Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-365

365. országos ülés 1903 deczember "29-én, kedden. 49 idézhesse és felolvashassa, meg nem vonhatja. (Helyeslés a "baloldalon.) Elnök: A miniszterelnök ur kivan nyilatkozni. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselőház ! A házszabályok ama kijelentése, hogy itt beszédet olvasni tilos, nyilván azt teszi, hogy itt beszéd közben semmi egyéb felolvasást a házszabályok meg nem engednek, mint esetleg oly czitátumokat, a melyekre a szónok válaszolni kivan, vagy a melyek álláspontjának erősítésére szolgálnak. (Ez az! a baloldalon.) Az azután nagyon természetes, hogy mint minden dispozicziót a világon, ezt is ad absurdum lehet vinni... (Felkiáltások a jobboldalon: Oda vitték!) Várady Károly: Mint önök a német nyelvet. Gr. Tisza István miniszterelnök: ... és rendeltetésével homlokegyenest ellenkező irányban lehetne kihasználni, ha a képviselőház elnöke ebben a tekintetben őrt nem állana, a házszabályok igaz értelmének fentartása mellett. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Azt hiszem, soha az elnökségnek eszébe nem fog jutni megakasztani egy szónokot abban, hogy felolvasson oly czitátumot, a mely sulylyal bir az argumentáczió szempontjából és nem fogja megakadályozni, hogy felolvastassák oly passzus, a melyet a szónok meg kivan czáfolni. De engedelmet kérek, egyenesen kötelességévé teszi ezen dispoziczió az elnöknek azt, hogy ne tűrje, hogy itt felolvasások történjenek, de egyéb czél nélkül, mint hogy az idő egészen haszontalanul elfecseréltessék. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Várady Károly: Törvényes igazságok vannak abban a feliratban. {Nagy zaj jobbfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Az, a mit a szónok felolvas, beszédének integráns részét képezi, tehát a szószerinti, betűszerinti értelme a házszabályoknak az volna, hogy nem szabad felolvasni beszéd közben semmit. Mondom, azt senki nem magyarázza így, mert értelmesen akarjuk a házszabályokat magyarázni és ugy, a hogy azt az intézmény természete magával hozza. Ezt senki sem magyarázza ugy, hogy ne lehessen egyes rövid, tényleg a beszéd kiegészítő részét képező czitátumot felolvasni; de, bocsánatot kérek," a mint itt valaki felolvasásokba bocsátkozik, akár voltak már azok egyszer felolvasva, akár nem, akár könyvből, akár beszédből, akár indítványból, akárhonnan veszi azt, ^megszegi a házszabályok 219. §-át, a mely szerint a beszédet olvasni tilos. (Helyeslés jobbfelöl. Ellenmondás a baloldalon.) Elnök: Magam részéről csak annak kijelentésére szorítkozom Lovászy t. képviselő úrral szemben, hogy ha megméltóztatik nézni a t. képviselő uraknak mindennap kézbesített naplót és a tárgyalásra kész ügyek sorozatát, ott meg fogja találni Kossuth Ferencz felirati javaslatát, mint tárgyalásra kész ügyet. Lovászy Márton: (Felkiáltások jobbfelöl: Eláll!) Az igen t. elnök ur ismét tévedésben KÉFVH, NAPLÓ. 1901 1906. XXI. KÖTET, van, mert a mi itt foglaltatik, ez a Bartha Miklós által benyújtott határozati javaslat, de Kossuth t. képviselő urnak felirati javaslata nincs itt. Elnök: Engedelmet kérek, a t. képviselő ur nagy tévedésben van, mert igenis épen ezt olvasta Szluha képviselő ur és nem a Bartha Miklós úrét. Gróf Zichy Aladár kért személyes kérdésben szót. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Gr. Zichy Aladár: Előbbeni felháborodásában a ház túlsó oldaláról, ha jól hallottam, Kubinyi Géza felém oly szavakat kiáltott, melyek az én politikai magatartásomra vonatkozhattak. Nem értettem egész biztosan, nem is akarom annak megbirálását itten latolni, én csak az ellen tiltakozom, hogy az én politikai eljárásomat, vagy itt a házban tanúsított magaviseletemet bárki leczkéztesse, vagy kritika tárgyává tegye. (Zaj és felkiáltások jobbfelöl: Kritika tárgyává lehet tenni!) Én ezzel nem követelek magamnak többet, mint a mennyi bármelyik képviselőt e házban megillet. Ha valamikép akár a házszabályok ellen vétettem, akár a ház iránti tiszteletben mulasztást követtem el, ott van a háznak elnöke, a kinek elitélése ÓB rendreutasitása előtt mindig meg fogok hajolni. Egyéb utasítást nem fogadok el. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Kubinyi képviselő ur személyes kérdésben kivan szólni. Kubinyi Géza: Én sajátságos jelenségnek tartom, hogy ilyen követelménynyel áll elő épen velem szemben gróf Zichy ur, mikor a múltkor azt a kijelentést vagy tanácsot adta nekem, hogy ha szabad volna nekem, époly hazafias érzületet vallanék itt e házban, mint ők ott azon az oldalon. Ha a gyorsírói jegyzeteket vagy a naplót, méltóztatik elővenni, méltóztatik látni, hogy az igen t. gróf ur akkor azzal a — nem tudom — pretenzióval élt, hogy én bennem másféle érzelmeket vél elrejtve, mint a minőket én mutatok. Én nem keltem ki akkor, mert jogosnak tartottam, hogy gróf Zichy ur az én politikai működésemet bírálat tárgyává tegye. (Helyeslés a jobboldalon.) Épugy én is bírálat tárgyává tettem az övét akkor, midőn itt egy jogos felzúdulás volt a túloldal magaviseletével szemben és a t. gróf ur jónak látta az obstrukczió védelmére kelni. Azt mondottam és mondom ujabban is, hogy tessék nyíltan az obstrukczióhoz szegődni és akkor fogom egészen korrektnek tartani az eljárását. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Gr. Zichy Aladár: Kérem a t. házat, engedje meg, hogy Kubinyi képviselő urnak ezen rövid felszólalására én is megfelelhessek. Hogy én nem obstruáltam, látszik abból, hogy fel sem szólaltam az egész vita alatt, e miatt tehát nem kell többé mosakodnom. A mi pedig azt illeti . . . (Zaj bal felöl) Elnök: Csendet kérek! A midőn a képviselő urak személyes kérdésben nyilatkoznak,