Képviselőházi napló, 1901. XX. kötet • 1903. november 30–deczember 23.

Ülésnapok - 1901-353

353. országos ülés 1903 deczember 7-én, hétfőn. 103 utasítását megtiltó belügyminiszteri rendelet tár­gyában. (Eljenzések a szélsőbaloldalon.) Zombor sz, kir. város közönségének három rendbeli feliratát, a magyar nemzeti jelvények­nek a hadseregben, valamint a külügyi képvise­letben való évényesülése érdekében, (Helyeslés a szélsőhaloldalon.) s a közegészségügy rendezéséről szóló 1876 : XIV. t.-cz. módosítása végett; végül Szabolcs vármegye közönségének fel­iratát, a boritaladó leszállítása és a házi fogyasz­tás adómentesítése érdekében. Kiadatnak a kérvényi bizottságnak. A miniszterelnök ur kíván bejelentést tenni. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém az állami számvevőszék jelentését az 1903. számadási év III. negyedében előfordult utalványozásokról, illetve megszüntetésekről, illetőleg az 1902. évi XIV. törvényczikkel nyert felhatalmazással szemben 1903. április hó végével mutatkozó el­térésekről, valamint az ugyanez évi május hő 1-étől szeptember hó végéig terjedő időszak alatt költségvetési felhatalmazás nélkül utalványozott kiadásokról bemutatni. Kérem, hogy azt kinyo­matni, szétosztatni és tárgyalás végett a zár­számadási bizottsághoz utasítani méltóztassék. (Helyeslés jobb felől.) Ugron Gábor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ha rendes körülmények forognának fenn és az országnak 1903. évre megszavazott költségvetése volna, akkor a miniszterelnök ur indítványával szemben semmi kifogásom sem volna; de mivel nincs az országnak rendes költségvetése és a kiadások teljesíttettek, s erről a számadások be­terjesztettek : nem tartom elégségesnek, hogy a jelentés egyedül csak a zárszámadási bizottság­hoz küldessék, hanem kérném a t. házat: mél­tóztassék azt előleges megvitatás czéljából a képviselőház pénzügyi bizottságához is áttenni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ozélom ebben nem akadékoskodás, hanem egy erősebb ellenőrzésnek létesítése a költségvetési felhatalmazás nélkül eszközölt kiadásokra nézve és kérném, hogy a t. ház ne csak a jelenlegi esetre legyen teliin­tettel, hanem vegye figyelembe azt is, hogy az ország máskor is kerülhet még hasonló nehéz helyzetbe, s nekünk preczedenst kell teremte­nünk most arra nézve, hogy ha a kormány fel­hatalmazás nélkül teljesiti a kiadásokat, mi, a törvényhozás, ezen kiadások ellenőrzését sokkal hatékonyabban akarjuk gyakorolni. Erre a czélra pedig a zárszámadási bizottságon kívül más, ilyen feladat teljesítésére hivatott és alkalmas köze­günk nincs, mint a pénzügyi bizottság. (Helyes­lés a szélsöbaloldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl.) Azt gondolom, hogy a bizottságok hatásköreinek összezavarása volna az, (Helyeslés jobbfelöl.) ha egy oly kér­dés, a mely kizárólag zárszámadásszerü jelleggel bír, a pénzügyi bizottsághoz utasíttatnék. Én azt gondolom, hogy azon igazi hely, a hol az ellen­őrzés valóban gyakorlandó, az a háznak a plé­numa. Ha a t. képviselő urak a kérdés tanul­mányozásából azon meggyőződést merítik, hogy ezzel a kérdéssel egy szigorú és beható kontroll szempontjából foglalkozni szükséges, hát ennek a helye a ház plénumában van. De az egészen indokolatlan bizalmatlanság volna a zárszáma­dási bizottsággal szemben, ha ezzel kimondanók mintegy, hogy ezt az előkészítő munkát, a melyet neki teljesítenie kell, teljes megnyugvással és alapossággal nem teljesiti. (Ugy van! Uqy van! a jobboldalon.) Ennek folytán kérném, hogy maradjunk a rendes gyakorlatnál és csak a zárszámadási bizottsághoz utasítsuk a szám­vevőszéki jelentést, (Helyeslés a jobboldalon.) Holló Lajos: Bár nem hiszem, hogy a t. miniszterelnök urnak megtagadó felszólalása után felszólalásomnak hatása legyen, de mégis ki kell emelnem egy körülményt, azt t. i., hogy a t. miniszterelnök ur épen a múltkor terjesztette be a pénzügyminiszter ur által az 1903. évre szóló kiigazított és összevont költségvetést. Én azt gondolom, hogy a pénzügyi bizottság ezen költségvetési tervezetet fogja tárgyalni, ezen zárszámadás pedig épen az 1903. évi költség­vetési év azon hónapjaira vonatkozik, a melyek­ben megállapított költségvetés még nem volt, ennek következtében parallel, egymás mellett kétféle hatóság és bizottság fogja tárgyalni ugyanazon évnek pénzügyi eredményeit, egyik költségvetés alakjában, a másik pedig zárszá­madás alakjában. Minthogy pedig a zárszámadás most itt nagyobb fontossággal bir, mert ez már megtör­tént dolgokra vonatkozik, mint maga a költség­vetés, mely csakis preliminare akart volna lenni, ennek következtében én rendkívül indokoltnak tartanám, ha ezen helyzetre való tekintettel mégis elállana a t. ház a miniszterelnök ur véle­ményétől és indítványától, és a tárgyalás alatt álló költségvetési törvényjavaslatot a pénzügyi bizottsághoz adnók elsősorban és azután menne a zárszámadási bizottsághoz. Elnök: Kíván még valaki felszólalni ? (Nem!) T. ház! a kérdés az, hogy elfogadja e a ház az 1903. számadási év harmadik negyedé­ben előfordult utalványozásokról szóló jelentésre vonatkozólag a miniszterelnök ur azon javasla­tát, illetőleg indítványát, hogy az a zárszám­adási bizottsághoz utasíttassák, szemben Ugron Gábor képviselő ur által tett azon inditványnyal, hogy a zárszámadási bizottsághoz és a pénzügyi bizottsághoz is utasíttassák? Ugron Gábor: Bocsánatot kérek, az én in­dítványom nem áll szemben a miniszterelnök ur indítványával, csak pótlása. A t. miniszterelnök ur indítványához én is hozzájárulok, csupán csak egy pótlást indítványoztam. Elnök: Tehát azzal a pótlással, a melyet Ugron Gábor képviselő ur indítványozott. (Fel­kiáltások balfelöl: Először általánosságban kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom