Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-364

18 364, országos ülés Í903 deczember 28-án, hétfőn. Ion.) argumentumai oly hatalmasak, oly meg­ragadjak és megdönthetetlenek voltak, elokven­cziája oly fényes, oly szikhez szóló és elragadó volt, hogy igazán hihetetlennek tűnik fel, hogy az ujonczjavaslatokat minden további vita nélkül azonnal meg nem szavazták. (Igaz! Ugy van! jóbhfelöl. Zaj halfelöl. B. Kaas Ivor többször közbeszól. Felkiáltások a jobboldalon: Vizet neki!) Elnök : Kérem Kaas képviselő urat, ne mél­tóztassék folyton közbeszólni. Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Meg­döbbenéssel és a legkomolyabb aggodalommal eltelve tapasztaljuk, hogy mindennek daczára a meddő harcz tovább folyik és akad néhány magyar ember, a ki szembe helyezkedik a nem­zet millióinak azon óhajtásával, hogy dobják már el ezt a fegyvert, a mely árt a magyar ügynek; (Igaz! Ugy van! jobbról és a középen.) hogy térjünk át egyszer már a termékeny munka terére. (Helyeslés jobbfelöl.) Hiszen a munkának oly nagy halmaza van előttünk, oly égetően sürgős volna annak elintézése, hogy egyenesen e munka elodázásában rejlik a veszély az or­szágra. (Igaz! Ugy van! jobbról és a középen.) Midőn mindenki, a kire csak a logika ereje hatással van, látja, hogy ez a küzdelem nem­csak hogy a legcsekélyebb siker reményével nem kecsegtet. . . Ugron Gábor: Azt nem tudjuk! Parlamen­táris élet van! (Zaj.) Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: . . . akkor egyenesen megfoghatatlan, hogy akad egynéhány hazafi, — mert hiszen távol áll tőlem, hazafiságukat kétségbevonni — hogy tehát akad néhány hazafi, a ki akaratlanul elősegíti a nem­zet legádázabb ellenségeinek czélját (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Felkiáltások a szélsö­baloldalon: Kik azok?) és szándéka ellenére szövetségese mindazoknak, a kik ezt a nemzetet gyűlölik és vesztére törekednek. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ne méltóztassék szerénytelenségnek venni, hogy midőn a t. miniszterelnök urnak az ő fényes elokvencziájával és hatalmas érvelésével nem sikerült önöket meggyőzni, hogy én akkor mégis vállalkozom felszólalásra. Hiszen tudom, hogy nekem még kevősbbé fog ez sikerülni, de czélom az, hogy megnyugtassam a saját lelkiismeretemet, a mely mindaddig nem nyugodnék, mig egy ujabb, az ujonczozást és ezzel kapcsolatosan a póttartalékosoknak fegyver alatt való tartását a lehető legnagyoáb közvetlenséggel érintő fontos körülményt a t. képviselőháznak, de különösen a t. obstrtiálő képviselő uraknak becses tudo­mására nem hoztam. T. ház! Az ujonczozásra vonatkozó tervezet és élőintézkedesek az év folyamán már ötször lettek megváltoztatva. Nem azért említem ezt, mintha ki akarnám mutatni, hogy ez a körülmény mennyi felesleges munkát, mennyi felesleges ki­adást okozott az országnak, hanem csak rá akarok mutatni annak szomorú következményeire, ha esetleg, mint a mi tényleg küszöbön áll. szükséges volna ezen intézkedéseket még hatodszor is megváltoztatni. Legutóbb az ujonczozás megkezdése január 4-dikére tüzetett ki. Ez csak ugy lesz betart­ható, és erre különösen bátor vagyok becses figyelmüket felhívni, ha az ujonczjavaslat ma, vagy legkésőbb a holnapi napon megszavaztatik a képviselőház által. (Derültség a néppárton és a szélsöbaloldalon. Felkiáltások a jobbóldalon: Mi van ezen mulatságos?) Méltóztassék csak meghallgatni, hogy majd a végeredmény szintén nevetséges lesz-e! így is csak a legnagyobb erőmegfeszitéssel és távirati intézkedés utján tudnók a terminust betartani. Ha tehát ez sikerülne, akkor az ujonczok oly időben vonulhatnak be, hogy első kiképzésük a tavasz folyamán befejezhető, és akkor lehetővé válik, hogy a póttartalékosok ugyancsak a tavasz folyamán, legalább oly idő­ben, a mikor a legsürgősebb mezei munkák vannak, a fegyveres szolgálat alól hazabocsát­tassanak. De még azon esetben is, ha a meg­szavazás megtörténik, rendkívüli sürgős intéz­kedésre van szükség, ugy, hogy még a főrendi­házi megszavazást és a legfelsőbb szankczioná­lást sem lehetne bevárni, hanem már előzetesen kellene intézkedni. Nem azt mondom, hogy az ujonczozást megkezdenők, mielőtt a törvény jog­erőre emelkedik, csak az előintézkedéseket kell előzetesen megtenni. Mi történik már most abban az esetben, ha, a mint mondám, ma vagy holnap ezen ujoncz­törvényjavaslatok nem lesznek megszavazva? Akkor iij terminusok kitűzése válik szükségessé, nj előintézkedéseket kell tenni. Erre a honvédelmi minisztérium kebelében 2—3 napi előmunkálatra van szükség; a hadkiegészítő hatóságok az uj utazási tervek elkészítésére minimum 14 napot igényelnek, azután ezen tervezetek a honvédelmi minisztériumban át vizsgáltatnak és jóváhagyat­nak. Erre ismét négy-öt nap kell. Azután, tekin­tettel az ügy rendkívül sürgősségére, távirati intézkedések történnek az ujonezoknak a sorozó bizottságok elé való beidézésére. Erre legkeve­sebb nyolez nap szükséges. Ha ezen napoknak számát összeadjuk, egy teljes hónap jön ki, vagyis egy hónap múlva lehet majd az ujonczozást meg­kezdeni. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Av. ujonczozás rendesen két hónapig tart. de most az erőknek teljes megfeszítésével és minden eszköznek kihasználásával az időt felére redu­káljuk. (Helyeslés a jobboldalon.) A midőn az ujonczozás befejeztetett, következik a számba­vételnek és az ujonczok beosztásának nagy mun­kája, a melyet, akárhogy erőlködünk is, négy hét előtt be nem fejezhetünk. Ebből tehát következik az, hogy az ujon­czok április 5-ike előtt semmi szín alatt nem vonulhatnának be, a kiképzést pedig május vége előtt nem fejezhetnők be, a minek azután szo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom