Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-365

38 365. országos ülés 1903 deczember 29-én, kedden. következtében és mily jogokat örököl a koro­názás következtében. (Igaz! TJgy van! balfelöl.) Hogy minden jognak forrása a nemzet, ez nem oly ártatlan nyilatkozat; ez helyes is, kétségbe­vonhatatlan is; de midőn feláll valaki, midőn feláll maga a koronás fejedelem és azt mondja, hogy ez a jog pediglen engemet illet meg, akkor annak a tanácsosnak, a ki ezt védeni akarja, fel kell mutatnia előttem a törvényt, a mely világosan megrendeli ezt a jogot, mert a magyar király több jogot, mint a mi törvényeinkben világosan reá van ruházva, nem gyakorol. (He­lyeslés balfelöl.) Mihelyt a jog gyakorlására nézve az illetékesség kérdése felmerül — mert nem tulajdonjogról, csak illetékességről van szó — akkor megvizsgálandó a törvény, és ha bizonytalanság vagy kétértelműség merül fel, minden törvénymagyarázás szerint azé a jog, a melyről világos intézkedés nincs, a kit ős­eredeti alakjában és formájában megillet. (He­lyeslés balfelöl.) Itt a nemzet minden jognak a forrása, tehát ha világos törvénynyel nincs a királyra ruházva, akkor a hadsereg nyelve fe­letti joggal nem bir. De térjünk át az elméleti fejtegetések te­réről a gyakorlat terére. A hadseregben a nyelv három alakban érvényesül: először mint a had­seregnek szolgálati nyelve, másodszor mint a hadseregnek oktatási nyelve, harmadszor mint a hadseregnek a hatóságokkal való érintke­zési nyelve. Most lássuk, miként állunk; mert ha ő Felségének kizárólagos joga van, a mint állíttatott, a hadsereg nyelve felett, akkor oda más befolyás ezen a három téren nem érvénye­sülhetett volna. A honvédségre nézve ő Felsé­gének ugyanazon jogai vannak, mint a hadse­regre nézve. Ha ő Felségének a hadseregre nézve fennáll a szolgálati nyelvre való elhatá­rozási joga, akkor a honvédség nyelvére nézve is fennállana; már pedig a honvédség nyelvére nézve a törvényhozás a maga törvényében ha­tározott és intézkedett. Az oktatási nyelv te­kintetében a magyar törvényhozás 1808-tól fogva valahányszor intézkedett, mindig akként intéz­kedett, hogy a Ludovika Akadémiában magyar legyen a katonai oktatás nyelve, és inkább megtagadta a segélyt, megtagadta az ügyek elintézését, mintsem abba beleegyezett volna, hogy annak német legyen az oktatási nyelve. És mot a Ludovika Akadémiának, mely egyenlően képez ki tiszteket a közös hadsereg és a hon­védség számára, az oktatási nyelve a magvar. A hadseregeknek a hatóságokkal való érint­kezésére nézve 1840-ben törvény hozatott, mely megrendelte, hogy az ezredek kormányai pedig­len a hatóságokkal magyarul érintkezzenek és levelezzenek. Mit tesz ez? Ez azt teszi, hogy az ezredek összessége, hogy az országban elhe­lyezett hadsereg, nemcsak a magyar ezredek, hanem még a Magyarországon elhelyezett osz­trák ezredeknek kormányai is a hatóságokkal magyarul levelezzenek. Ez a szó, hogy kor­mány, mit tesz? Azt teszi, hogy az ezredek parancsnoksága. Az 1840-ben kelt törvénynek mi az értelme ? Annak értelme az, hogy az országban elhelyezett összes hadseregbeli intéz­ményeknek a magyar hatóságokkal magyarul kell levelezniök, mert 1840-ben nem lehetett az országgyűlésnek elhatároznia, hogy a hadtest­parancsnokságok is magyarul levelezzenek, mert hadtesíparancsnokságok akkor nem voltak, azok később hozattak be. De vájjon azok a hadtest­parancsnokságok nem kormányai-e az ezredek­nek? Azok nem is egy ezrednek, hanem több ezrednek képezik kormányát, összeköttetését és szervezeti kapcsát. Tehát az 1840-iki törvényben, a melyet ő Felsége is szentesitett, a hadsereg nyelvére nézve a nemzet intézkedett és intézkedési joggal birt. Nem tartható fenn tehát az az állítás, hogy a Felségnek kizárólagos joga a hadsereg szolgálati nyelvére nézve intézkedni; mert ez mind a három főbb megnyilvánulási alakjában, a mely előfordulhat egy hadsereg életében, már a nemzet által gyakoroltatott és gyakoroltatik is; és csak a további kiterjesztéséről, ennek a gyakorlatnak az összes téren való érvényesíté­séről, vagyis a nemzet által folytatott munká­nak befejezéséről van szó, a midőn azt kíván­juk, hogy a közös hadseregben magyar legyen a szolgálati nyelv. (TJgy van! Ugy van! bal­felöl.) T. ház! A miniszterelnök ur azon fejtege­tései rendén, a melyeket elmondott, azt állítja hogy az a parlamenti harcz, a melyben mi most résztveszünk, fenyegeti az alkotmányosságot. Hát, t. ház, Magyarország alkotmányosságát nem az fenyegeti, ha valamely Bécsben nem tetsző nemzeti kérdésben itt hosszú és erő?, vagy akár zajos viták és küzdelmek is folynak. Magyarországot az fenyegeti, az az aluszékony­ság, az a tétlenség, az a tehetetlenség, az a nembánomság, (TJgy van! balfelől.) az a nem­törődömség, a mely a magyar nemzet politikai életét és társadalmát jellemzi. (Tlgy van! bal­felöl.) A mely pillanatban Magyországon az erő és az erély megnyilatkozik, annak következése van. De 400 esztendő óta gondoskodtak arról, hogy Magyarországon az az erő és erély ne nyilatkozhassak meg; 400 esztendeje, hogy mindazokat, a kikben több volt a szilárd akarat és elhatározás, rendületlen férfias kitartás a nemzet ügye mellett, tönkretették, elpusztították családjukban. Kiirtották és kipusztították abból a fajból az ellenállásnak minden elemét, minden gondolatát és puhasággal, gyávasággal, bátor­talansággal és a haszonlesésnek gondolatával töltötték be. (Igaz! TJgy van! a szélsöbalolda­lon.) Ne csodálkozzanak önök, hogyha a legerő­sebb akaratú és elszánt emberek 400 eszten­dőn keresztül folyton áldozatul estek egy poli­tikai harcznak, hogy ezekben azok az egyének, azok a csoportok, a melyekben az ellenállásnak természetes ösztöne, öröktől való ereje, a nem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom