Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-374

37í. országos ülés 190'+ január 13-án, szerdán. 291 azt a helyzet kényszerítő nyomása alatt elfogadom. Ha mégis felszólalok, teszem ezt azért, mert az állami élet egyik legnagyobb és legfontosabb terének művelői érdekeit látom sértve ezen javaslatban, és a mennyire lehetséges, ezen sérelem orvoslását szeretném előmozdítani. És nem tehetem ezt a nélkül, hogy az igazságügyminiszter urnak szemrehányást ne tegyek. Kevesen vannak a házban, a kik jobban tudnák méltányolni az ő kodifikátori működését, a melylyel bizonyára örök érdemeket szerzett magának a magyar jogalkotás terén, de másrészről nem hallgathatjuk el mi, a kik a jog terén működünk, hogy ezen munkásság annyira elfoglalta az ő tevékenységét és gondosságát, hogy azon férfiak igényeinek kielégítésére nem maradt neki ideje, a kik az ő munkatársai épen ezen legfontosabb terén az állami funkcziónak. A birákról és az ügyészekről akarok beszélni, mert azoknak érdekeit sem azon tervezetben, mely a pénzügyi bizottság által le van tárgyalva és véglegesnek van jelezve, sem ebben a mostani ideiglenes tervezetben nem látom kielégítve. Különösen felhívom a t. igazságügyi miniszter urnak figyelmét a következőkre. Ezen most tárgyalás alatt lévő, ideiglenesnek jelzett javaslatban a fő elv az, hogy a hatodik, hetedik és nyolczadik fizetési osztályokban automaticze léptetik elő öt évenkinti szolgálati idő után az egyeseket, mig a kilenczedik. tizedik és tizenegyedik fizetési osztályokban négy esztendő után. Ezt ugy akarják azonban keresztülvinnni, hogy azok, a kik ma a hatodik, hetedik, illetve nyolczadik fizetési osztályoknak első fokozatában vannak, ha még öt évet nem szolgáltak, az illető fizetési osztályban az utolsó fokozatba helyeztetnek, és épen ugy a IX., X., XI. fizetési osztályban, a kik négy évig nem szolgáltak, ezeket is odahelyezi. T. ház! Ez óriási igazságtalanságra vezet épen azokkal szemben, a kik minden idejüket, minden erejüket, még a hivatalos időre való tekintet nélkül is az igazságügynek kénytelenek szentelni. Példával akarom illusztrálni ezt az igazságtalanságot, A VII. fizetési osztály 1. fokozatában lévő biró vagy ügyész, a ki még nincs 5 esztendeig abban a fizetési fokozatban, az uj javaslat szerint ugyanazon fizetési osztálynak legalsóbb fokozatába, tehát 3. fokozatába helyeztetik, mi által az ő fizetése egy krajczárral, egy fillérrel sem emelkedik ós akkor, amikor az állami élet más terén, másoknál tetemes javulást idéz elő a javaslat, az illető bírónak, ügyésznek ebből semmi haszna nincs, mert egy fillérrel sem kap többet. Ugyanigy járnak azok, a kik a VIII. fizetési osztályban vannak és az öt esztendőt abban az osztályban még nem töltötték be. Nemcsak hogy többet nem kapnak, de egy fillérrel sem növekedik fizetésük. Ha a VIII. fizetési osztály 3. fokozatából lép a 2. fokozatba, akkor is csak 600 koronával emelkedik a fizetése, holott a VII. osztály első fokozata közt és a most tervezett VII. osztály első fokozata közt 1200 korona a különbség. Sokszor elhangzott e házban, nem szükséges ujabban ismételnem, hogy épen az igazságügy férfiai vannak legjobban elhanyagolva. Méltóztassék nézni, hogy egy aljárásbiró eddig 2200—2400—-2600 korona fizetést kapott. Ennyit kap olyan férfi, a ki nemcsak hogy igen magas kvalifikácziót kénytelen megszerezni, ele a kinek a hivatali állás elnyerése időhöz is van kötve, mert a 26-ik évét be kellett töltenie. Ily korlátozással érheti el csak állását és a mellett a legfontosabb, óriási, nagyon bonyolult ügyekben van hivatva az igazság kikámozäsára, az igazság szolgáltatására. Türhető-e, hogy ilyen férfi továbbra is ily nyomorúságos fizetésben maradjon ? Az ország szégyene, hogy nem tudunk segíteni akkor, a mikor már sok-sok évvel ezelőtt hadügyi téren felemeltük a tisztek fizetését annyira, hogy 18 éves fiatal hadnagy akkora fizetést kap már kinevezése pillanatában, mint az az aljárásbiró, a ki csak 26-ik évének betöltése után és nagy kvalifikáczióval kaphatja meg állását, (Igaz! a szélsöbahldalon.) Ez az állapot soká nem tűrhető. A javaslat valamit lendít, mert az aljárásbiró fizetését 2600 korona minimumban állapítja meg és ehhez 300 korona négyévenkinti emelést konstituál. a mennyiben ebben az osztályban 2600—2900 és 3200 korona fizetést állapit meg. De a ki ismeri ezeknek az embereknek igazán túlterheltségét, a ki tudja, mily lelkesültséggel végzik nehéz feladatukat, nem térhet napirendre e tények előtt, hanem kell, hogy gondoskodásának tárgya legyen ez és azt hiszem, nincs ebben a házban senki, a ki hozzá ne járulna kérelmemhez, a melyet a t. igazságügyminiszterhez intézek, hogy ezt a nagy. lelkes gárdát, ezt a művelt, tudós gárdát, a mely az ő keze alatt van, jobban gondozza és viselje szivén anyagi érdekeit, A mint már az imént jeleztem, minthogy a javaslat általánosságban a múlthoz képest egy lépéssel előre megy, tehát javulást foglal magában, én a javaslatot általánosságban elfogadom. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Rátkay László jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. képviselőház! Bár maga a napirenden lévő tárgy kétségtelenül elég alkalmas arra, hogy beható vita tárgyává tétessék, mégis nehogy abba a gyanúba keveredjem, hogy a tiszteletreméltó fegyverszünetnek esetleg útjába állanék hosszabb fejtegetésekkel, magam is tartózkodom hosszabb beszédtől és respektálva ezt a megállapodást, de azért mégis néhány szóval köteles vagyok nézetemet a képviselőház előtt nem annyira kifejteni, mint csupán jelezni. A mit előttem szólott t. barátom a bírói karról elmondott, én is teljes mértékben osztom, 37*