Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-360

360. országos ülés 1903 deczember 19-én, szombaton. 317 nak, mint a perifériális korrupt közigazgatás és annak egyes alakjai. (Igaz! a haloldalon.) ISÍagy bizalmatlansággal viseltetem tehát a miniszterelnök ur kormányzása iránt és ezért nem szavazom meg neki ebben az esetben ezt a törvényjavaslatot sem, a melynek megszavazá­sát ő pedig már oly forrón óhajtja és a melyért a kivezető módot nemcsak itt, a ház szine előtt keresi, hanem a házon kivül is, külön­külön egyeseknél a folyósón és Bécsben Kör­bernéi is vizitelvén, sőt görög-tüzes beszédeket tartván itt előttünk. Még más okom is van azonban arra, hogy meg­tagadjam a törvényjavaslat megszavazását. Min­dig hallom, hogy az immár régen tartó obstrukczió tönkreteszi ezt a szegény országot! Tényleg vér­zik, sinylik ós beteg ez az ország. Legjobban ismerem a Délvidéket, nemcsak az én kerületemet, nemcsak az én községeimet, másutt is sok jó emberem van ott. Tényleg, ott vérzenek a falvak, sínylődik a nép és minden család egyaránt. De ezt nem az obstrukczió okozta! Régi keletű ez a nagy és általános baj; sokkal régibb, mint az ex-lex és az obstrukczió! Abból a régebben terjesztett általános korrup­czióból ered az még: a viczináliáknak és egyéb hasonló működéseknek idejéből, az általános, országos elerkölcstelenedés korszakából, (Ugy van! balfelöl.) Azonkívül szintén leginkább az akkori időből eredő helyi bajok fokozzák a sinylést és szenvedést. Az én kerületemben pl. a Temes­Béga vizszabályozással járó sok helytelen . . . Elnök: Kénytelen vagyok a képviselő urat másodszor figyelmeztetni, hogy méltóztassék a tárgyhoz hozzászólani. (Zaj balfelöl.) Lendl Adoif: A népnek nyomorát beszélem el, hogy a népnek gondolkozására következtethes­sék, mert én beszédem végén a népnek gondolkozása szerint fogom elhatározni azt, vájjon megszava­zom-e ezt a törvényjavaslatot, vagy sem ? Sokkal terjengősebb beszédek voltak már e vita alatt, sok minden másról beszéltek itt, nem épen csak az ujonczok megszavazásáról, de azért sohasem kaptak figyelmeztetést. Ugy látszik, hogy ha én igazat mondok, az nem mindig tetszik, de én azért elmondom. Elnök: Kérem, a képviselő ur az igazat, akár tetszik az, akár nem, bármikor elmond­hatja, de most katonai javaslatot tárgyalunk, méltóztassék tehát ehhez a tárgyhoz szólani. (Helyeslés a jobboldalon.) Lendl Adolf: A népnek azért nem tetszik ez a törvényjavaslat, a melyről itt most vita folyik, mert a nép nagyon sokat szenved. (Ügy van! balfelöl.) Azért szenved a nép, mert a helyi bajok különösen belesodorták ebbe a szenvedésbe; pl. a Temes-Béga-vizszabályozás ott lenn a Dél­vidéken csupán csak az én kerületemben tönkre tett két évtized alatt nyolcz olyan falut, a mely azelőtt virágzó volt. A közalapítványi uradalom egy évtized óta átokként nagybérlőket hizlal, rovására kilencz falunak. A telepítési akcziónak hihetetlenül rossz végrehajtása elszegényített kerületemben három-négy falut és az egyik vi­czinális — csupán egyiket emlitem — megkáro­sította kerületemnek két községét sok-sok ezer koronával! Ettől a néptől egyáltalán nem lehet meg­kívánni azt, hogy nagyobb terheket szívesen vállaljon magára. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Azonfelül folynak a basáskodások és a vissza­élések, a mik elkeserítik a népet. Ezért szenved tehát a nép, nem pedig az obstrukczió miatt, nem azért, mert ez egyszer nem akarjuk az osztrákoknak kívánságait minden ellenszolgáltatás nélkül teljesíteni; mert most az ujoiaczokat nem akarjuk csak ugy hamarjában megszavazni és különösen nem ennek a kor­mánynak, a mely bizony nagyon csekély bizal­mat gerjeszt. (Ugy van! bal fel öl.) A Délvidéket, főkép Temes megyét és annak népét jól ismerem, tudom az óhajtását; és mivel a nép óhajtása az enyémmel ebben a tekintet­ben tökéletesen összevág, azért most ketiőä okból is ellenzem^ ennek a törvényjavaslatnak megsza­vazását. (Elénk helyeslés balfelöl.) Más nyilatkozatot, más ígéreteket, más programmot és más biztosítékokat kívánunk előbb ettől a kormánytói, mielőtt az ilyen nagy áldozatoknak megszavazása felett gondolkoznánk, A programmban foglalt frázisok, a nem­zetiségekhez intézett ok nélkül való és csalfa simogatások, a képviselőknek szóló fenyegetések, kilátásba helyezett erőszakos választások, mind­ezek nem bírhatnak engem arra, hogy én ke­rületem érdeke ellenére valamely törvényjavas­latot megszavazzak! (Helyeslés bal felöl.) Én ezt annyival is inkább tehetem most, mivelhogy tudom, hogy kerületemnek érdeke tökéletesen egybevág és azonos egész hazámnak érdekével. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Mert, t. képviselőház, hazánknak egésze mi más, mint valamennyi kerületnek az összessége. (Igaz! Ugy van! a szélsőbal Maion.) Csak kérdezzék meg t. képviselőtársaim ott a túlsó oldalon kerületeik népét, ne azokat a kabátosokat és ne azokat az urakat, a kik a kormánynak a szolgálatában állanak, vagy a kik a felkelő nap sugaraiban már is melegedni óhajtanának. Hanem kérdezzék meg a népet, választóiknak zömét, azt a népet, a melyről a miniszterelnök ur programmjában egyáltalában megfeledkezett. Kérdezzék meg, hogy vájjon kivánja-e most az önök kormánypártiságát? Kabos Ferencz: Majd megválik! Ugron Gábor: Persze az uj főispánok, az uj nemesek, az uj főrendek, az uj bárók, azokon majd elválik! Lendl Adolf: És kérdezzék, t. képviselőtár­saim, önök is (a Jcözépre mutat) kerületeiknek népét, a kik most ilyen lebegő politikát folytat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom