Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-348

3k8. országos ülés 1903 november 28-án, szombaton. 461 telén vagyok tiltakozni azon interpretáczió ellen, hogy itt az elnök ur az elnökséget oly szent és sérthetetlen valaminek tartsa... (Zajos felkiáltások a jobboldalon: Az is! Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Lengyel Zoltán ... a melynek intézkedéseihez szólni sem volna szabad. Nekem van jogom szólani, és pedig azért, mert Hock János . . . (Folytonos zaj a jobboldalon.) . . . Minél jobban hallgatnak, annál hamarább vége lesz felszólalásomnak. Hock János képviselő ur beszédére vonatkozólag, hogy megengedjék neki a házszabályoktól való eltérést, a ház határozatát kérte. Egyúttal pedig kérte húsz képviselő a szavazás előtt az ülésnek öt perezre való felfüggesztését. A mikor ennek vége volt, akkor én a házszabályokhoz szóltam, mielőtt még Hock János a beszédét megkezdette, és az elnök ur a szavazásra vonatkozólag bármiféle intézkedést megtett volna. És azután egy húsz aláírást tartalmazó ívvel kértem a névszerinti szavazás elrendelését, a mire az elnök ur azt felelte, hogy húsz képviselő már egyszerű szavazást kért, ennélfogva másik húsz képviselő nem kérhet névszerinti szavazást. Azért mondom, tehát, hogy az elnökség nem olyan szent és sérthetetlen. (Egy hang a szélsöbaloldalon: Nem a római pápa!) Ha a római pápa igy viseli magát, az sem szent és sérthetetlen. A házszabályok mindenkinek, minden húsz képviselőnek, bármely pillanatában az időnek, a mikor szavazásról van szó, a szavazás előtt megadják azt a jogot, hogy névszerinti szavazást kérhet. (Ellenmondás a jobboldalon.) Megadják mindazon esetben, midőn a házszabályok ezt expressis verbis ki nem zárják. És megadják ezt a jogot még annak a húsz képviselőnek is, a kik öt perczczel előbb az egyszerű szavazás megejtése előtt az ülésnek felfüggesztését kérték. Azoknak öt perez múlva is joguk van, hogy névszerinti szavazást kérhessenek. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) A házszabályok 207. szakasza azt mondja, hogy »a napirendre kitűzött tárgy feletti tanácskozás megkezdetvén, attól eltérve más tárgyról szólani csak a háznak az elnök felhívására adott engedélyével lehet«. A 229. szakasz pedig azt mondja, hogy minden olyan esetben, a melyben a házszabály az egyszerű szavazást kötelezőnek el nem rendeli — ez pedig egy olyan eset — 20 jelenlevő tagnak — tehát nem más 20 tagnak — a szavazás megkezdéséig írásban beadott kívánságára névszerinti felhívás mellett történik meg a szavazás. Itt lehet arról szó, hogy az elnök ur talán elnézte ezt a szakaszt, de mikor én 20 képviselő megbízásából a házszabályok értelmében névszerinti szavazást kérek, akkor az elnök urnak az egyszerű szavazást elrendelni mindaddig nincs jogában, a mig nem konstatálja, hogy kívánságunk jogosult-e vagy sem. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Az elnök urnak hivatkozni kell arra a szakaszra, a mely a névszerinti szavazást megtiltja, ha pedig ilyet nem tud felmutatni, akkor el kell azt rendelnie, vagy kétség esetében a ház határozatát provokálnia kell arra nézve, vájjon helye van-e a névszerinti szavazásnak. De az elnök ur most nem ezt tette, hanem elütött attól a jogunktól, hogy névszerinti szavazást kérjünk. Én a házszabályokon esett ezen sérelmet felpanaszlom és fentartom azt, hogy névszerinti szavazáshoz jogunk van és azért adott alkalommal ezt a kérésünket meg is fogjuk ismételni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) A házszabályokra hivatkozva még egy másik panaszom is van. Az ülés folyamán bejelentették nekem, hogy az elnökség intézkedést tett három óra után, de a ház határozata előtt, hogy a ma délután öt órakor állítólag tartandó ülés napirendje kinyomassák. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Sőt tudomást szereztem arról, hogy már egy órakor plakatirozták azt, hogy a ház öt órakor ülést tart. (Egy hang jobbról: Tart is!) Ez most nem uj ülés, ez még a régi ülés. Ha t. képviselőtársam elfeledte, akkor vagyok bátor hivatkozni rá. Annyira a régi ülés, hogy a délelőtt tiz órára kitűzött ülésen Babó Mihály t. képviselőtársamnak joga van napirend előtt felszólalni. (Derültség a szélsöbaloldalon,) Nessi Pál: Hát én mikor interpellálok ? (Egy hang jobbról: Mi akadályoztuk meg ?) Lengyel Zoltán: Tudomásom szerint a háznak egy, bár általunk egész határozottan törvénytelennek hirdetett határozata van arra nézve, hogy a ház délután is tart üléseket, azonban csak akkor, ha akar. Mert különben olyan automata lenne a házból, a mely megindult és a melyet megállítani nem lehet, ha önöknek és nekünk nem lenne meg a.z a jogunk, hogy ne tartsunk délután ülést. Tegnap az ülés végén azt határoztuk el, hogy ma ülés lesz, az »ülés« napirendje pedig ez és ez lesz. Ez egyes számban volt mondva, csak a délelőtti ülésre érthettük, mert ha a délutáni ülésre érthető lenne, akkor nem tudom, mi volt a délelőtti ülés napirendje. Hát t. képviselő urak, a délelőtti ülés napirendje meg volt állapítva, de sem az, hogy délután ülés lesz, sem annak napirendje nem volt megállapítva, tehát sem hirdetni, sem a napirendre vonatkozólag, a mely még nincsen és talán nem is lesz, intézkedni az elnökségnek joga nincsen. (TJgy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Ez visszaélés, törvénytelenség, házszabály-tiprás és a 48-as törvényekbe ütközik. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon. Elnök csenget.) Nincs ülés hirdetve, nincs annak napirendje, tehát a ki megtette azt, hogy kihirdette, plakatirozta és nyomdába küldette a napirendet, ezzel törvénysértést, gyalázatosságot követett el. (Ugy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon. Zajos felkiáltások a jobboldalon : Hetidre! Rendre!) Igenis, okirathamisitást