Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.
Ülésnapok - 1901-358
358. ORSZÁGOS ULES 1903 deczember 14-én, hétfőn, Perczel Dezső, utóbb Jakabffy Imre elnöklete alatt. Tárgyai: A jegyzőkönyv hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — Napirend előtti felszólalások. — A következő ülés idejének és napirendjének megállapítása. A kormány részéről jelen vannak: gróf Tisza István, Lukács László, Nyiri Sándor, Plósz Sándor, Berzeviczy Albert, Tallián Béla, Hieronymi Károly, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 25 perczkor.) Elnök : T. ház ! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Szőts Pál jegyző fogja vezetni, a javaslatok mellett felszólalni kívánókat Dedovics György, az azok ellen felszólalókat pedig Endrey Gyula jegyzők jegyzik. Mindenekelőtt fel fog olvastatni az utolsó ülés jegyzőkönyve. Szőts Pál jegyző (olvassa az 1903. évi deczember hó I2-én tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Kérdem: van valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyvre? (Nincs!) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom a miniszterelnök átiratát, melylyel értesiti a házat, hogy ő császári és apostoli királyi Felsége folyó évi deczember hő 10-én kelt legfelsőbb elhatározásával b. Eosner Ervint, Máramaros vármegye főispánját, fiaméi és magyar-horvát tengerparti királyi kormányzóvá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Tudomásul szolgál. Bemutatom Tolna vármegye közönségének két rendbeli feliratát, a nemzeti követelmények megvalósítása és az 1867 : XII. t.-czikk módosítása és a felső-dunai szabad hajózás és a dunántúli vasúti hálózat teljes kiépítése költségeinek a beruházási törvénybe'tvaló beillesztéséről; Bars vármegye közönségének két rendbeli feliratát, a választójog reformja és a közutakról és vámokról szóló 1890 : 1. t.-cz. módosítása iránt; Arad vármegye közönségének feliratát, a külföldön lakó magyar földbirtokosok külön megadóztatása végett; Budapest székesfőváros közönségének feliratát, a községi közigazgatás helyzetének javítása tárgyában; Vas vármegyének feliratát, a törvényhozási rendes munkálkodás helyreállítása végett. Kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Tudomására kell hoznom a t. háznak, hogy a házszabályok értelmében Hodossy Imre, Kossuth Ferencz, Barta Ödön, Kaas Ivor, Polónyi Géza, Lovászy Márton, Ugron Gábor, Visontai Soma, Apponyi Albert, Csávolszky Lajos és Holló Lajos képviselő urak napirend előtti felszólalásra kértek és nyertek engedélyt. Az első felszólaló tehát Hodossy Imre. Hodossy Imre: T. képviselőház! (Halljuk! Kálijuk!) Az osztrák országgyűlés urakházában egy interpelláczió kapcsán diskusszió folyt, a melyben résztvett az ottani miniszterelnök ur is. Ezen diskusszió kiterjeszkedett a magyar országgyűlés képviselőházának tárgyalásaira és kiterjeszkedett azon reformokra, melyek a mostani kormány programmja szerint tervbe vannak véve a katonai intézmények terén. Ugyanezen alkalommal kiterjeszkedett ez a diskusszió a közjog különféle ágazataira és részeire is. Hogy mi volt a voltaképeni czélja ennek az interpellácziónak és ennek a diskussziónak, azt én nem keresem, de hogy az a mód, a mint az lefolyt, sem a Magyarország és Ausztria közti viszonynak barátságossá tételére, sem pedig a 67-es kiegyezés iránti ragaszkodás megszilárdítására nem alkalmas, az előttem kétségtelennek látszik. (Ugy van! Ugy van! lÉlénk helyeslés a jobboldalon.) A sok részlettel, melyre azok a felszólalások kiterjeszkedtek, én itt nem foglalkozhatom, hanem foglalkozni óhajtok, ha a t. ház ezt megengedi, (Sálijuk! Halljuk !) azokkal az alapvető eszmékkel, melyekre az egész diskusszió visszavezethető és a melyekből azután az egyes rész32*
