Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-350

350. országos ülés 1903 tásai bocsáttattak szavazás alá, szintén a tényeknek megfelelőleg tüntessék ki a jegyzőkönyvben, hogy az első szavazás előtt Fáy István t. képviselőtársamnak és húsznál több képviselőnek kérelmére öt perezre az ülés felfüggesztetett. Ezen módosítások elfogadását ajánlom a jegyzőkönyv hitelesítése előtt. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Elnök: Kíván még valaki a jegyzőkönyvhöz szólani? Lengyel Zoltán: Én kívánok szólni. Én a múlt ülés alkalmával a jegyzőkönyvet átnéztem és abban igen sok hiányosságot konstatáltam, a mit a t. ház is belátott, mert r módosításaimnak nagyobb részét elfogadta. Épen azért megnéztem most a múlt ülés jegyzőkönyvét is és örömmel konstatálom, hogy ez már sokkal jobban van szerkesztve, mint az előbbi ülés jegyzőkönyve. Azt hiszem tehát, nem veheti a t. ház rossz néven azt, hogy múltkor a hiányosságokat pótolni törekedtem, mert ezen javító munkásságomnak az eredménye a múlt ülés jegyzőkönyvében már tapasztalható. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Abban a helyzetben vagyok ennélfogva, hogy csupán csak egyetlen egy kérelmet terjesztek a t. ház, illetőleg a t, elnökség elé. Ez pedig az, hogy méltóztassék az iránt intézkedni, hogy a jegyzőkönyv összefűzve kerüljön a ház elé. A jegyzőkönyv ugyan a jegyző urak által rendesen meg van szerkesztve és aláírva. Csak az a kifogásom, hogy a papírlapokat egymás mellé rakták, minélfogva azok kicserélhetők, vagy ha nem cserélhetők is ki, könnyen elveszhetnek és igy a jegyzőkönyvnek okmányszerű hitelességét nem biztosítják. Azért azt az indítványt van szerencsém előterjeszteni, hogy mondja ki a ház, hogy a jegyző ur a mai ülés jegyzőkönyvét tartozik összefűzve megszerkeszteni, a ház elé hozni és irattárba tenni. Ezenkívül a házszabályokhoz is kérek ugyanezen tárgyban szót. A múlt ülés végén ugyanis az a kontroverzia fordult elő köztem és az elnökség közt, hogy én vitattam azt, hogy a 196. §. értelmében a ház mindenekelőtt a jegyzőkönyvet tartozik hitelesíteni és igy ezt megelőző tárgya az ülésnek nincs. Az elnökségnek ezzel szemben az volt álláspontja, hogy az ülésen egyéb tárgyat nem lehet előhozni, tehát a napirendet sem lehet megállapítani mindaddig, mig a jegyzőkönyv hitelesítve nincs. Az elnöklő t. alelnök ur a 196. §. 1. bekezdését idézve, ezen szavakkal mondta ki a határozatot: mig a hitelesítés meg nem történt és a jövő ülés napirendje meg nem állapíttatott, az ülés be nem zárható. Én ez ellen már akkor is felszólaltam, azt mondván, hogy a házszabályokban nincsen tiltó rendelkezés erre nézve. Az áll, hogy az ülés fel nem oszlatható, mig a napirend megállapítva nincsen; de hogy a jegyzökönyvet is hitelesíteni kellene, az sem kimondva nincs, EÉPVH, NAPLÓ. 1901 —1906. XX, KÖTET. deczember 2-án, szerdán. 33 sem analógiát felhozni a házszabályokból erre nem lehet. A házszabályoknak csak egy intézkedése van a jegyzőkönyvre nézve, t. i., hogy az a napirendnek első tárgya, de sehol nincs kimondva az, hogy az ülés addig el nem oszlatható, mig a jegyzőkönyv nem hitelesíttetett. Én ugy tudom, hogy a házszabály-paktum alakalmával történt módosítás előtt is a házszabályoknak ez a része érintetlenül fentartatott; csupán a második részben történt egy toldás, illetőleg szaporítás, a mely azt tartalmazza, hogy a jegyzőkönyvhöz csak négy szónok szólhat és a netaláni módosítások felett a ház egyszerű szavazással dönt. A paktum előtt tehát a házszabályok ezen része már fennállt, de tudok rá esetet, hogy a jegyzőkönyv hitelesítése a következő ülésre maradt. Ha ezt a ház meg akarta volna változtatni, akkor erre vonatkozólag is tiltó rendelkezést vett volna fel a házszabályokba. Én mindezeknél fogva ragaszkodom ahhoz a házszabálymagyarázathoz, a melyet a múlt ülés folyamán volt szerencsém előadni, hogy a jegvzőkönyv hitelesítése nem tartozik azok közé a tárgyak közé, a melyek az ülés bezárását megakadályozzák. Ha tehát bármikor, mint a múlt ülés folyamán, az az előre nem látott eset fordulna elő, hogy a jegyzőkönyv a tárgyalásra szánt idő lejártáig nem hitelesíttetett, akkor a hitelesítésnek a következő ülésre kell maradnia. (Helyeslés a baloldalon.) Méltóztassék a házszabályok érintetlen fentartása érdekében még abban az esetben is ezt a házszabálymagyarázatot elfogadni, hogyha netalán ez az intézkedés bizonyos tekintetben hátrányosnak is mutatkoznék. Mert a mi a házszabályban nincsen felvéve, azt belemagyarázni sem lehet; ez pedig oly tiltó intézkedés, a melynek kifejezetten a házszabályokban benne kellene lennie. Azért szólaltam fel, hogy az elnökség e kijelentése, melyre vonatkozólag a ház határozatot nem hozott és nem is hozhatott, preczedensül ne szolgáljon. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Ugron Gábor! Ugron Gábor ; T. ház ! A házszabályoknak azt a magyarázatát, a melyet Lengyel Zoltán t. képviselőtársam, adott, nem fogadhatom el. {Mozgás. Elnök csenget.) A 196. §-ban kétségtelenül az van, hogy mindenekelőtt a jegyzőkönyvet kell hitelesíteni. Ez azt teszi, hogy addig más tárgyra áttérni nem lehet, a mig a jegyzőkönyv hitelesitve nincs. Másik kérdés az, hogy ha a jegyzőkönyv hitelesítése oly huzamos időt venne igénybe, hogy a ház tanácskozási idején túlterjed, hogy akkor mi történjék, és hogy a hitelesítés egy későbbi ülésre hagyassék-e? Ebben a tekintetben a házszabályok nem intézkednek ; itt a háznak elhatározási szabadsága fennáll. De nem fogadhatom el azt a másik állítását sem Lengyel Zoltán t. képviselő urnak, sem azt a véleményt, a mely a házban is kez-