Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-354

142 354 országos ülés 1903 dcczember 9-én, szerdán. nak ? és szaporodni fog-e az ő számuk avagy csökkenni? Egyszóval lehetséges-e, van-e kilátás, és ha igen, miképen lehet ezen helyzetből kibontakozni ? (Halljuh! Halljuk! balfelöl.) Egy módja képzelhető a megoldásnak: azt a rendszert alkalmazni, melyet, szerintem, Széll Kálmán miniszterelnök a tavaszszal helyesen applikált, midőn egyrészt bizonyos konczessziókat, engedményeket kívánt, másrészt azt mondotta, hogy semmi törvényellenes, erőszakos eszközt nem alkalmaz, de hoz bizonyos engedményeket és e*mellett passziv rezisztencziával hagyja az urakat (a baloldalra mutat) menni odáig, a mig meg nem győződtek arról, hogy az obstrukczió mégsem feltétlenül helyes és jó. Ez az eszköz szerintem ma nem alkalmazható. Nem alkalmazható egyszerűen a kalendárium miatt. Mert ma deczember közepén vagyunk és tudjuk, hogy a t. honvédelmi miniszter ur már a póttartalékosok behívásáról is kénytelen volt gondoskodni, hogy a hadseregnek a béke-létszámát, a melyre utóvégre föltétlenül szüksége van az országnak, fentartsa. Ugron Gábor: Nincs akkora béke létszámra szükség. A hetvenes években kétszázezer ember elég volt! Gr. Batthyány Tivadar: Sajnos, oly optimista nem vagyok és nem lehetek, hogy elhigyjem azt, hogy egypár napon, vagy egy-két héten belül az urak kifogynak a szuszból, kifogynak az erőbői és az obstrukczió egyszerűen magától meg fog szűnni. Én pesszimista vagyok; optimizmussal, rózsaszínű szemüvegen át lehet a helyzetet másnak látni, de ón őszintén kimondom, nem hiszem, hogy az urak egy-két, vagy öt-tíz napon belül ki fognak fogyni az erőből, hanem legalább is egypár hónapig bírják húzni az obstrukcziót. ha akarják. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Passzív rezisztencziával tehát a kérdés nem oldható meg. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Van egy másik mód, a melyet legújabban az erős kéz politikájának, s az erős kéz rendszerének nevezünk. Hát engedelmet kérek, ezen erős kéz politikájával szemben nekem abszolúte semmi kifogásom sincsen addig, a mig szigorúan a törvény és a házszabályok keretén belül mozog, (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldahn.) sőt helyesnek tartom. B. Kaas Ivor: Nem gyenge kormány kell, hanem erős kormány, de törvényes! Gr. Batthyány Tivadar: De, t. ház, én azt látom, hogy azzal az erős kézzel szigorúan a törvényes kereteken belül nehéz boldogulni a házszabályok keretében. Láttuk, hogy a midőn az igen t. kormány igazán energikus eszközöket akart használni, kénytelen volt oly térre lépni, a mely^ a házszabályok kereteit nagyon is túllépte. Én tehát egész őszintén megvallom, az erős kéz politikáját — bármennyire sajnálom is, — nem találom czélhoz vezetőnek. Mi marad tehát hátra? Követni kell azon eljárást, a melyet a t. kormány követett a t. Kossuth-párttal szemben: megkísérelni legalább ezt a kibontakozási módot a többi, ma még obstruáló párttal. És itt engedjék meg t. képviselőtársaim, hogy megint egészen őszintén kimondjam véleményemet. Én helytelenítem az erőszakot, helytelenítem az erős kéz politikáját, ha törvénytelen, de egészen őszintén megmondom, lehetetlennek tartom, hogy önök itt azt, a mit a leszerelés czéljául kitűztek, a magyar vezényleti nyelvet, záros határidőn belül elérjék. Ugron Gábor: Hat esztendő vagy nyolcz. A németnek nem hiszünk. (Zaj. Elnök csenget.) Gr. Batthyány Tivadar: Hasonlattal szeretném a magam felfogását jelezni. Gazdaember vagyok. Nem tartanának-e engem kissé gyenge elméjűnek, (Mozgás a baloldalon.) — bocsánatot kérek, nem akarok ezzel sérteni a hasonlat végén — ha azt mondanám, mint gazdaember, hogy azt a búzát, a mely ma még a magtáramban van, most rögtön le akarom aratni. Ugyebár ez abszurdum ? Mielőtt abból a búzából aratok, kénytelen vagyok kimenni a földeimre, azokat mivelnem kell, meg kell tennem az előmunkálatokat . . . Ugron Gábor: 35 esztendei szántás és vetés volt! Gr. Batthyány Tivadar: Kénytelen vagyok elvetni a búzát, azután kedvező időt kell kérni az úristentől, megvárni az idejét és csak azután arathatok. (Zaj.) Ugron Gábor: 40 esztendeig várjunk, mint a sváb, a mig megjön az esze? (Zaj.) Gr. Batthyány Tivadar: Nem lehet beszélni, ha egyszerre tizenöten tartanak beszédet. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Azt tartom, t. ház, hogy e tekintetben évek hosszú során át a szántóföld parlagon hevert, mert utóvégre évek hosszú során át csak két dolgot értünk el, az egyik az »és« szócska, a másik, a mi azonban határozottan igen nagy vívmány volt az utolsó években, a honvédség katonai nevelésének fejlesztése, de ezeken kívül e téren tulajdonképen igen kevés történt. Ma a 30 évig úgyszólván parlagon hevert földnek elkészítő munkálatait végezzük. Egyszerre nagy erővel megyünk neki ennek a földnek, szántjuk, míveljük, forgatjuk, ebben a stádiumban vagyunk ma. (Helyeslések.) A katonai programmra nézve lehetnek a részletekben eltérők a vélemények, de abban egyetértünk, hogy azokkal a vívmányokkal, melyeket eddig elértünk és a melyek még remélem elérhetők lesznek, nemcsak megmívéltük a földet, hanem el is vetettük a magot. Most szerintem még csak egy mnrad hátra, az, hogy a tanyáról a szántóföldre tartsuk nyitva az utat, hogyha majd az Úristen megadta nekünk a bő termést, azt haza is hozhassuk. Eddig elmehetnek, t. uraim, de tovább nem. B. Kaas Ivor: Az utat el ne torlaszolják a 8-ik §-sal! (Zaj jobb felől.) Gr. Batthyány Tivadar: Az én véleményem az, t. ház, hogy sem törvényes kereten belül