Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-384

170 3Ö4, országos ülés 190 í január 25-én, hétfőn. törvényt nem lehet és nem. is szabad magyarázni.* Azt mondja, hogy »vagy igaz, hogy kétség nem fér hozzá«, de hátha < kétség fér hozzá, a mint hogy ugy látom, hogy némelyek szerint kétség fér hozzá, — mert vannak olyanok, a kik azt magyarázzák, hogy benne van a 11-ik §-ban, némelyek pedig azt magyarázzák, hogy nincs benne, — akkor nem az következik-e, hogy azt magyarázni kell és pedig vagy egy határozati javaslat elfogadásával, vagy pedig egy olyan törvényjavaslat alkotásával, a minőre Rakovszky István t. képviselőtársam utalt? Beszélt Polónyi Géza képviselő ur a múlt alkalommal arról, hogy a nyelv kérdése tekintetében ők nem látják a rendkívüli fegyverek alkalmazását szükségesnek, és gúnyolódik a párt felett, hogy hát tulajdooképen mi a pártnak, mi Rakovszky Istvánnak és elvbarátainak az álláspontja, mert ő itt egy bizonyos ellenmondást lát. Hát hiszen én is kérdezhetem Polónyi Géza t. képviselőtársamtól, hogy mi az ő álláspontja, (Ugy van! halfelöl) kik az ő elvbarátai? Olay Lajos, Lengyel Zoltán, Fáy István, .Kubik Béla-e, a kikkel harczolt? Avagy Barta Ödön, Justh Gyula és Komjáthy Béla t. képviselőtársaim, a kik a harcz ellen voltak? Vagy Kovács Gyula, a szoboszlói képviselő, a ki őt ugyanazon programm alapján kibuktatta? Hát melyik az elvbarát? Éti époly joggal kérdezhetem ezt, mint a hogy ő kérdezte gúnyolódva mitőlünk, Felszólított bennünket, hogy tisztázzuk magunkat. En igenis tisztázom magamat ezen határozati javaslat benyújtásával, azzal az előbb elmondott beszédemmel, a melyben kimutattam, hogy mi az álláspontom. Hogy egy pártban, ha mindjárt csak huszonhat tagból áll is, az egyik embernek a nézete különbözik bizonyos tekintetben a megalkuvás, a taktika, a czélszerüség tekintetében a másik nézetétől, az még nem bizonyitja azt, hogy ezek az emberek más programm alapján állanak, más elvet vallanak, mint a minőket tulajdonképen hangoztatnak, (Mozgás balfelöl.) Azt állítja Polónyi Géza képviselő ur, hogy ő nem talál más okot arra, hogy mi a harczosok közé vegyültünk, mint azt, hogy gróf Kuen-Héderváry helyett időközben gr. Tisza István lett miniszterelnök. Bocsánatot kérek, már rámutattam arra, hogy azok, a kik a harcz mellett voltak kezdettől fogva, mert nézetük az volt, hogyha felidéztük a küzdelmet, akkor azt végig is kell folytatnunk — ugy Kuen-Héderváry idejében mint most is, a harczolók közt állanak. (Ugy van! balfelöl.) De én megfordítom a kérdést: Miért támogatjaőmost gr. Tisza Istvánt? (Ugy van! balfelöl.) Több biztosítékot nyujt-e gr. Tisza István? Elégséges-e azaz ígéret, a melyet lerontanak Pitreicb, Körber és társai? (Helyeslés balfelöl.) Azt állítja, hogy egyik főoka annak, hogy a rendkívüli eszközökkel való harczot feladja, hogy a szabadelvű párt megállapodott egy programmban, A többség elméletére már hivatkoztam, de kérdem ettől eltekintve: hát azért szereljen le az ellenzék, és azért adja meg magát, mert a szabadelvüpárti többségnek egy házi programmja van? Hiszen ezt tudhatták. Eddig azért harczoltunk, mert nem volt programmja, mert szanaszéjjel voltak; most harczolunk azért, mert olyan programmot állapítottak meg, a melyet nem fogadhatunk el, mert az bennünket ki nem elégít. B. Kaas Ivor: Vagy azonos ez a függetlenségi Kossuth-párt programmjával? Lengyel Zoltán: Mi biztosítékokat követeltünk mindig, »ígéreteknek nem hiszünk*, ez volt a jelszó. Zboray Miklós: Azt mondja a képviselő ur, hogy ő nem bízik abban, hogy többségre kerüljön a választásoknál az ellenzék, tehát ő a rendkívüli eszközök alkalmazásával felhagy, hogy megcsinálhasson egy olyan választási rendszert, a mely lehetővé teszi azt, hogy esetleg többség legyen belőlük, bár ő sem hiszi, hogy az uj választási rendszerrel, — a melynek ügyében már ankéteztek is — lehetővé váljék Magyarországon, hogy akár a Kossuth-párt, akár mi, akár más ellenzéki párt többségre jusson. Ha jól emlékszem, — bocsánatét kérek, ha tévednék, — gróf Tisza István nyilatkozott a tekintetben, hogy, ha rendkívüli időben oszlattatná is fel a házat, az uj választások az uj megalkotandó választási törvények alapján történnének, míg az ankéten kijelentette, hogy az csak az 1906. vagy 1907. évben fog megtörténni, de ha, a rendkívüli körülmények szükségessé teszik, akkor a mostani választási törvény alapján fog a választás megtörténni. Tehát a megegyezésnek azt a módját is elfogadja. Tehát a megegyezés ezen módja mellett az, hogy a felségjogok benne vannak-e vagy nincsenek benne abban a Holló által beterjesztett határozati javaslatban, az is elégséges, ezt is kikapcsoljuk a követelményekből. Lengyel Zoltán: Az volt a megnyugtatás, hogy nem lesz uj választás, ha a választási reform nincsen meg. (Zaj balfelöl.) Rakovszky István: Igazán olyan czinizmus, hogy ritkítja a párját még ebben a teremben is! Zboray Miklós: Májusban azt mondta Polónyi Géza képviselő ur, hogy el kell hárítani azt az akadályt, a mely a nemzeti akarat hamisítatlan megnyilatkozását akadályozza a választásokban. Hát májusban nem látta ő ezt előre? Májustól mostanig vinni kellett a harczot és most érett meg az a dolog arra, hogy leszereljünk és most már fel van jogosítva arra. hogy szemrehányást tegyen a póttartalékosok behívása ós a régi katonák bentartása miatt nekünk? Hát májusban ki volt az, a ki a zászlót kibontotta és deczember 5-éig harczolt, a mikor még a régi katonák bentartattak