Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.
Ülésnapok - 1901-348
464 348. országos ülés 1903 november 28-án, szombaton. foglalása ? Az volt, hogy azt mondták, hogy bár az üléseket ugy akarjuk megváltoztatni, Hogy délután is legyenek ülések, azonban ez az első bekezdés alá esik és a törvény súlya alá; tehát akkor ennek nem lehet több hatálya, mint annak az alapintézkedésnek, a melyet megváltoztattak. Az alapintézkedés pedig egy jottával sem bir több sulylyal, mint a mire maga a t. elnök ur hivatkozott, hogy t. i. mi 1901-ben kihirdettük, hogy a képviselőház ülését mindennap délelőtt 10-től 2-ig tartja. Most kihirdettetett, hogy a képviselőház ülése nemcsak tiztől kettőig, hanem délután öttől kilenczig is tartatik. Igen ám, de csak ugy, ha a törvény megtartatik, legalább abban a keretben, a melyet talán sikerül még valahogy megóvnunk és a hogy Perczel Dezső elnök ur maga is kijelentette, hogy t. i. csak egy ülést hirdetett és fentartotta magának azt a jogot, fentartotta magának a házszabályok alapján azt a törvényes dispozicziót, hogy azt mondta: üléseket mi nem hirdetünk, hanem holnap fogjuk eldönteni, hogy tartsunk-e másnap, vagy harmadnap vagy máskor ülést. Miért? Azért, mert azt méltóztatik beismerni a t. elnök ur, hogy azért, mert 1901-ben kihirdettük, hogy minden nap tartunk ülést az ünnepnapok kivételével vagy hogy most délelőtt és délután, az nem prejudikál annak, hogy a ház maga határozza el, hogy mikor tartja a legközelebbi ülését és mikor lesz annak a kezdete. Mert ha ezen egyetlen egy garancziáját az ülések nyilvánosságának le akarjuk rontani, akkor nem értem, hogy akkor egyáltalában minek hivatkozunk többé házszabályokra, minek hivatkozunk törvényre. Hisz akkor sem a házszabály, sem a törvény, sem az alkotmány ebben a házban nem szent és nem respektáltatik. Kubik Béla: A többség által! (Ugy van! Ugy van! a hal- és a szélsobaloldalon.) Visontai Soma: Ez azért is fontos, mert hiszen az ülések a 48-iki alkotmány tör vények értelmében nyilvánosak és a törvény világosan előirja, hogy az üléseket hirdetni kell. Tehát nemcsak azért nem lehet két ülést tartani ilyen módon, a mint az most elhatároztatott, mert az a felhozottaknál fogva a törvénybe ütközik, hanem, a mint már tegnap is rámutattunk erre, ez azért is sérteni fogja a nyilvánosság elvét, mert nincs is kellő idő arra, hogy az ilyen szorosan egymás mellé sorozott üléseket törvényesen hirdetni lehessen. Ugy lehet hirdetni, mint a hogy az ma történt, hogy a város falain hirdetnek egy ülést, a melynek megtartása még nincs is kimondva. Kérdem, hogyan veheti magának valaki Magyarországon azt a jogot — nem tudom, ki volt az, az elnökség-e, a háznagyi hivatal vagy annak egy tagja — hogy egy ülést, a mely elhatározva nem volt, falragaszokkal hirdessen ? Ha azt hiszik, hogy ez a parlamentnek vagy a törvényeknek méltóságával és tiszteletével összeegyeztethető, ám méltóztassék azt hinni! Én azt hiszem azonban, hogy ez teljes lerombolása minden jogbiztonságnak és ez bizonyítja azt, hogyha egyszer a törvénytiprás lejtőjére rálépünk, azon többé megállás nincs. Ezeket kívántam megjegyezni. Egyebekben azt az indítványt terjesztem elő, hogy méltóztassék az elnök urnak az ügy komolyságához képest tájékozást szerezni arról, hogy ki volt ki. mielőtt a ház az ülés idejét megállapította volna (Felkiáltások a jobboldalon: Meg volt állapítva !), ezeket a plakátokat ki merte nyomatni és az ülést a falragaszokon közzé merte tétetni. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Halljuk az igazságügyminisztert !) Elnök: Az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom, folytatjuk a tanácskozást. Endrey Gyula jegyző: Babó Mihály! Buzáth Ferencz: Kérem, engem illet a szó. Mielőtt szünet volt, engem már felszólítottak! Mit erőszakoskodik az elnök ur? (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak! Egy árva szót sem vagyok képes meghallani ! Kérem, mi a sérelme Buzáth képviselő urnak? (Halljuk! Halljuk!) Buzáth Ferencz: Nekem az a sérelmem, hogy mielőtt az elnök ur a szünetet elrendelte, engem már felszólított szólásra, mert jelentkeztem. A jelentkezés után pedig rögtön szünetet adott. Nekem tehát most, mikor az elnök ur, a szünet után, az ülést újra megnyitotta, a szünet előtt adott jogomnál fogva módomban van szólani. Elnök (csenget): E szerint Buzáth Ferencz képviselő urat illeti a szó. Buzáth Ferencz: A házszabályok 250. és 251. §-aihoz kívánok röviden hozzászólani. (Zaj. Elnök csenget.) A t. képviselőház tegnapi ülésén elfogadta, hogy naponként két ülést fog tartani, még pedig 10-től 3-ig és délután 5-től 9-ig. Nagyon természetes dolog, (Zaj. Elnök csenget.) hogy abból, hogy a képviselőház ezt a határozatát meghozta, egyáltalán nem következik és nem következhetik az, hogy ezzel a joggal minden körülmények közt élni is fog, mert azt, hogy délután 5-től 9-ig tartson-e ülést, mindig az előtte való ülésen határozza el. Már most tekintet nélkül arra, hogy tegnap intézkedett-e az elnök ur a ma délután tartandó ülés tekintetében vagy nem, mert az én nézetem szerint nem lehetett e tekintetben máskor intézkedni, mint a ma délelőtt 10-től 3-ig tartandó ülésben, ha a házszabályokhoz szigorúan akarunk ragaszkodni, akkor, ha ma délután ülést akarunk tartani, ennek az idejét és napirendjét a 10—3 óráig tartandó ülésen kell megállapítani. Már pedig itt bemutattatott a -délután 5