Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-364

24 364. országos ülés 1903 deczember L

28-án, hétfőn. fenn; az alkotmány ezen alapjogának dokumentálása pedig e nehéz és magasztos harcz eredményes befejezése nem lehet. (Ugy van! Ugy van ! a baloldalon.) De, t. képviselőház, keresem az okát annak, hogy tulajdonképen kinek az akaratán törik meg, hogy még az a legkevesebb is, a melyet a magyar nemzet követelhet, hogy t. i. joga ismertessék el a hadsereg szervezetében, nem teljesíttetik ? A magyar király akaratán nem, mert a magyar király az 1867 : II. t.-czikkbe beczikkelyezett királyi esküjével a magyar alkotmányra megesküdött, tehát ha a magyar nyelv szentséges joga ellen érvényesítené akaratát, akkor esküszegő volna; (Ugy van! IJgy van! a baloldalon.) én pedig a magyar királyról feltételezni ezt nem akarom. Kétségtelen, t. képviselőház, hogy a t. szabadelvű párt akaratán mu^ik ez, mert már azon téuykedéi-ével, hogy párthatározat alakjában ország-világ előtt felségjognak deklarálta a magyar nyelv jogát, prejudikált annak, hogy képviselőházi határozat hozassák arra nézve, hogy az 1867: XII. t.-cz. 11. §-ában foglalt háromrendbeli felségjog nem tartalmazza a magyar király azon jogát, hogy a hadsereg szolgálati és vezényleti nyelvét is ő határozhassa meg. (TJgy van! Ugy van! a haloldalon.) T. képviselőház! Én állami létünk, szuverenitásunk attribútumának tartom az állami élet minden ágazatában, de ennek különösen legfontosabb részében, a hadügyben a magyar nyelv jogának érvényesülését; (Ralijuk! Halljuk! a baloldalon.) s miután az általam benyújtott következő határozati javaslatban (olvassa): »Mondja ki a ház, hogy ő Felsége a magyar király az 1867 : XII. t.-cz. 11. §-ában reáruházott katonai felségjogokkal a magyar hadsereg, mint az összes hadsereg kiegészítő része vezényleti és szolgálati nyelve meghatározásának jogát nem nyerte, inert az a felett való rendelkezési jog se nem hadügy, se nem katonai felségjog, hanem elidegenithetlen nemzeti jog« — jut kifejezésre a nemzeti szuverenitás, jut kifejezésre a magyar nyelv jogának elismerése: ennélfogva arra kérem a t. képviselőházat, hogy a határozati javaslatot elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Hertelendy László jegyző: Pap Zoltán! Elnök: JNincs itt! (Zaj a karzaton. Elnök csenget.) Csendet kérek! Minthogy Pap Zoltán képviselő ur nincs jelen, szólásra következik? Hertelendy László jegyző: Pozsgay Miklós! Elnök: Nincs itt! Következik szólásra Rakovszky István képviselő ur! (Felkiáltások: Nincs itt!) B. Kaas Ivor: A házszabályokhoz kérek szót. (Felkiáltások a jobboldalon: Vizet neki! Halljuk! Halljuk! a baloldalon. Zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselőház! B. Kaas Ivor: Rakovszky István képviselő ur Mukits Simon képviselő úrral helyet óhajtott cserélni, és az igen t. elnök ur és a t. ház ezt neki megengedte. (Helyeslés. Mozgás és zaj jobbfelöl,) " ' ' Elnök: Csendet kérek! B. Kaas Ivor: Én nem hallottam a szólásra felhivottak között, hogy Rakovszkyt is felhívták volna szólásra. (Mozgás jobbfelöl.) Rakovszky István képviselő ur nincsen jelen. IFelkiáltások jobb felöl: Ez az Ö dolga! Ez nem házszabály! Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek a ház jobboldalán ! B. Kaas Ivor: Nekem, miután az ő határozati javaslata . . . (Folytonos mozgás és zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a baloldalon. Elnök csenget.) Ugron Gábor: Határozatképes-e a ház, ez a kérdés, vigyázzanak ! (Zaj.) Elnök: Méltóztassanak a t. képviselő urak a házszabályok alkalmazását az elnökre bízni ! B. Kaas Ivor: Engedelmet kérek, de a házszabályokhoz hozzászólási jogom van a 215. §. C. pontja szerint, a mely szószerint azt mondja, hogy »a ház szabályaira, azoknak helyes alkalmazása érdekében hivatkozni akarnak, mely alkalommal azonban magához a vita tárgyához nem szólhatnak;« — tehát igenis, hozzászólhatok. Ezt csak mellékesen jegyzem meg. Elnök (csenget): A házszabályokhoz nyilatkozhatik a képviselő ur és nagyon kérem, hogy méltóztassék az illető házszabályra, a melynek alkalmazását nem tartja helyesnek, hivatkozni. B. Kaas Ivor: Azt kívántam tenni, és ha meg nem zavartak volna, rövid felszólalásomat már befejeztem volna. (Halljuk ! Halljuk !) Rakovszky István képviselő ur a párt nevében nyújtott be egy határozati javaslatot, a melyet megokolni kívánt. Ezen megokolás iránti kérését előadta azzal, hogy ő Mukits Simon képviselő úrral azért cserélt helyet, mert beszédét holnap kívánja megtartani, (Zajos ellenmondások a jobboldalon. Elnök csenget.) Ugron Gábor: Azt kérjük, hogy a ház határozzon felette! (Folytonos zaj jobbfelöl.) Elnök: Csendet kérek, t. ház! Kénytelen vagyok a képviselő ur szavait félbeszakítani és konstatálni, hogy Rakovszky István képviselő ur egyszerűen indokolás nélkül átengedte a helyét Mukits Simon képviselő urnak, (Helyeslés a jobboldalon.) B. Kaas Ivor: Én tehát arra kérem a t. házat és a t. elnököt méltányossági okokból... (Zajos ellenmondások és felkiáltások^ jobbfelöl: Nincsen méltányosságnak helye! Önök méltányosak? Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! B. Kaas Ivor: Nem a magam iránti méltányosságról van szó; nem irányomban való méltányosságot kérek, én a párt és Rakovszky ! István irányában kérném azt a méltányosságot..,