Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.
Ülésnapok - 1901-385
3s5. országos ülés 190í január 26-án, kedden. 179 Hát, t. ház, ón már a felemelt ujonczj utalókra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása alkalmával rámutattam arra a veszedelemre, a melyben a 67-es alap tényleg forog. T. i. akkor abból az alapból indultam ki, hogy felhoztam itt a képviselőházban a túloldalon üló' szabadelvüpárti képviseló'társaimnak elmondott programmbeszédeit és azokból kimutattam, hogy egy kormányon lévő pártnak képviselői akkor, a mikor mint képviselőjelöltek léptek a választók elé, tehát egy kormányzó pártnak kebelében akartak helyet foglalni, mégis egy olyan fontos kérdésben, mint a honvédelem, egyáltalában alig egynéhányan, csak igen sporadikusan foglaltak állást és fejtették ki programmjukban erre vonatkozó nézeteiket. Ezen az alapon én is azt mondom, hogy igenis a 67-es alap veszélyben forog, S főleg miért, t. ház? Főleg az őszinteség hiánya miatt. Mert az őszinteség hiányzik azoknál, a kik a 67-es alapon állnak, a kik a 67-es alapon mint kormányzó párt itt ebben az országgyűlésben helyet foglalnak. Gabányi Miklós: A szabott elvüek! Kovács Pál: És, t. ház, ezt a veszedelmet már annak idején a nemzeti párt is érezte, tudta és ismerte, mert épen abban tért el a nemzeti pártnak programmja a szabadelvű pártnak programmjától, hogy a nemzeti pártnak az volt az alapelve, hogy a 67-es kiegyezés ugy, a hogy megvan, igen jól van meg, azonban nem szabad minekünk elzárkóznunk ezeknek a 67-es törvényeknek helyes magyarázásától. Ez ellen gombolkozott be mindig a liberális párt és nem engedte ezeket a törvényeket helyesen magyarázni, nem engedte, hogy ezek a törvények helyesen hajtassanak végre, hanem megengedte azt, hogy ezek a szó szoros értelmében mind jobban és jobban meghamisittassanak (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) És ebben rejlik az óriási veszedelem, a mely a kiegyezési alapot fenyegeti; s hogyha ezt a helyzetet nem fogjuk tisztázni, akkor, t. ház, a veszedelmeknek egész sorozata fog bennünket érni, a mely veszedelmek máris nagymértékben ütötték fel fejüket azokkal a támadásokkal, a melyeket a túlsó oldalról folyton és folyton el kell szenvednünk. T. ház! A t. szabadelvű párt a 67-es törvényeknek magyarázásától fázik; azonban a túlsó oldalon, Ausztriában mit látunk? Azok az urak nem fáznak ettől, sőt ellenkezőleg nagyon is iparkodnak a törvényeket magyarázni és csürnicsavarni a saját érdekükben. És akkor, a mikor ezek a félremagyarázások és csűrés-csavarások a tnlsó oldalon megtörténnek, úgyszólván naprólnapra bekövetkeznek kisebb és nagyobb mértékben, erőteljesebb és gyengébb faktorok által: akkor méltán elvárhatnók a kormánytól azt, hogy legalább abban az esetben, a mikor ezek a támadások befolyásosabb faktorok részéről következnek be az osztrák oldalról, ezek ellen a kellő mértekben és kellő sulylyal védekezzék és itt az ország szine előtt tisztázza a helyzetet és verje vissza ezeket a támadásokat teljes erővel. Az a mérték, a melylyel ezt a t. miniszterelnök ur tette, minket ki nem elégíthet, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) s épen ez volt az oka annak, hogy nemcsak mi vettük fel újra a küz- • delmet a jelen súlyos helyzetben, hanem indította még más képviselőtársainkat is felszólalásra, a kik az obstrukcziót egyenesen és a legnagyobb mértékben elitélik. Utalok azokra a felszólalásokra, melyek gróf Apponyi képviselőtársam és Sághy t. képviselőtársam részéről történtek, a kik az obstrukcziót teljes mértékben elitélik, azonban daczára ennek felszólalásukkal kénytelenek voltak a ház szine elé jönni azért, hogy ezen helyzet tisztázásához hozzájáruljanak és tiltakozzanak ezen támadások ellen, melyeket nem tudunk elég erélyesen visszautasítani. Mikor látjuk, hogy gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam álláspontja tökéletesen ellenkezik a miniszterelnök ur álláspontjával és felfogásával, mert ő azon kijelentéseket, a melyeket a t. miniszterelnök ur Derschatta és Pitreich támadásaival szemben a házban tett, kielégítőknek nem ismerte el, akkor ennek természetszerű folyománya az, hogy a kik vele egy véleményen vagyunk, nekünk is kötelességünk hozzájárulni a helyzet tisztázásához. A t, miniszterelnök ur tisztán arra szorítkozott fejtegetéseiben, melyekkel a Derchattaés Pitreich-féle támadásokra válaszolt, hogy elég nekünk a mi törvényeinket egyoldalúan magyarázni, nem szükséges nekünk a delegáczióval és Ausztria egyéb faktoraival szemben külön megvédenünk a mi igazainkat, s tökéletesen elég, ha mi elvi álláspontra helyezkedünk és azt mondjuk, hogy ezen támadások bennünket nem érdekelnek. Ha tisztán ezt mondta volna a t. miniszterelnök ur, akkor talán jogosnak tartanám azt a megnyugvást, melyet a t. túloldal nagyobb részében látok; midőn azonban a t. miniszterelnök ur még külön azt is kijelentette és ilyen módon akart ebből a csávából menekülni, hogy hiszen Pitreich a delegáczióban nem nyilatkozott közjogi alapon, hanem tisztán katonai szempontból, akkor én ezt igazán csak frivol ürügynek tekinthetem, (Igaz! Ugy van! bálfelöl.) a melylyel kibújni óhajt egy kellemetlen helyzetből. Csakugyan nem tekinthető másnak, mint frivol ürügynek az ilyen fejtegetés, mikor szőrszálhasogatásokba bocsátkozik a magyar miniszterelnök és ilyen kibúvókkal akar menekülni. Eléggé megmagyarázták már Apponyi és Rakovszky igen t. képviselőtársaim, hogy nincs igaza, mert ezek a kijelentések nem tisztán katonai szempontból történtek, hanem nagyon is közjogi szempontból kell ezeket megítélni. Hiszen gr. Apponyi Albert t. képviselőtársam fejtegetésének az volt épen az alapja, hogy t. i. nekünk ezen kijelentéseket nemcsak magukban véve, elvontan, kell tekintenünk, hanem tekin23"
