Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-374

3?í országos ülés 190k ment el tudtomon kívül a városhoz, a hol, a mint az újságokból és a főispán távirati értesítéséből tudom, tényleg a város a rendelet végrehajtását megtagadta, (Helyeslés a baloldalon és a szélsöbaloldalon.) a mint a főispánnak szintén távirati értesítéséből tudom, mert írásbeli jelentés még nem érkezett, az ő intézkedése folytán a rendelet azóta végrehajtatott. Ez a tényállás. A mint én e tényállásról idáig is értesültem, mert hisz hivatalos eljárás tárgyává csak akkor fogom tenni az ügyet, a mikor részletes jelentés alapján előttem lesz az ügy utolsó stádiumában — a mint, mondom, — ennyit tudtam a tényállásból, felhasználtam a kínálkozó alkalmat arra, hogy a közös hadügyminiszter úrral ezt a dolgot bizalmas, rövid utón való megbeszélés tárgyává tegyem. S ekkor azonnal két dolgot konstatáltunk, a melyre nézve a közös hadügyminiszter ur között és közöttem teljes egyértelműség uralkodott: az egyik az, hogy megállapítandó az a bizonyos átmeneti idő, a mely a korábbi megállapodásból hiányzott, a másik az, hogy zárjelben is csak olyan helynevek használhatók és megengedhetők, a melyekre nézve a magyar név a katonai térképen, a katonai iratokon egyáltalán nem szerepel, mert máskép az átmeneti időn át tényleg zavart okozhatna, ha csupán a magyar név használtatnék. Azt hiszem, hogy ezen az utón megtaláljuk a kellő módot, hogy a törvény intencziójának eleget tehessünk, és aránylag rövid idő alatt a törvény betüszerint is végrehajtassák, de elkerüljük másrészt a gyakori zavarokat is, a melyek bizony nagyon súlyosak lehetnének, ha a katonai ügyek gyors elintézése szenvedne e miatt késedelmet. (Igaz! a jobboldalon.) Ehhez még egy megjegyzést fűzök. Ismétlem : ma még nem vagytok abban a helyzetben, hogy az Eperjes város által hozott határozat és az ottani hatóság magatartása tekintetében kimerítő jelentés alapján hiteles tudomásom lenne. De két dolgot jegyzek meg, Az egyik az, hogy ugy látom, hogy a város tévedésben van a saját törvényes hatásköre iránt, és oly jogokat arrogál magának, a melyekkel csak törvényhatósági joggal felruházott város bír. Ennélfogva e tévedés fenforgásáról a várost fel kell majd világositani, A másik az, hogy akár helyes volt, akár helytelen a korrektül odairt magyar név után valamit még zárjelben odaírni, semmi körülmények közt nem lehet ez elegendő ok arra, hogy az ügydarab visszautasittassék, az ügymenet megakasztassék és ezzel esetleg másoknak is kár okoztassék. (Igaz! a jobboldalon.) Ha ily szabálytalan dolog történik, az illető hatóság forduljon panaszával a felettes hatósághoz, forduljon, ha törvényhatósági joggal van felruházva, esetleg egyenesen a törvényhozáshoz, de ne tegyen olyat, a mi megakasztja az ügymenetet, hanem teljesítse azt a kötelességet, a melyet törvény értelmében teljesítenie kell. (Helyeslés a jobboldalon.) KÉPVH, NAPLÓ, 1901 1906, XXI. KÖTET, január 13-án, szerdán. 305 Lukáts Gyula: A törvényt tartja meg. Gr. Tisza István miniszterelnök: Ha jövőben ily kérdés merülne fel, ha tényleg fordulnak elő ezen a téren hibák, én a magam részéről kötelességemnek tartanám ezeknek orvoslását illetékes helyen kieszközölni, de másrészről szigorúan járnék el minden oly közigazgatási hatóság ellen, a mely itt olcsó népszerüséghajhászatból (Elénk helyeslés jobbfelöl és a középen.) az ügymenetet megakasztaná, esetleg a közönségnek kárt okozna, mindenesetre megtagadná egy hivatalos kötelesség teljesítését. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Ezeket kívántam megjegyezni; és miután kilátásba helyezhetem és konstatálhatom azt, hogy a közös hadügyminiszter úrral teljes egyetértésben ezt a kérdést általánosságban a jövőre nézve ugy fogjuk rendezni, hogy, remélem, ez teljes megnyugvására szolgál a t. képviselő urnak is: kérem, szíveskedjék a t. ház válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés jobb felöl.) Szatmári Mór: T. képviselőház! Nagyon sajnálom, de engemet a t. miniszterelnök urnak válasza nem elégit ki. Egyáltalán nem nyugtathat meg a t. miniszterelnök urnak a válasza azért, mert a dolog lényege az, hogy a katonai hatóság itt egy oly czimzést használ, a melyet nem volna szabad használnia. Egy oly czimzést használ, a mely a t. miniszterelnök ur előadásában rejlő beismerés szerint is, nem felel meg a megállapodásnak, mert a megállapodás világosan eddig használatban volt elnevezésekről beszél. Presovot pedig a katonaság eddig nem használta és tisztán csak a polgárságggal szemben való vekazatura szempontjából használja most is. A miniszterelnök ur olcsó népszerüsködésnek nevezi az Eperjes városa részéről azt, hogy ugy jár el, a hogy eljárt. Hát hogy járt el Eperjes város képviselőtestülete ? A. magyar törvény intézkedését tartva szem előtt, a magyar állam szuverenitásának álláspontjára helyezkedve. Engedelmet kérek, a magyar törvényhozás termében miniszterelnöki székből talán még sem járja az ilyen eljárást olcsó népszerüsködésnek nevezni. És ha ugy áll a dolog, a mint áll, hogy a katonai hatóság illetéktelenül és jogtalanul használta azt a czimzést, akkor ne méltóztassék büntetni Eperjes város képviselőtestületét, hanem az lenne az eljárás helyes formája, hogy világosítanák fel a katonaságot, (Zaj és ellenmondás jobb felöl.) hogy tessék neki ebben a konkrét esetben is a helyes és törvényes czimzést alkalmazni, s akkor Eperjes városa a megkeresést végre fogja hajtani. Ismétlem, hogy Eperjes városának megdorgálása, vagy bármiféle rendreutasitása a magyar törvényhozás tekintélyének a sérelmét jelentené ebben a dologban. Nem tartom kielégítőnek a t. miniszterelnök ur válaszát abban a tekintetben sem, mert nem mondta meg, hogy az a bizonyos 39