Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-382

3b2. országos ülés 190b január 2l-én, pénteken. 119 miniszter ur az ő expozéjában a szabadelvű párt programmja egyes pontjainak szűkítésére való törekvés nyilvánult meg, ezzel szemben semmi­féle felháborodási visszhang vagy nyilatkozat nem támadt, hanem az néma hallgatással fo­gadtatott, és semmiféle nyilatkozatot erre nézve még eddig legalább nem hallottunk sem a kor­mánypártról, sem a Kossuth Ferencz vezetése alatt álló függetlenségi párt részéről.« Folytatólag a következőket mondta (olvassa) : »De annyi bizonyos, hogy legalább a sajtóban — az » Egyetértésire hivatkozom — strucz­politikához illő indokolással arra történt ösztön­zés, hogy a Kossuth Ferencz t. képviselő ur vezetése alatt álló függetlenségi párt ne sokat törődjék azzal, hogy a kormány programmja a katonai kérdésekben miként valósittatik meg.« T. képviselőtársamnak a Kossuth Ferencz vezetése alatt álló függetlenségi és 48-as párt, különösen annak a sajtóban is működő tagjai ellen irányzott ezen támadása merőben ellen­kezik a tényekkel és teljesen alaptalan, mert nemcsak itt a ház nyilt ülésén történt részünk­ről igen beható és erélyes felszólalás mindjárt a Pitreich hadügyminiszter beszéde után, hanem a hadügyminiszter beszédének elhangzása után az »Egyetértés« is behatóan foglalkozott ezzel a dologgal és ugyancsak keményen támadta Pitreichot, F. évi január 14-én, tehát a beszéd elhangzása után nyomban, »Orvtámadások« czimmel épen az én szerény tollamból jelent meg egy vezérczikk az »Egyetértésben*, a mely­ben erős megtámadásban részesült Pitreich had­ügyminiszter, a melyben végül felhívjuk a miniszterelnök urat a következőleg (olvassa): »A legnagyobb felháborodással olvassuk a nem­zetünk, államiságunk ellen intézett czudarságo­kat; s a legkevesebb, a mit Tisza István miniszterelnöktől elvárunk, az, hogy ha oda tu­dott koppintani az osztrák miniszterelnök kör­mére, mikor a mi legbensőbb dolgainkba illeték­telenül belekaparászott: ugyanazzal az erélylyel vissza fogja utasítani a delegáczió, s a közös hadügyminiszter hallatlan merényletét is. De nemcsak visszautasítást várunk szavakban, hanem minden Demosthenesnél szebben szóló czáfo­latot -— a tényekben. Némuljon el az ob­strukczió, (Mozgás és zaj balfelöl.) hogy al­kalma legyen a miniszterelnöknek tett Ígéretei beváltására. Ne legyen az a kifogása, hogy nem tud mozdulni a rendkivüli parlamenti helyzet miatt. S ha a rendes viszonyok helyreálltával még azt a sovány ígéretet sem tudná a magyar kormány megvalósítani, a mit vesztett fejsze nyele gyanánt az egy esztendős parlamenti harcz eredményéül e szerencsétlen nemzet méltán el­várhat: ám hadd legyen újra harcz! S hadd dőljön el e nemzet sorsa: igazán állam, igazán ezeréves Magyarország vagyunk-e, vagy csak az osztrák kényuraknak járszalagon vonszolt provincziája?« Másnap az »Egyetértés«-ben ugyanezen szellemben irt czikket Szatmári Mór. az » Egyet­értésinek második belső dolgozótársa, a leg­közvetlenebbül következő vasárnapi számában pedig Kossuth Ferencz irt a hadügyminiszter ellen vezérczikket ugyancsak ebben a támadó szellemben. Nem felel meg tehát a valóságnak Sághy Gyula urnak a Kossuth Ferencz veze­tése'alatt álló függetlenségi párt elle'n intézett ama támadása, mondjuk gyanúsítása, hogy a nemzetünk ellen intézett ezen merénylettel szemben a legnagyobb ellenzéki párt ne a tőle elvárt erélylyel lépett volna fel. Hogy itt a ház nyilt ülésén nem történt annyi felszólalás, mint a mennyire rendes viszonyok között sor került volna, annak az az oka, mert ez a párt nem akar a mostani áldatlan obstrukczió uszály­hordozója lenni. (Élénk helyeslés a jobb- és a szélsőbaloldahn.) Elnök: T. ház! A zárt ülés folyama alatt mutatta be Zala vármegye tapolczai választó­kerületében időközi választáson megválasztott Makfalvay Géza képviselő megbízólevelét. Polónyi Géza: Hát nem Pék lett meg­választva? (Zaj a baloldalon.) Hiszen a »Magyar­ország« azt mondta! (íelkiáltásoJc a baloldalon: Hát Szoboszlón?) Elnök: Csendet kérek ! Van szerencsém ezt bemutatni és javaslom, hogy a megbízólevél átvizsgálás és jelentéstétel végett az állandó igazoló-bizottságnak adassék ki. (Helyeslés.) A ház ezt elhatározza. Minthogy a legközelebbi ülés ideje és napi­rendje már meg van állapítva, az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 3 óra 15 perczhor.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom