Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-347

382 347. országos ülés 1903 november 27-én, pénteken. Elnök (csenget): Kérem Barabás képviselő urat, tessék folytatni! Barabás Béla: Már megengedi nekem a t. képviselőház, hogy a házszabályok ezen intézke­dése teljesen illuzóriussá válnék akkor, ha egy­szerűen ugy akadályoznák meg a mi kifogásaink megtételét, ha négyen ott előre jelentkeznének és szólásra felállanának. (Zajos ellenmondások a jobboldalon. Felkiáltások: Felváltva beszélnek! Innen is lehet kifogás!) De hogy pl. okáért Rosenberg Gyula ur egyenesen csak az ellenzék kifogásainak kijátszására emelte fel szavát, (Za­jos ellenmondások a jobboldalon.) mert igaz az, hogy a jegyzőkönyv hitelesítéséhez egyetlenegy szót sem szólott. Rosenberg Gyula: Ez nem áll! (Zaj a jobb­és a baloldalon.) Barabás Béla: A négy szónok a kifogások előterjesztésére van feljogosítva a házszabályok­ban, nem pedig arra, hogy a jegyzőkönyv hite­lesítéséhez hozzájáruljon,... A 195. §. is azt mondja (olvassa): »A jegyzőkönyv hitelesítésére, ha annak tartalma ellen kifogás nem tétetik . ..« tehát akkor nem szükséges szólani, ha az illető a jegyzőkönyvet hitelesíteni akarja azért, mert az helyesen van felvéve, hanem csak akkor kell felszólalni, ha az illetőnek kifogása van a jegyzőkönyv ellen. (Mozgás és ellenmondások a jobboldalon. Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Sem Vörös László ur, sem Rosenberg Gyula ur a jegyzőkönyv ellen kifogást nem tett, a házszabályok szelleme sze­rint pedig a négy szónoknak kifogások tételére van joga, épen azért kérem a t. elnök urat, hogy négy olyan szónoknak adjon jogot a szó­láshoz, a kinek kifogása van a jegyzőkönyv ellen és nem olyannak, a kinek az ellen kifogása nincs. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbalolda­lon. Mozgás a jobboldalon.) Elnök: Kivan valaki szólani? . . . (Felkiál­tások a jobboldalon: Szavazzunk ! Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Holló Lajos: Én már korábban jelentkez­tem szólásra s az elnök ur akkor azt mondta, hogy Rosenberg Gyula ur van előbb felírva. Elnök: Kekem ebben a tekintetben az az álláspontom, hogy ha előbb jelentkezik négy szónok a jegyzőkönyv ellen kifogást teendő, akkor a házszabályok 196. §-a alapján joguk van szólani. De ha nem jelentkezik, illetőleg nem iratkozik fel előbb négy szónok, akkor a jelentkezések sorrendjében felváltva kell tör­ténni a felszólalásoknak. (Helyeslés a jobbol­dalon.) Hivatkozhatom különben e tekintetben egy preczedensre is, a mely az én elnökletem alatt és nemine contradicente történt és ez az eset az, a mikor az ellenzék részéről felszólalt egy képviselőtársam és utána Krístóffy József t. kép­viselőtársam szólott, azután ismét az ellenzék részéről beszélt Holló Lajos és a másik oldalról Pap Géza képviselő ur ós ez ellen a képviselő urak részéről semmi kifogás nem tétetett. (Fel­kiáltások bal felöl: Nem lehet ezt általánosítani !) Ha a jegyzőkönyv hitelesítése ellen előre feliratkozik négy szónok, akkor igenis az a négy szónok szólhat. (Felkiáltások a jobboldalon: Sza­vazzunk ! Zaj a baloldalon.) Holló Lajos: Az elnök urnak nem méltóz­tatott nekem megadni a szót, a midőn a jegyző­könyv elleni felszólalásra jelentkeztem, tehát most a házszabályokhoz kérek szót. Elnök: A házszabályok ezen szakaszához szólhat a képviselő ur. Holló Lajos: T. képviselőház! Én a kérdés­nek azon részét, a melyet Barabás Béla t. kép­viselőtársam a házszabályokra való hivatkozással ki­emelt, érinteni sem akarom, mert annyira ter­mészetesnek és igaznak találom, hogy csak azoknak a felszólalását lehet beszámítani, a kik a jegyzőkönyv ellen kifogást tesznek, hogy ehhez felesleges szólanom. De én a házszabályok nem ezen szakaszához akarok hozzászólani, hanem ahhoz, hogy az elnök ur részéről arról a helyről most egy olyan téves házszabálymagya­rázat hangzott el, a melyet szó nélkül hagyni nem lehet. 0 t. i. Kubik Béla t. képviselőtár­samnak a jegyzőkönyv elleni kifogása alkalmával azon észrevételt tette, hogy Horváth Gyula kép­viselő urnak jegyzőkönyvi rendre utasítása hatá­roztatott el itt a ház által és ez nem a ház­szabályok 221,, hanem a 255. §. alapján történt. Az elnök ur mondotta ezt az elnöki székből. Én azt hiszem, hogy az elnök ur a ház­szabályoknak idevonatkozó részeit teljesen téve sen magyarázza. Rendreutasitást más szakasz, mint a 221. §., elő nem ír. A t. elnök ur té­ved, ha azt hiszi, hogy a 255. §. jegyzőkönyvi megrovásról és egyéb ilyen határozatokról szól, mert ott erről nincs szó. (Ugy van! a szélső­baloldalon.) A 255. §-ban igenis szó van arról, hogy ha a házban valaki rendetlenséget okoz, azt megintik, rendreutasítják kétszer is, azután ügyét a mentelmi bizottsághoz utasítják, de ott jegyzőkönyvi megrovásról egyáltalában nincsen szó és azon szakasz alapján ez nem alkalmaz­ható. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbalolda­lon.) Ha tehát a t. elnök ur azt mondja, hogy Horváth Gyula képviselőtársammal szemben a 221. §. nem alkalmazható, ezen esetben vele szemben jegyzőkönyvi megrovás egyáltalában nem is alkalmazható (Igaz! Ugy van! a szélsö­baloldalon.) és ez az, a minek én ezen felszóla­lásom által kifejezést akarok adni. A 221. §. tényleg csak a szónokra vonatkozik, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) a szónok eltérhet a tárgy­tól, a szónok sértő kifejezéseket használhat, s az elnök vele szemben alkalmazza a rendreutasi­tást, (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) és indítvá­nyozza a szónokkal szemben a jegyzőkönyvi megrovást. Ez az eset tegnap nem forgott fenn, mert Horváth Gyula t. kéviselő ur szónok nem volt, miután akkor Ugron Gábor képviselő ur beszélt és az ő felszólalása alatt zavarta • Hor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom