Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-371

37/. országos ülés 190Í január 9-én, szombaton. lí>3 monarchiának alárendelt fogalom és az a szuve­renitás nem a legmagasabb fokot jelenti, mert fölötte állanak és fölötte rendelkeznek. Ez a kifejezés, hogy monarchia, nem egyéb, mint a Bach-korszakbeli politikai és államjogi felfogás­nak becsempészése a magyar közjogba, (Ugy fián! Ugy van! balfelöl,) Ennek a szónak hasz­nálata, hogy a monarchia két állama, azt teszi, hogy két kisebb jogú állam fölött egy harma­dik létezik. Melyik? Maga a czézárizmus, (TJgy van! TJgy van! balfelöl.) az a czézárizmus, a melynek az u. n. közös hadseregben serege van, egy német serege, a diplomácziában meg van neki a maga organizácziója, hivatalos személy­zete, a mely csak névleg magyar, alig lézeng köztük egy-egy magyar tiszt, németekből van összeállítva és az összes közös intézmények ké­pezik hatalmas és legmagasabb szervezetét annak a monarchiának, a mely Magyarország és Ausz­tria fölött áll. Ezt a politikai konczepcziót mindig elle­neztük, mindig ellene voltunk és a jövőben sem fogjuk tűrni. A czézárok uralmának az a ter­mészete, hogy a legfőbb hatalmat ők maguk körül és a hadseregben csoportosítják, minden országot a tartományok színvonalára sülyeszte­nek és ők maguk gyakorolják azok fölött a leg­főbb hatalmat. A hadsereg és az uralkodó: e kettőnek hatalma alatt minden politikai önálló­ság és lét csak egy alacsonyabb élet formái közé szorittatik vissza, ez az a czézárizmusnak, ez az a császárságnak szelleme, a melyet az osz­trák császárság Magyarország fölött gyakorol és gyakorol akként, hogy mindazokat az intéz­ményeket, a melyeket közöseknek nevezünk, sa­ját magának foglalta le és saját hatalmával, saját hivatalnokai által kormányoz. (Ugy van! TJgy van! balfelöl.) T. ház! Miként juthatott ez a fogalom a magyar közjogba? 1868. november 14-én ő Fel­sége kiadott egy kéziratot, a mely kéziratban megállapította a maga czimét ugy mint magyar király és osztrák császár, törvényeinknek meg­felelőleg és' teljes korrektséggel. Ugyanazon kéz­iratban megállapította Ausztriának és Magyar­országnak együttesen való czimét és azt akként állapította meg, hogy az osztrák-magyar mo­narchia. Már most kérdés először az, hogy a királynak volt-e joga ezen saját czimét meg­állapítani az országgyűlés hozzájárulása nélkül, a mint volt-e joga az együttes megnevezésnél fejedelmi hatalmából kifolyólag megállapítania Ausztria és Magyarországnak a czimét, miután ilyen közös fejedelmi hatalma neki nincsen. Lé­tezik számára egy osztrák fejedelmi hatalom, létezik egy magyar fejedelmi hatalom, de egy harmadik, egy közös fejedelmi hatalom nem lé­tezik, mert Magyarországra és Ausztriára nézve az állami kapcsolat és kötelék meghatározása, nevének megállajútása már csak azért sem volt jogában, mert ilyen joggal nem birt és nem rendelkezett, Magyarországra nézve pedig köte­KÉPVII. NAPLÓ. 1901 1906. XXI. KÖTET. lező formában az ország czimét és saját magá­nak is a czimzését megállapítani azért nem volt jogában, mert közérvényü és közelismerésre szo­ruló állami tények és cselekmények csak a tör­vényhozás utján, t. i. az országgyűlés elhatáro­zása és fejedelmi szentesítés utján jöhetnek létre. Ez az 1868. évi november 14-iki rendelkezés tehát, a mely osztrák-magyar monarchiának rendeli a két állam együttes megnevezését, megint csak nekem ad igazat, hogy mi a mon­archia szót nem használhatjuk, mert nekünk egy osztrák-magyar birodalmi területet elismerni nem lehet. Mert itt két külön állam két külön területtel, két külön politikai rend és szervezett állami hatalom van, és ezen a két államterü­leten felépült politikai rendnek nem lehet egy nevet adni, nem lehet azt egy monarchiának nevezni. Mert igaz ugyan, hogy az uralkodó személye közös, de azért a királyi hatalom nem vált közössé, legkevésbbé vált pedig egységessé. Ha mi elismerjük, hogy Ausztria és Magyar­ország együttesen egy monarchiát képeznek, akkor elismerjük, hogy a mi állami területünk, annak politikai szervezete és tartalma Ausztriá­nak területével, politikai szervezetével és tartal­mával egy egységet képez, mert egységet jelent a monarchia kifejezés, a mely egységben Magyar­ország benne foglaltatik mint rész, holott Ma­gyarország külön önálló államot képez és egye­dül csak az uralkodó személye közös. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De itt egység sem terület tekintetében, sem politikai hatalom tekintetében, sem a leg­magasabb csúcson, a királyi fejedelem hatalma szempontjából nem létezik, ilyet el nem isme­rünk, ilyent visszautasítunk. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) De, t. képviselőház, ezen törvényjavaslat, a mely a ^monarchia mindkét állania* kifejezést fogadja el, meghajlik ezelőtt az osztrák politi­kusok által igen ügyesen űzött politikai hamisí­tás, becsempészés és becsapás előtt, a mely egyes kifejezéseket és meghatározásokat hoz forgalomba, a mely kifejezéseket és meghatáro­zásokat divatossá tesznek, a melyeket azután politikusok megfontolás és meggondolás nélkül használnak és felkapnak, használják először magánéletben, azután a hírlapokban és a mikor elterjedtek, becsempésztetnek magába a törvény­könyvbe. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Hiszen, t. képviselőház, hogy ez a kifejezés nem véletlenség és hogy ez akként került a mi törvényünkbe, hogy szórói-szóra fordítják le az osztrák törvény szövegét, hogy ezen törvény­javaslatok szövege azért olyan zűrzavaros, azért olyan magyar közjogellenes, mert ezt német szövegből fordítják le olyan emberek, a kik nem tudnak jól magyarul, hanem sokkal jobban érte­nek németül: arra bizonyság ez a törvény­javaslat is. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) A következés pedig az, hogy különösen a 70-es évek óta a magyar közjog mindjobban 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom