Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-335

335 országos ülés 1903 no statálni, hogy az általam használt kifejezés bizonyos képviselőtársaimmal szemben használ­tatott, t. képviselőtársam pedig az elnökséggel szemben használt egy kifejezést, a mi pedig, azt hiszem, totocoelo más. Mert mindenesetre a vi­tában egymással szemben használhatunk néha­néha élesebb kifejezést a parlamenti illem kor­látai közt, az azonban nagyon szomorú elfaju­lása a parlamenti életnek, ha az elnökséggel szemben a ház minden tagja nem a legnagyobb deferentiával viselkedik. (Mérik helyeslés a jobb­oldalon.) Elnök: Arra a felszólalásra, a melyet Kubik Béla t. képviselő ur a házszabályok czimén tett, kötelességem röviden megjegyzést tenni. (Halljuk! Halljuk!) Első része a felszólalás­nak, mely az ő rendreutasitására vonatkozik, olyan dologról szól, a mely nem az én tényke­désem volt, a melyről nem tudok, mert a mikor az történt, nem voltam az elnöki székben, ha­nem az elnöki szobában voltam elfoglalva. De a mi azt a kivánságot illeti, hogy én a »gyermekcsiny« szó használatáért a miniszter­elnök urat rendreutasítsam: minél jobban gon­dolkozom erről, annál inkább arra a meggyő­ződésre jutok, hogy épen az ellenzéknek nem áll érdekében a szólásszabadság olyan korláto­zása, hogy ez a kifejezés: »gyermekcsiny« durva sértésnek tekintessék. (Elénk helyeslés a jobb­oldalon.) Az ellenzék akkor épen önmaga ellen cselekednék, s ezért azt hiszem, senki nekem szemrehányást nem tehet, ha ezt nem tartom sem a parlamenti illemmel meg nem férő, sem durva sértést képező kifejezésnek. (Helyeslés a jobbóldalon.) Lengyel Zoltán képviselő ur a ház­szabályokhoz kért szót. Lengyel Zoltán: A tegnapi ülés folyamán a zárt ülés előtt fordult elő az eset, mikor az elnök ur a házszabályokhoz jelentkezőknek a szót nem adta meg és ezt oly kifejezéssel tette, hogy ezt a maga részéről aggályosnak találná. Itt megszakították az elnök urat, de később a következőket mondotta: » Előzetes kérdés által óhajtom tisztába hozni, hogy vájjon a házsza­bályok czimén szólók kimeritik-e a felszólalásra jogosultak számát, ha már négyen szóltak, vagy nem.« En ez ellen a zárt ülés folyamán fel­szólaltam. Az elnök ur tett is erre nézve egy nyilatkozatot. Később az ülés végén nem akar­tam ezzel a dologgal ismét foglalkozni. Most azonban a naplóból azt látom, hogy a házsza­bályt sértő nyilatkozat a nyilt ülésben történt és a naplóban meg lett örökítve, rektifikácziója azonban a zárt ülésben történt. Daczára annak, hogy a rektifikáczió nem volt helyes, mégis ké­rem az igen t. elnök urat, méltóztassék erre vonatkozólag most nyilatkozni, hogy a naplóban annak nyoma maradjon, hogy az elnök ur ezt a házszabályellenes nyilatkozatot és ezt a ház­szabályinterpretácziót magáénak el nem ismeri. Nem akarom ismételni azt a nyilatkozatot, a melyet erre vonatkozólag tettünk, csak annyit ivember í3-án, pénteken. 43 jelentek ki ezúttal, hogy azt házszabályellenes­nek tartjuk s nem engedhetjük meg, hogy a naplóban pusztán a sértő interpretáczió marad­jon meg, a rektifikáczió pedig meg ne tétessék. Elnök: Lengyel képviselő ur előadására legyen szabad megjegyeznem, hogy a tegnapi ülés lefolyása teljesen tanúsítja azt, hogy az elnöknek nem volt szándéka a házszabályok ellen cselekedni, a házszabályokat megsérteni. Ezt bizonyítja a tegnapi ülés egész lefolyása és az a körülmény is, hogy a jegyzőkönyv hite­lesítésénél a képviselő urak erre ki nem terjesz­kedtek. Én nem akarom a képviselőknek semmi­féle jogát csorbitani, minden képviselőnek a házszabályokon alapuló jogát elismerem, de arra kérem a t. képviselő urakat, a mint azt ismé­telten tettem, bogy a maguk részéről is szíves­kedjenek a házszabályokba beleélni magukat és a házszabályok egyes fontos rendelkezéseit, külö­nösen azokat, melyek a régi házszabályok és az uj házszabályok közt eltérést képeznek és a legutóbbi paktum alkalmával jöttek létre, a maguk részérul is megtartani. Ennyit kívántam csak megjegyezni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Várady Károly: Tegnap is szavaztatott, mi­előtt Holló beszélt volna. Elnök: Tegnap a kérdés feltevéséhez csak Rakovszky képviselő ur kért szót s azt neki meg is adtam. Következik a napirend: az 1889. évi VI. t.-cz. 14., valamint az 1890. évi V. t.-cz. 3. §-a rendelkezésének, illetőleg a közös hadsereg és haditengerészet, valamint a honvédség számára megállapított ujonczjutalék mennyiségének az 1903. év végéig való fentartásáról szóló törvény­javaslat tárgyalása. (írom. 404., 410.) Münnich Aurél, a véderő bizottság előadója: T. ház! Az 1902 : I, törvényczikk kötelességévé teszi a honvédelmiminiszter urnak, hogy az 1902. év vége előtt törvényjavaslatot nyújtson be a t. házhoz arra vonatkozólag, vájjon az 1889 : VI. törvényczikk 14. §-ában a közös hadsereg és a hadi­tengerészet részére, valamint a honvédség részére megállapított ujonczjutalék továbbra is változat­lanul tartassék-e fenn, vagy pedig ezen szám megváltoztattassék-e. A honvédelmi miniszter ur ezen meghagyáshoz képest 1902. évi november hóban benyújtott egy törvényjavaslatot, a mely törvényjavaslattal az ujonczlétszám felemelése czéloztatott. Ezen törvényjavaslat tárgyalása folyamán megtörtént az, hogy a törvényjavaslat további tárgyalása felfüggesztetett és akkor a honvédelmi miniszter ur egy uj törvényjavas­latot nyújtott be, a mely törvényjavaslat alap­ján az 1889 : VI. törvényczikk 14. §-ában a közös hadsereg és a haditengerészet részére 103,100 főben, a magyar honvédség részére 12,500 főben megállapított ujonczjutalék válto­zatlan fentartása kéretik. Miután ezen törvényjavaslat többi intéz­kedései teljesen megfelelnek az 1889 : VI. tör­vényezikknek, miután továbbá az 1900. év de­8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom