Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-346

3íB. országos ülés 1903 november 26-án, csütörtökön. 377 désben el kellett hagynom, (Felkiáltások a jobboldalán: Most tapsoljanak! Zaj. Elnök csenget.) Erről, mint már mondám, legközelebb kötelességem lesz az országnak beszámolni, kötelességem lesz a nemzetet a maga válságos körülményeire és az azokból kivezető útra figyelmeztetni, ennek a kötelességnek meg fogok felelni a magyar embernek teljes őszinteségével, nem gondolva arra, hogy milyen oldalról jön a gáncs, milyen oldalról a taps. De ebben a kérdésben — t. i. a házszabályok magyarázatánál — nem az a kérdés, hogy mit czélszerü tenni és nem tenni, hanem az a kérdés, hogy mit szabad és mit nem szabad tenni. (Elénk helyeslés és éljenzés balfelöl.) S mert ilyen természetű meggyőződésemet párthatározatnak nem rendelhetem alá, köteles voltam azt itt kifejezésre hozni és a ház figyelmébe ajánlani és kérve-kérni a t. többséget is, hogy ezen teljesen objektív és minden élt nélkülöző fejtegetéseimet méltóztassék figyelmére méltatni, és méltóztassék a kérdést még egyszer rekonziderálni és azon az igen veszedelmes utón tovább nem haladni, melyre ennek az indítványnak beadásával lépett. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Rátkay László jegyző: Visontai Soma! (Felkiáltások balfelöl: Holnap! Holnap!j Visontai Soma: Tisztelettel kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy a házszabályokhoz való beszédemet holnap mondhassam el. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Azt hiszem, a t. képviselőtársam itt tévedésben van. A t. képviselőtársamnak holnap teljes joga van a házszabályokhoz felszólalni, de most áttétetni a mai beszédét a holnapi napra nem lehet, mert ez nem oly vita, a mely áttehető a holnapi napra, hanem felszólalás a házszabályokhoz, mely a házszabályok értelmében megtörténhetik ma, de megtörténhetik holnap is. (Helyeslés jobbfelöl. Ellenmondás balfel'íl. Zaj.) Visontai Soma: Azt hiszem, a miniszterelnök ur van tévedésben, t. i. most öt perez van három óra előtt, s igy én kérhetem a házszabály értelmében, hogy rekeszszük be az ülést, a mi által elesik a kötelezettségem, hogy ma felszólaljak és igy igénybe vehetem a házszabály adta azon jogomat, hogy felszólalásomat a holnapi ülésen tehessem meg. Gr. Tisza István miniszterelnök: A házszabályok 203. szakasza a napirend tárgyalására szánt időt állapítja meg. De most nem a napirendet tárgyaljuk, mert ez egyáltalában nem volt napirenden, hanem a t. képviselő ur a házszabályokhoz kíván hozzászólni, a mihez teljes joga van ma is, holnap is, de olyan vita, melyet holnapra lehetne elhalasztani, nincs és nem is lehet. (Helyeslés jobb felöl.) Rakovszky István: A házszabályokhoz kérek szót. (Felkiáltások jobbfelöl: Nem lehet!) KÉPYH. IfAPLÓ. 1901—1906. XIX. KÖTETElnök: A képviselő urnak a házszabályokhoz joga van szólni bármikor. Rakovszky István: T. ház! A miniszterelnök urnak nincsen igaza. A házszabályoknak 215. §-a megadja a jogot bármikor a házszabályokhoz hozzászólni azoknak, a kik a házszabályok helyes alkalmazását akarják az elnöknek figyelmébe ajánlani. A 210. §. elrendeli azt, hogy a szólásra sorrend szerint iratkoznak fel az egyes szónokok. Ha megindul egy házszabályvita, mint ma, akkor a házszabályok 210. §-ának ezen rendelkezése fentartandó. Igy tehát most a sor Visontai Soma képviselő úron van, a kinek jogában áll azon oknál fogva, mivel már öt perez múlva három óra van, felszólalásának holnapra való halasztását kérni. Ez által a ház egy jogot biztosit a képviselő urnak, hogy őt holnap más szónok meg ne előzhesse és ezen általános szabálynak nem derogálhat a 215. szakasz. (Helyeslés balfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: A t. képviselőtársam csak abban téved, hogy ez nem napirendi tárgyalás; ennek folytán itt a három órai időnek semmi jelentősége nincsen. (Ellenmondás bal felöl.) Ha a t. képviselő urak a házszabályokhoz fel akarnak szólalni, ahhoz joguk van és megtehetik azt holnap is; de itt most semmi olyan substrátuma a vitának nincsen, a minek folytán azt a holnapi ülésre kitűzni és halasztani lehetne. Igy tehát ma be kell azt fejezni; holnap azután a képviselő ur beszélhet a házszabályokhoz. (Felkiáltások a szélsőbaloldalion: Halljuk a napirendet!) Elnök: T. ház! A kérdés ugy áll: a napirend tárgyát képező vitában a következő szónok, kire egy óranegyeddel- az ülés vége előtt kerül a sor, vagy arra kérheti a házat, hogy maradjon együtt addig, míg beszédét egész terjedelmében elmondta, vagy kérheti annak a legközelebbi ülésre való halasztását. T. ház ! Ez a jelen esetre nem vonatkozik. (Zajos ellenmondás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Barabás Béla: Tessék indítványt tenni a holnapi ülésre nézve! Elnök: Ez egyenes megkerülése volna a házszabályoknak. Erre nincs preczedens. A házszabályok ebben a tekintetben világosak. (Nagy zaj.) Ugron Gábor: T. ház! A házszabályok 212. §-a következőleg szól: »A megkezdett beszédet az ülés folyama alatt kell bevégezni, s azt a következő ülésben folytatni nem szabad. A szólásra felirottak közül azon tag, a kire az ülés meghatározott idejének vége előtt egy óranegyeddel kerül a sor, joggal bir vagy az ülés idejének meghosszabitását kérni, hogy beszédét elmondhassa, vagy az ülésnek befejezését kérni, egész beszédének a következő ülésre halaszthatása végett.« Már most, t. ház, (Halljuk! a szélsöbaloldalon.) nincs itt megmondva, hogy milyen tárgyban tartja a szónok a beszédét, (Zaj. Elnök csenget.) hanem egyszerűen a be-