Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-350

deczcmber 2-án, szerdán. 38 350. országos ülés 1903 Lovassy Márton, Luby Béla, Luby Géza, Lukáts Gyula, Lukács László, Luppa Péter, Lurtz Károly, Madarász Imre, Mokkái Zsigmond, Malatinszky György, b. Manaszy-Barcó György, Marjay Péter, Meszlény Pál, Mezőssy Béla, Mihályi Péter, Miklós Ödön, Miksa Imre, Mikszáth Kálmán, Molnár Ákos, Molnár János, Molnár Jenő, Molnár József, Molnár Károly, Mukits Simon, Martinecz Ignácz, Maseg Lipót, Milekics Czirill, Nagy Ferencz, Nedeczey János, Neuszidler Károly, Nemes Zsigmond, Neményi Ambrus, Neumann Ármin, b. Nopcsa Elek, Nosz Gyula, Nóvák József, Nedeljkovics Tivadar, Oberth Károly, Okolicsányi László, Olay Lajos, Óváry Ferencz, Papp Elek, Pap Géza, Papp János, Patyánszky Elek, Pavlovics Ljubomir, Pékár Gyula, b. Petrichevich- Horváth Arthur, Pichler Győző, Pildner Ferencz, Pintér Sándor, Polczner Jenő, Polónyi Géza, Putnoky Mór, Pliverics József, Popovics Váczki István, Popovics Vászin István, Éadovanovics György, Rakovszky István, Rákosi Viktor, Ráth Endre, Rátkay László, Reich Aladár, b. Révay Gyula, Révai Mór, Rigó Ferencz, Rohonyi Gyula, Rubinéit Gyula, Ruzsiák János, Ratkovics Iván, Sacettáry György, Samassa János, Sághy Gyula, Sándor Pál, Schmidt József, Schmidt Károly, Sebess Dénes, Semsey László, b. Sennyey István, Serbán Miklós, Simonyi Seinaclam Sándor, Sipeky Sándor, Smialovszky Valér, b. Solymossy Lajos, b. Solymossy Ödön, Sréter Alfréd, Steiner Ferencz, Sturman Györyy, Saj Nándor, Sorák Péter, Spevecz Ferencz, Stekovics János, Sumánovics Szvetiszlav, Szabó Ferencz, Szabó István, Szabó Kálmán, Szalay László, Szatmári Mór, Szederkényi Nándor, Szeless József, Szemere Miklós, Szentiványi Árpád, Szentiványi Gyula, b. Szentkereszthy György, Szerb György, Széll Kálmán, Sziklay Ede, Szluha István, Szombathy György, Szőts Pál, Szüllő Géza, Tallián Béla, gr. Teleki Gyula, gr. Teleki Samu, Thaly Ferencz, Thaly Kálmán, gr. Thorotzkai Miklós, gr. Tisza István, Tóth János, Török Bertalan, Trauschenfels Emil, Tomasics Miklós. Elnök: A szavazás befejeztetvén, a szavazatok össze fognak számíttatni. (Megtörténik.) A szavazás eredményeként kijelentem, hogy 411, illetve a horvát- szlavonországi képviselőkkel együtt 450 igazolt képviselő közül, elnök nem szavazván, igennel szavazott 17, nemmel 135 képviselő; távol volt 297 képviselő, tehát a ház 118 szótöbbséggel a mellett határozott, hogy Várady Károly képviselő urnak az engedélyt nem adja meg. Várady Károly: T. ház! A házszabályokhoz kérek szót. (Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Miután a t. ház nem adta meg az engedélyt arra, hogy abban a sürgős ügyben, a melyben fel akartam szólalni, felszólalhassak, természetes dolog, hogy én a házszabályokat és annak 207, §-át is teljesen respektálom; nem ugy, mint a t. többség a 203. §-t, és természetes dolog, hogy én ebben a kérdésben nem fogok felszólalni. Azonban szólani kívánok a házszabályokhoz és igen örvendek, hogy Jakabffy alelnök ur épen az elnöki emelvényen van, mert így legalább a két elnök ur elintézheti egymással azt a kérdést, hogy kinek van igazsága. Én t. i. a november 28-iki ülésben felszólaltam az ellen, hogy az akkor elnökölt Jakabffy alelnök ur a jegyzőkönyvhöz beadott módosításokra nézve tévesen teszi fel a kérdést, a mennyiben mindig ugy tette fel azt az én felszólalásomig, hogy a kik nem fogadják el a módosítást, szíveskedjenek felállani; én pedig a házszabályok 225. és 230. §-aiból kimutattam azt, hogy a szavazásnak ezen módja teljesen házszabályellenes, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Helytelen!) mert a házszabályoknak 225. és 230. §§-ai világosan elrendelik, hogy a kérdések mindig akként teendők fel szavazásra, hogy arra mindenki igennel vagy nemmel, nem pedig nemmel vagy igennel szavazhasson. De ezt a dolog természete is igy hozza magával, mert hiszen mindig az indítvány elfogadásáról, nem pedig el nem fogadásáról van elsősorban szó, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és igy természetes dolog, hogy ugy kell feltenni a kérdést, hogy arra a képviselők igennel szavazhassanak. Ezzel szemben az elnök ur ma micsoda eljárást követ? Előveszi a házszabályoknak 230. §-át, s a midőn az illető jegyzőkönyvi módosítására nézve a szavazást elrendeli és foganatosítja, azt mondja, hogy elsősorban azok álljanak fel, a kik a jegyzőkönyv illető részét eredeti szövegében elfogadják. Ez teljesen házszabályellenes, mert azt hiszem, hogy a házelnök ur nem másra, mint a 230. §-ra alapítja eljárását, de ezt egészében félremagyarázza, mert ezen szakasz azt mondja, hogy legelőször a központi, majű a külön bizottsági javaslat és ennek nemlétében, vagy el nem fogadása esetében az alapul szolgáló javaslat vagy indítvány jő szavazás alá; azután sorban vétetnek elő a hozzá legközelebb álló módosítások; végre az elleninditvány és ennek netaláni módosítása. Ez a szakasz tehát a jegyzőkönyvről egy halvány betűvel sem emlékezik meg, sőt miután javaslatokról, indítványokról szól, világos, hogy törvényjavaslatokat, vagy pedig indítványokat ért ez alatt. Midőn a jegyzőkönyv hibás voltát korrigáljuk, s a tekjntetben indítványokat, módosításokat adunk be, nem lehet azokat javaslatoknak minősíteni, már pedig kizárólag a törvényjavaslatokra vonatkozólag állaj>itja meg ezt a házszabály. A jegyzőkönyvet nem lehet eredeti javaslatnak minősíteni, mert erről a házszabályban sehol szó sincs és egyáltalában a 234. §-nak egész szövegezése, szelleme, értelme, mind világosan bizonyítja azt, hogy itt törvényjavaslatról, vagy azzal szemben beadott indítványról van sző, a jegyzőkönyvről azonban abszolúte nincsen szó benne. Én tehát e végből szólaltam újból fel, hogy a t. elnök ur a jövőben, mikor jegyzőkönyv elleni módosításokat