Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-367

ÍÖ4 367. országos ülés WOk- január k-m, hétfőn. pontjuk igazolására szolgál, akkor azt hiszem, ennek megszavazása időszerű, mielőtt az ujonczokat megszavaztuk és felajánlottuk volna, mert az ellenértéket meg kell kapni akkor, a mikor az ujonczfelajánlás megtörténik, meg kell ezt kapnunk attól a kormánytól, a melynek részére "meg akarjuk a javaslatot szavazni. Ez egy kétoldalú, bilaterális dolog. Ha a kormány meg akarja adni követelésünket, adja meg és elvtársaink nem hárítanak akadályt a javaslatnak törvényerőre való emelkedése ellen. Ebben a szuppoziczióban voltam, a nélkül, hogy túlléptem volna a jogkört, mely a képviselőházban engem, mint képviselőt megillet. Polónyi Géza: Nem is állítottam! Lengyel Zoltán: A házszabályokhoz kérek szót! (Zaj.) Elnök: Lengyel Zoltán képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. (Nagy zaj.) Csendet kérek! Lengyel Zoltán: Mint azon pártnak tagja, a melynek . . . (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassék magántársalgásukat a termen kívül folytatni. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kérem Rakovszky képviselő urat, méltóztassék csendben lenni. Lengyel Zoltán: Nem akarok indítványom érdeméhez egyetlen szót sem szólani. Már előző felszólalásomban jeleztem, hogy kizárólag a házszabályokhoz akarok szólani, és ez alapon állok. E dolog elintézéséhez semmi közöm, a miniszterelnök ur intézze el ezt a dolgot Holló képviselő úrral vagy pártjával, hogy az az indítvány akkor szavaztassák meg, a mikor neki tetszik, de a házszabályok szerint az, a mi kivül esik a termen, vagy külön megállapodás volt, kérdés tárgyát nem képezi. A miniszterelnök ur indítványa, felszólalása, indokolása teljesen és világosan ellentétben van a házszabályok mindenféle szakaszával. Miről van szó? Az 1889: VI. -t.-ez. 14. § ának módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája be lett rekesztve, ha jól tudom, még a karácsonyi ünnepek alatt. Mikor egy vita berekesztetett, akkor ahhoz többé indítványokat tenni nem lehet. Ez egy olyan elemi intézkedés, a melyet a háznak egynapos tagja is tud, a miniszterelnök úrról pedig, a ki már sokkal régibb tagja a háznak, nem hiszem, hogy a házszabályoknak ezt az intézkedését nem tudná. (Zaj.) A másik része a dolognak az, hogy most nem erről van szó, mert most következik a szavazás a határozati javaslatok felett a felszólalások befejezése után, és pedig a javaslat felett általánosságban, azután a határozati javaslatokra vonatkozólag külön-külön mindazokra, a melyek külön szavazás tárgyát képezik. A miniszterelnök urnak tehát indítványozási joga nincs a tárgyalás alatt levő javaslat czimén, de nincs a kérdés feltevése czimén sem. Idézni fogom a 214. és 224. §§-okat. A 214. § azt mondja: »A miniszterek az 1848. évi III. t.-cz. 24 §-a alapján bármikor felszólalhatnak.* Indítványról itt nincs szó. A miniszterelnök urnak a felszólalási jog tekintetében több joga van, mint nekünk, de az inditványozási jog tekintetében nincs több joga, mert az inditványozási jog nem miniszteri jog, hanem képviselői jog ós ezen a téren egyenlők vagyunk. Ha a miniszterelnök ur indítványt tesz, én bejelentem, hogy 28 indítványt teszek egyszerre, és ugyanazon alapon meg kell ezt az elnök urnak engednie nekem is, a többieknek is, és akkor ez a tárgyalás soha befejezve nem lehet, mert az obstrukeziót ezen a,z alapon magam képes vagyok évekig megcsinálni. (Derültség.) Ha a miniszterelnök ur a parlamentarizmust az újév esztendejében konszolidált alapra akarja helyezni, ennek nem ez a módja. (Taps balfelöl.) A 227. §. ezt mondja: »A szavazás megkezdése előtt az indítványok és módositványok újra felolvastatnak.« Ez is azt bizonyítja, hogy indítványt és módosítást csak a vita bezárása előtt lehet tenni, mert a tárgyalás befejezésével az elnök befejezettnek nyilvánítja a tanácskozást. Ezt mondja a 224. §, a mely már a szavazás fejezete alatt van tárgyalva. Ez azt jelenti, hogy mikor a vita bezáratott, akkor már a szavazás kérdése alá esik az egész tanácskozási rend, a mi azt foglalja magában, hogy itt lehet arról szó, hogy egyes indítványok külön szavazás tárgyát képezzék, más indítványok talán elessenek a javaslat feltevésének kérdésénél, de nem az, hogy az egész tanácskozást újból kezdjük, és indítványokat is újból benyújthatunk. Én tehát azt tartom, hogy a házszabályok értelmében ez a kérdés máskép, mint szavazás utján el nem intézhető. Elintézbető ugy is, mint Polónyi képviselő ur mondta, hogy Holló képviselő ur megtenné azt a szívességet, hogy ezt a kontroverz kérdést a javaslat visszavonásával elintézi. Ha ő erre nem hajlandó, akkor a házszabályok szerint ezt a javaslatot vagy meg kell szavazni, vagy el kell vetni. Tertium non datur. (Ugy van! Ügy van! bal felöl.) * Elnök: Csendet kérek! Lukáts Gyula képviselő ur a házszabályokhoz kér szót. Lukáts Gyula: T. ház! Hogy a képviselőház, különösen épen az ellenzék hogyan gondolkozott az ilyen kérdésekről, erre nézve bátor vagyok egy preczedenst említeni. A régi képviselő urak emlékezni fognak rá. Egy törvényjavaslat tárgyalása alkalmából az egyik paragrafus ellen lényeges kifogás volt, a melyet ismert maga a többség is és a szakasz módosítását kívánta is. Ezért az illető paragrafus tárgyalása alkalmával báró Lipthay Béla, a mérsékelt ellenzék tagja egy elleninditványt készített és mint első szónok volt a javaslat ellen szólók között felirva. Akkor megtörtént, hogy a többség megengedte azt a stiklit magának, hogy