Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-370

184 370. országos ütés 1904- január 8-án, pénteken. módositványára pedig külön fog a szavazás megtörténni. (Felkiáltások balfelöl: Kérjük a felolvasást !) Ha kívánja a t. ház, akkor ezen elősorolt indítványok fel fognak olvastatni. Endrey Gyula jegyző (olvassa Szederkényi Nándor és társai, Okolicsányi László és társai, b. Kaas Ivor és társai és Holló Lajos és társai clleninditványait, illetőleg határozati javaslatait). Elnök: Kérem azon képviselő urakat, a kik a törvényjavaslat czimét eredeti szövegében elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség kétségtelen lévén, kijelentem, hogy a ház a törvényjavaslat czimét eredeti szövegében fogadta el és ennek következtében Szederkényi Nándor, Okolicsányi László, b. Kaas Ivor és Holló Lajos képviselő urak elleninditványai, illetőleg határozati javaslatai elesnek. Következik most Lovászy Márton képviselő ur módositványa. Kérem azon képviselő urakat, a kik Lovászy Márton képviselő ur azon rnődositványát, hogy (olvassa): »A czimben a »közös hadsereg és haditengerészet« szavak után tetessék »kiegészítő részét képező magyar hadsereg és haditengerészet* elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség, tehát a ház Lovászy Márton képviselő ur módositványát elvetette és így a törvényjavaslat czimét eredeti teljes szövegében fogadta el. Következik a törvényjavaslat első szakasza. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. §-át). \ Elnök: Az előadó ur kíván szólani. | Münnich Aurél előadó: T. ház! Ezen szakasz második sorába egy sajtóhiba csúszott be, a mennyiben 1889-ik év mondatik, pedig helyesen 1899-nek kellene lennie, minek folytán a következő módosítást vagyok bátor beterjeszteni (olvassa): »Az első szakasz második sorában előforduló 1889. évszám helyett tétessék 1899.« Ajánlom módositványom elfogadását. Elnök: Kivan valaki szólani? Endrey Gyula jegyző: Polónyi Géza! | Polónyi Géza: T. képviselőház! Kettős kérelmet kell előterjesztenem, a mennyiben már háromnegyed három elmúlt. Első alázatos kérelmem oda terjed, kegyeskedjék a t. ház megengedni, hogy esetleg egy néhány perczczel három órán túl is beszélhessek. (Halljuk! Halljuhi) T. képviselőház! Én azon sajátságos helyzetben vagyok, a parlamentben előfordult helyzet okából, hogy én egy határozati javaslatról kívánok szólani, a mely az általános vita során megszavaztatott, a melynek indokolása azonban nincs a ház előtt, Bevallom, hogy ez a felszólalás nem a szakaszra vonatkozik és töredelmesen beismerem, hogy épen azért csak a t. képviselőház kegyes engedelmével térhetek rá arra, hogy az általános vita keretében benyújtott határozati javaslat azon indokait előterjeszthessem, a melyek bennünket akkor vezettek, mikor ezen határozati javaslat elfogadására súlyt fektettünk. (Halljuk! Halljuk!) Elnök: Kérdem a házat: hozzájárul a ház Polónyi képviselő ur azon kéréséhez, hogy a tárgytól eltérőleg is szólhasson ? (Igen!) A ház Polónyi képviselő urnak az engedelmet a tárgytól való eltérésre megadja. Polónyi Géza: Annak a határozati javaslatnak, a melyet a t. képviselőház már elfogadott és a mely azt tartalmazza, hogy Magyarországon minden jognak, tehát a védszervezetben a vezényleti és vezérleti jognak is forrása kizárólag a törvényhozás utján megnyilatkozó nemzeti akarat, genezise röviden az volt, hogy a 48-as és függetlenségi pártnak azon tábora, a melyhez tartozni szerencsém van, a történeti előzményekre való utalással ennek a határozati javaslatnak értéket tulajdonított a vezényleti és vezérleti nyelv kérdésében a nemzet a jövendő nagy küzdelmei számára. Minden más parlamentben, a hol alkotmánynyal korlátolt monarchiáról van szó, egy ilyen természetű határozati javaslatnak előterjesztése felesleges volna, sőt bizonyos mértékig furcsa színben is tűnne fel, mert kétségtelenül álló dolog, hogy az a princzipium, a melyet ez a határozati javaslat tartalmaz, olyan kardinális elv, a melyhez soha szó nem férhet. Magyarországon és a mi helyzetünkben azonban mégis értelme, sőt a történelmi előzmények után igen becses értéke is van annak a határozati javaslatnak, a melyet a t. képviselőház elfogadott. Nálunk t. i. történelmi előzményként áll az, hogy a chlopyi hadiparancsban elfoglalt álláspont majdnem szószerint benfoglaltatik az 1807. évi I. törvényezikk tárgyalásakor kibocsátott hasonló manifesztumban. 1807 óta a felségesen uralkodó király a nemzet álláspontjával ellenkezően, mindig arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hadseregben a vezérleti és vezényleti nyelv feletti rendelkezés joga nem a nemzeté, hanem az kizárólagos felségjogot képez. Szederkényi Nándor: Nem mindig, csak egyszer! Polónyi Géza: Hogy a chlopyi hadiparancs ezen az állásponton állott, azt hiszem, ez vitán felül álló kérdés. Már most ez a chlopyi parancs, a mely — a mint annak tartalmát és előzményét ismerjük — nem alkotmányos utón, nem a felelős kormány ellenjegyzésével jött létre, kétségtelenül oly preczedenst képez, a mely a felelős kormány utján kellett, hogy hatályon kívül helyeztessék, hogy a nemzetnek valóságos joga ezzel a chlopyi kadiparancscsal szemben restituáltassék. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon,) Már most akkor, a mikor ilyen történeti előzményekkel állunk szemben, mikor a felelős kormány miniszterelnökének hozzájárulásával keletkezik egy határozat, a mely a nemzet törvényhozásának termében megállapítja azt, hogy minden jognak, tehát a nemzeti vezérleti és ve-