meg kell változtatni, szabályozni kell azt, és ha ez kellő módon megtörténik, a panaszok nagymértékben el fognak enyészni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Napirend szerint következik az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat (írom. 405, 411) általános tárgyalásának folytatása. És pedig ? Endrey Gyula jegyző: Szluha István! Szluha István : T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) A függetlenségi pártból igen sokan emlegették és felhozták, hogy p'O­grammunkban lévén a független, magyar had­sereg, nekünk nem . czélunk, hogy az 1867-iki törvényért küzdjünk. Én is függetlenségi voltam,

Next

/
Oldalképek
Tartalom