Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.
Ülésnapok - 1901-373
26S 575. országos ülés 190b január 12-én, kedden. Ha semmi egyéb, de ez az egy körülmény, hogy akár felsőbb akadályok, akár itteni akadályok, akár a közvéleményben mutatkozó akadályok miatt a kormány a véderőtörvény újjászervezésére, ujjáalkotására vonatkozólag ide javaslatot hozni nem akart, vagy nem mert: ez legjobban illusztrálja a mi parlamenti és közéleti viszonyaink beteg állapotát, (TJqy van! balfelöl,) de egyszersmind egész világosan rá mutat arra, hogy annak a betegségnek gyökere és forrása nem annyira a parlamentben és künn a közvéleményben, hanem magában a kormányban van. (Ugy van! balfelöl.) Ilyen körülmények között igazán ne kívánják tőlünk azt, hogy ezen törvényszakaszt elfogadjuk, hanem mi kérjük önöket arra, hogy minden szándéktól és minden mellékszemponttól eltekintve, — hiszen ez nem közjogi, ez nem politikai kérdés — ... Molnár Jenő: Ugy van! Ebbe nem bukik bele a kormány! Ugron Gábor: Ez csak makacsság! Lovászy Márton: . . . azon egy nevetséges törvényes rendelkezés elmellőztessék. Hiszen ha tisztán az obstrukczió szempontjából tekintjük a dolgot, ha a t. előadó ur felállt volna akkor, a midőn a 2. §-t felolvasták és azt mondotta volna: »Kérem ezen szakasz elejtését*, akkor ezen egy óráig tartó vita elesett volna és ez a kormány nyereségszámlájára lett volna irható. (Ugy van! balfelöl.) Azt mondják, t. ház, hogy a katonai ész, a katonai gondolkozás szereti az 7 egyszerűséget, a tiszta, s világos helyzeteket. Én tehát a t. honvédelmi miniszter urnak ezen józan katonaeszére hivatkozom és kérdem, hogy lehetséges-e egy törvényben a nevetségessé létei veszedelme nélkül 1904-ben kimondani azt, hogy valamit a magyar kormány 1903-ra r vonatkozólag terjeszt elő. (Helyeslés balfelöl.) Én elfogadom az előttem szólott képviselőtársaim által benyújtott határozati javaslatokat, de ha azok el nem fogadtatnának, kérném az én határozati javaslatom elfogadását. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: A honvédelmi miniszter ur kivan szólani. Nyíri Sándor bonvédelmi miniszter: T. képviselőház ! (Halljuk.') Okolicsányi László t. képviselő urüak azon határozati javaslatát, hogy a 2. §. helyébe vétessék fel azon passzus, hogy a hadügyi vezetőség, illetőleg a honvédelmi miniszter az 1904. év folyamán terjeszsze az uj véderőtörvényt a ház elé, el nem fogadhatom, bár az uj véderő törvénynek mentül előbb a t. ház elé való terjesztése magának a hadügyi vezetőségnek és az országnak egyaránt a legvitálisabb érdekét képazi. Azt az Ígéretet ugyan megtehetem, (Halljuk! Halljuk ! jobb felöl.) hogy a legkomolyabban fogunk azon igyekezni, hogy ezen törvényt mentül előbb a ház elé terjeszthessük és tárgyalás alá bocsáthassuk, azonban nem tartanain czélszerünek egy, a törvénybe felvett prekluziv terminus által a hadügyi vezetőségnek kezét e tekintetben megkötni. Okolicsányi László: Elég hosszú terminus! Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Az Ígéretet megtehetem, de a honvédelmi miniszter kezét prekluziv terminus által megkötni nem kívánom. Ennek folytán ezen határozati javaslatot a magam részéről el nem fogadhatom. Ellenben Lovászy Márton képviselő urnak azon határozati javaslatát, hogy ez a 2. §. egészen töröltessék, részemről is elfogadásra ajánlom, még pedig azért, mert ez tényleg egy elmúlt időre akar utasítást adni és ennek czélja nincs. A t. előadó urnak csak törvényes aggályai voltak, a. melyek igen természetesek. Hiszen épen a törvényes szempontot védelmezte, a mely biztosítani akarja, hogy az év letelte előtt a ház elé terjesztessék egy uj javaslat a jövő évi ujonczlétszámra vonatkozólag. De miután itt preczedens ki van zárva, miután 1904-ben az ujonczmegállapitásra vonatkozó törvényjavaslat amúgy is be lett terjesztve, tehát itt a törvényes aggályok is elesnek, minélfogva mi sem állja útját annak, hogy ezen szakasz egyszerűen töröltessék, ajánlom tehát, hogy töröltessék. (Helyeslés jobbfelöl.) Rátkay Lászlő jegyző: B. Kaas Ivor! B. Kaas Ivor: T. ház! (Halljuk! Halljuk! balfelöl. Felkiáltások a jobboldalon: Nincs szakasz! Mihez szól?) Mindig akadékoskodnak a nélkül, hogy annak okát tudnák adni. A második szakaszhoz, a mely még visszavonva nincs, csak a visszavonás ajánlva van, én bármit indítványozhatnék, de attól eltekintek. Itt Kovács képviselő ur egy határozati javaslatot terjesztett be. a melyet én pártolni akarok, tehát nekem nemcsak jogom, de okom is van szólani. Tempóra mutantur et vos mutamini. Nos non mutamur, sed vos mutamini in illis. (Ugy van! balfelöl.) Az idők változnak és önök az idővel együtt változnak. (Derültség balfelöl.) Molnár Jenő: Az előbb makacskodtak a 2. §. mellett, most meg belenyugosznak abba is, ha elesik a 2. §. (Egy hang a jobboldalon: Magyarázatra nincs szükség !) B. Kaas Ivor: Magyarázatra, arra igazán nincs szükség, mert 30 esztendő története mindig mutatja azokat az átváltozásokat, a melyek Ovidius Metamorphosisainál sokkal gazdagabbak. (Derültség balfelöl. Halljuk! jobbfelöl.) Erre az esetre alkalmazom azt, erre a szerencsétlen 2. §-ra. Az előadó ur — nem mondhatok egyebet — zavaros beszédében ezt a paragrafust megvédelmezni törekedett a törvényesség szempontjából, mert lehetetlenek a provizóriumok, mert évről évre gondoskodni kell, hogy a létszám biztosíttassák. A törvényesség szempontjából tehát — úgymond — ez a paragrafus szükséges és alig hogy ezt kimondotta, belekeveredett és azt mondta, hogy ez a szakasz mégsem szükséges és a következése az lett, hogy a miniszter ur ime maga ezt a szakaszt visszavonja.
