Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-377

368 577. országos ülés Í90í január 16-án, szombaton. oszlopai a másnyelvü falvakban. Mig a gyen­gébb jegyzőkre, a kik a választások alkalmával nem képesek kellő számú választót hajtani az urnák elé, és nem tudják ex-lexben az adót eré­lyesen behajtani, haragusznak és üldözik őket, addig az ilyeneket támogatják. Erre vonatkozólag is felhozhatok egy pél­dát. (Mozgás jobbfelöl.) Az igen t. belügyminisz­ter ur figyelmébe ajánlom a Temes megye al­ispánjától 7424. közigazgatási szám alatt nem rég felküldött iratcsomót, a mely a belügy­minisztériumban 259. szám alatt van iktatva és mostanában fog elintézést nyerni. Ebből ki­tűnik, hogy a volt magyar- szákosi jegyzőt csu­pán csak azért üldözték, mert nem tudta a választások alkalmával a tőle megkivánt szol­gálatokat teljesíteni. De más okból is üldözték. A bátyja t. i. pap és tagja a megyei ellenzék­nek. Minthogy pedig a papot nem bánthatják, a jegyző öcscsét mozdították el az állásától, a nélkül, hogy valami nagyobb hibát követett volna el. (Mozgás balfelöl.) Az ilyen jegyzőket üldözik Temes megyében, de az erőszakoskodó basákat szeretik és állásaikban megtartják, sőt a legjobban javadalmazott jegyzőségekbe teszik őket. Az a sziklási jegyző pl., a kinek az esetét az imént elmondottam, már évek óta kincstári földeket bérel kedvezményképen és legújabban is 8—10 vagy tán 12 hold kincstári földet akarnak neki kéz alatt és potom áron eladni, még pedig holdját körülbelül 100 forintjával számítva, holott azokat a földeket odavaló parasztgazdák sokkal magasabb áron vennék meg. Épen most tudtam meg, hogy az aradi kincstáiigazgatóságnál már folyamatban van a dolog és talán már megérkezett a felterjesztés a földmivelésügyi minisztériumba is, a miért ennek a földvásárlásnak ügyét a földmivelés­ügyi miniszter ur figyelmébe ajánlom. Minél több panasz van valamely jegyző ellen, különösen kiméletlenkedései miatt, annál biztosabb helyet kap és annál jobban dotálják. Példa erre a bavanistei, az iktár-budinczi, to­vábbá a magyar-szákosi jegyző, a ki most nem­rég megszökött, vagy pl. a rékási jegyző. Kö­zülök az első, a bavanistei jegyző az, a kiről a múltkor is megemlékeztem és azt mondtam, hogy az alispán nevének felhasználásával 400 forintot gyűjtött magának a sertéshizlaló kis­gazdáktól. Ezt senki sem akarta akkor elhinni, de a megindított vizsgálat igazolta állításomat, hogy tényleg ilyen módon szerzett magának pénzt; mikor felfüggesztették, akkor a nép • örült az esetleges elbocsáttatásának, de mikor ! hire kelt, hogy reponálni fogják, elterjedt annak is a hire, hogy a falu fel fog lázadni. Ezt ne-? kem megírták szejitember 16-án az ottani em­berek és erről beszéltem is a házban és mégis reponálták és e miatt most tényleg fellázadt az a falu. Hogy az ottmaradását biztosítsa az a jegyző, először is összeveszítette a falu kétnyelvű népét egymással: a szerbeket és a németeket. Az na­gyon egyszerű dolog faluhelyen. Ott volt egy községi iskola, a mely régtől fogva német ós magyar tannyelvű. A jegyző azt mondta a szer­beknek : nézzétek emberek, legyen ezután a tanítás nyelve szerb és magyar, és ezután a szerbek megkapják a nagy iskolaalapot is, va­lami 28 ezer forintot. Ezen azután összevesztek. Mivel a két nemzetiség egymással összeveszett és forrongott, a megyeházán kiadták azt az is­meretes jelszót, hogy olyan helyen, a hol a nemzetiségek mozgolódnak, ott a jegyzőt nem lehet felváltani, az maradjon csak ott. Megbün­tették 800 koronával, de reponálták. Ennek következtében azután tényleg fellázadt az egész falu népe. Nem katonaság kell oda, hanem va­lami tisztességes, jóravaló jegyző. Miután az idő már nagyon előrehaladt, még csak meg akarom említeni, hogy Temes megyé­ben még számos ilyen községi jegyző van, a kik mind hasonlókép működnek. Igaz, hogy egyes falvakban vannak derék férfiak is mint jegyzők alkalmazva, olyanok, a kikről a nép sohasem panaszkodik, de a legtöbb olyan, hogy a nép folytonosan elégedetlenkedik és panaszkodik és majdnem mindenütt várható, hogy a nép hasonló­kép, mint Bavanistén fel fog lázadni. Épen ezért tartottam szükségesnek interpellácziómat ma nyújtani be és végül még egyszer különösen figyelmébe ajánlom a t. miniszterelnök urnak mint belügyminiszternek az elmozdított magyar­szákosi jegyzőnek igazságtalan ügyét, de szint­úgy a most nemrég onnan defraudáczió után megszökött ujabb jegyző dolgát is. Tovább nem indokolom interpellácziómat, az előrehaladott időre való tekintettel, csak felolvasom. (Olvassa): Interpelláczió a m. kir. belügyminiszter úr­hoz : Tudja-e a t. miniszter ur, hogy Temes megye egyik-másik falujában most is folynak kíméletlen és törvénytelen adóbehajtások? Hajlandó-e a t. miniszter ur, erről meg­győződvén, az illető közegeket, a községi jegyző­ket az ex-lex tartamára ilyen érdemszerzéstől eltiltani és a temesmegyei illető hatóságokat utasítani ós rászorítani, hogy mindenben csak a törvényes rendelkezések szerint járjanak el. Hajlandó-e a nép érdekeit legalább annyi­ban védeni, hogy a helytelen működésű köz­igazgatási tisztviselőket hibáik, visszaéléseik ará­nyában megbüntetteti ós hajlandó-e a főispánt arra utasítani, hogy ne gyűjtse össze megyé­jében a helytelen működésű közigazgatási tiszt­viselőknek, főként jegyzőknek sokaságát, hogy körültekintőbb módon ügyeljen a megyében tör­ténőkre, nehogy ujabb zendülések támadjanak? És hajlandó e különösen a sósdi, sziklási, bavanistei, az iktárbudinczi és a rékási jegyzők ismertetett visszaéléseit és egyéb helytelenkedé­seit megvizsgáltatni, szintúgy a csekély hibák miatt igazságtalanul elmozdított és az utána helyettesitett magyarszákosi jegyző ügyeit is felülvizsgáltatni ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom