Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-360

360. országos ülés 1903 dec említést mellőzött, egészen hangosan közbeszólt: például Abrudbánya, T. képviselőház! Én igenis azon kerület érdekében, a melyet képviselni szerencsém van ebben a képviselőházban, kötelességemnek érez­tem erre azt válaszolni Buzáth Ferencz t. kép­viselő urnak, hogy ez haszontalan gyanúsítás. Mert tényleg ennek is tartom, t. képviselőház, annak tartom azért, mert Abrudbányára semmi esetre sem fogadhatom el azt a lekicsinylő vé­leményt. Abrudbánya már egyszer bebizonyí­totta, hogy igenis egy tényleges szolgálatban levő államtitkárral szemben is megválasztotta saját helyi jelöltjét, heves küzdelem után, a ki megbuktatta a kormány jelöltjét. Bartha Miklós: Nem vasmegyei volt! B. Kaas Ivor: Az is kormánypárti volt! Rosenberg Gyula: Az akkori nemzeti párt­nak volt a tagja, — már nem tudom, a választás előtt, vagy közvetlen azután — Boér Béla. A mi azt illeti, hogy engem mint vasme­gyeit választottak ott meg, mindenekelőtt meg­jegyzem, hogy ezt a kifogást Buzáth képviselő legkevésbé jogosított emelni. De különben Abrud­bányán ismeretlen ember nem voltam. Politikai működésemnek, hogy ugy mondjam politikai ebő lépésemnek színhelye Alsó-Fejérmegye volt. Mi­dőn mint képviselőjelölt 1889-ben először fel­léptem és meg is buktam, ez ott volt nem ugyan Abrudbányán, hanem a szomszéd kerületben, Magyarigen ben. Felléptem pedig ott azért, mert összeköttetéseim voltak, minden embert ismer­tem, sok embernek dolgával törődtem Abrud­bányán és Verespatakon is, mielőtt még egy­általán képviselő lettem volna, engem is majd minden ember ismert ott, sok embernek már azon időben igen lényeges és fontos szolgálato­kat tettem, még mielőtt oda jöttem. A mikor oda kerültem Abrudbányára, nemcsak szerény 12 éves politikai működésem révén, hanem azt megelőzőleg is, mint a kerület érdekében műkö­dött embert, mondhatom, majd mindenki is­mert ott. B. Kaas Ivor: Jellemző, hogy ezen az ala­pon választották meg. Rosenberg Gyula: Azt kérdem én Kaas Ivor­tól, hogy váljon őt az ő tót választói minő mű­ködéséből ismerték? (TJgy van! Ugy van! jobb­felöl.) B. Feilitzsch Arthur: TJgy van! Hogyan került Kaas Ivor a zsámbokréti kerületbe? B. Kaas Ivor: Nem nekik tett szolgála­tokból ! Rosenberg Gyula: Sokkal helyesebb, ha nekik tett szolgálatok alapján ismerik az embert. B. Feilitzsch Arthur: Hogyan került Bartha Miklós Békés-Gyulára? Ugron Gábor Szilágy­megyébe? Rosenberg Gyula: Különben, t. ház, nem akarok szerénytelenkedni, de azt hiszem, hogy zember 19-én, szombaton. 339 12 éves politikai működésemmel annyira mégis szert tettem, hogy nevemet megismerhették és hogy ezen ismeretség alapján talán némi jogot formálhattam arra, hogy nem teljesen ismeret­len emberként szerepelhetek egy kerületben, ha oda megyek. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezért tartottam ezt a közbeszólását Buzáth képviselő urnak haszontalan gyanúsításnak. Ha ő, felszólalásában tett kijelentése szerint, közbe­szólásával sem az általam képviselt kerületet, sem engemet gyanúsítással illetni nem akart, ezt szívesen tudomásul veszem. Elnök: Miután szólásra még többen vannak feljegyezve, a tanácskozást ma nem folytatjuk. (Egy hang a jobboldalon: Kik azok?) Ugron Gábor: Nézze meg a táblát! Szőts Pál jegyző: Förster Ottó és Ráth Endre. (Zaj jobbfelöl.) Szederkényi Nándor: A házszabályokhoz kérek szót. Három óra elmúlt, a tanácskozásra kitűzött idő letelt. Én az elnök úrtól azt vártam volna, hogy a mint az idő közeledik a három­hoz és még a holnapi napirendet meg kell álla­pítani, tovább semmi irányban sem adja meg a szót. Hogy pedig itt még most valaki azt kér­dezze, hogy ki van felírva, ahhoz egyáltalában nincs joga senkinek, még az elnöknek sem. (Zaj. Ellenmondások jobbfelöl.) Elnök: A képviselőknek ehhez igenis joguk van, épen ugy, a mint a képviselő urak jogot formáltak arra, hogy kérjék, olvassák fel, hogy kik irták alá a hatá-rozati javaslatot. Erre, igenis, minden képviselő urnak joga van és ezt a jogot nem lehet egyoldalúan osztogatni. E tekintetben tehát egyáltalában nem volt oka a képviselő urnak a házszabályok czimén való fel­szólalásra. (Ugy van! jobb felöl.) A magam részéről azt akarom a háznak proponálni, hogy a tanácskozást ne folytassuk, hanem a mai napra bejegyzett interpellácziók is, miután három óra csakugyan elmúlt, marad­janak a legközelebbi interpellácziós napra. (He­lyeslés.) A jövő ülést illetőleg javaslom a ház­nak, hogy legközelebbi ülését hétfőn, folyó hó 21-én, délelőlt tiz órakor tartsa és annak napi­rendjére tűzze ki, miután az év nagyon közele­dik a végéhez és a ház előtt igen sok olyan mentelmi ügy van, a melyet az illető bíróságok és ügyészségek sürgetnek, azon kész mentelmi ügyeket, a melyek a bíróságok és ügyészségek utján jutottak a házhoz, t. i. a mentelmi bizott­ságnak 436—444 és 446—462. számú jeleuté­seit, egyszóval: mindazokat, a melyek bíróságok­tól és ügyészségektől jöttek ide. Azután pedig tűzze ki a napirendre a ház azon tárgyakat, a melyek a mai ülésnek is a napirendjét képezték. (Helyeslés.) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. kép­viselőház ! Én az elnök ur előterjesztéséhez hozzájárulok, mert — a mint már egy más alkalommal, november havában meg is történt — 4S*

Next

/
Oldalképek
Tartalom