Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-371

37/. országos ülés 190Í január 9-én, szombaton. lí>3 monarchiának alárendelt fogalom és az a szuverenitás nem a legmagasabb fokot jelenti, mert fölötte állanak és fölötte rendelkeznek. Ez a kifejezés, hogy monarchia, nem egyéb, mint a Bach-korszakbeli politikai és államjogi felfogásnak becsempészése a magyar közjogba, (Ugy fián! Ugy van! balfelöl,) Ennek a szónak használata, hogy a monarchia két állama, azt teszi, hogy két kisebb jogú állam fölött egy harmadik létezik. Melyik? Maga a czézárizmus, (TJgy van! TJgy van! balfelöl.) az a czézárizmus, a melynek az u. n. közös hadseregben serege van, egy német serege, a diplomácziában meg van neki a maga organizácziója, hivatalos személyzete, a mely csak névleg magyar, alig lézeng köztük egy-egy magyar tiszt, németekből van összeállítva és az összes közös intézmények képezik hatalmas és legmagasabb szervezetét annak a monarchiának, a mely Magyarország és Ausztria fölött áll. Ezt a politikai konczepcziót mindig elleneztük, mindig ellene voltunk és a jövőben sem fogjuk tűrni. A czézárok uralmának az a természete, hogy a legfőbb hatalmat ők maguk körül és a hadseregben csoportosítják, minden országot a tartományok színvonalára sülyesztenek és ők maguk gyakorolják azok fölött a legfőbb hatalmat. A hadsereg és az uralkodó: e kettőnek hatalma alatt minden politikai önállóság és lét csak egy alacsonyabb élet formái közé szorittatik vissza, ez az a czézárizmusnak, ez az a császárságnak szelleme, a melyet az osztrák császárság Magyarország fölött gyakorol és gyakorol akként, hogy mindazokat az intézményeket, a melyeket közöseknek nevezünk, saját magának foglalta le és saját hatalmával, saját hivatalnokai által kormányoz. (Ugy van! TJgy van! balfelöl.) T. ház! Miként juthatott ez a fogalom a magyar közjogba? 1868. november 14-én ő Felsége kiadott egy kéziratot, a mely kéziratban megállapította a maga czimét ugy mint magyar király és osztrák császár, törvényeinknek megfelelőleg és' teljes korrektséggel. Ugyanazon kéziratban megállapította Ausztriának és Magyarországnak együttesen való czimét és azt akként állapította meg, hogy az osztrák-magyar monarchia. Már most kérdés először az, hogy a királynak volt-e joga ezen saját czimét megállapítani az országgyűlés hozzájárulása nélkül, a mint volt-e joga az együttes megnevezésnél fejedelmi hatalmából kifolyólag megállapítania Ausztria és Magyarországnak a czimét, miután ilyen közös fejedelmi hatalma neki nincsen. Létezik számára egy osztrák fejedelmi hatalom, létezik egy magyar fejedelmi hatalom, de egy harmadik, egy közös fejedelmi hatalom nem létezik, mert Magyarországra és Ausztriára nézve az állami kapcsolat és kötelék meghatározása, nevének megállajútása már csak azért sem volt jogában, mert ilyen joggal nem birt és nem rendelkezett, Magyarországra nézve pedig köteKÉPVII. NAPLÓ. 1901 1906. XXI. KÖTET. lező formában az ország czimét és saját magának is a czimzését megállapítani azért nem volt jogában, mert közérvényü és közelismerésre szoruló állami tények és cselekmények csak a törvényhozás utján, t. i. az országgyűlés elhatározása és fejedelmi szentesítés utján jöhetnek létre. Ez az 1868. évi november 14-iki rendelkezés tehát, a mely osztrák-magyar monarchiának rendeli a két állam együttes megnevezését, megint csak nekem ad igazat, hogy mi a monarchia szót nem használhatjuk, mert nekünk egy osztrák-magyar birodalmi területet elismerni nem lehet. Mert itt két külön állam két külön területtel, két külön politikai rend és szervezett állami hatalom van, és ezen a két államterületen felépült politikai rendnek nem lehet egy nevet adni, nem lehet azt egy monarchiának nevezni. Mert igaz ugyan, hogy az uralkodó személye közös, de azért a királyi hatalom nem vált közössé, legkevésbbé vált pedig egységessé. Ha mi elismerjük, hogy Ausztria és Magyarország együttesen egy monarchiát képeznek, akkor elismerjük, hogy a mi állami területünk, annak politikai szervezete és tartalma Ausztriának területével, politikai szervezetével és tartalmával egy egységet képez, mert egységet jelent a monarchia kifejezés, a mely egységben Magyarország benne foglaltatik mint rész, holott Magyarország külön önálló államot képez és egyedül csak az uralkodó személye közös. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De itt egység sem terület tekintetében, sem politikai hatalom tekintetében, sem a legmagasabb csúcson, a királyi fejedelem hatalma szempontjából nem létezik, ilyet el nem ismerünk, ilyent visszautasítunk. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) De, t. képviselőház, ezen törvényjavaslat, a mely a ^monarchia mindkét állania* kifejezést fogadja el, meghajlik ezelőtt az osztrák politikusok által igen ügyesen űzött politikai hamisítás, becsempészés és becsapás előtt, a mely egyes kifejezéseket és meghatározásokat hoz forgalomba, a mely kifejezéseket és meghatározásokat divatossá tesznek, a melyeket azután politikusok megfontolás és meggondolás nélkül használnak és felkapnak, használják először magánéletben, azután a hírlapokban és a mikor elterjedtek, becsempésztetnek magába a törvénykönyvbe. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Hiszen, t. képviselőház, hogy ez a kifejezés nem véletlenség és hogy ez akként került a mi törvényünkbe, hogy szórói-szóra fordítják le az osztrák törvény szövegét, hogy ezen törvényjavaslatok szövege azért olyan zűrzavaros, azért olyan magyar közjogellenes, mert ezt német szövegből fordítják le olyan emberek, a kik nem tudnak jól magyarul, hanem sokkal jobban értenek németül: arra bizonyság ez a törvényjavaslat is. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) A következés pedig az, hogy különösen a 70-es évek óta a magyar közjog mindjobban 25