Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.
Ülésnapok - 1901-344
314 344. országos ülés 1903 november M-én, kedden. azoknak az összes interpretáczióknak, a melyek ebben a kérdésben egy esztendő óta, a mióta ez a kérdés napirenden van, elhangzottak. Münnich Aurél előadó: Ez téres! Hiszen részt vett a_ pénzügyi bizottsági ülésén! Barta Ödön : Igenis, résztvettem azon ülésen, a melyen épen igénytelenségemnek volt alkalma kimutatni, hogy az, a mit akkor követeltek, helytelen, törvénytelen és igazságtalan, és törvénytelen azért, mert a törvény hatálya lejárt a nélkül, hogy meghosszabbíttatott volna a törvénynek azon rendelkezése, a mely tiz évre állapítja meg az akkori népszámlálás adatai alapján a kontingenst; a mely tehát nem terjedhet tovább, mint tiz évre. Münnich Aurél előadó: Azóta egyszer meg volt állapítva! Barta Ödön: Bocsánatot kérek, nem volt megállapítva, csak meg volt hosszabbítva. A meghosszabbított törvény hatálya lejár minden esztendőben egyszer s a most napirenden lévő visszaállított alakjában uj javaslat épen ugy meghosszabbítást kíván, mint az eddigiek. A véderőtörvény revízióját épen az imént az igen t. honvédelmi miniszter ur ismételten igérte, mert a véderőtörvény revíziója keretébe beletartozik az is, hogy megállapittassék, hogy a népszámlálási kulcs elfogadtatik-e, vagy nem. Hiszen nem uj dolog az, a mit mondok, nagy harcz folyt e kérdés körül. A véderőtörvénynok azon rendelkezése, a melynek alapján mi, a népszámlálási adatok alapján, a fejenkénti szám alapján adjuk az ujonczokat, egészen igazságtalan Magyarországra nézve, és körülbelül 5 — 6 ezer főnyi évenkénti megkárosodást jelent azzal szemben, hogyha olyan kulcsot állapítanánk meg, a mely abból áll, hogy Ausztriában is a 20 — 24 és Magyarországon is a 20—24 év között lévő védköteles egyének számarányában állapittatik meg. Ez is egy aránykulcs és ennek megállapítását követelni jogunk lesz és jogunk van, és mi mindig azon állásponton állottunk, hogy addig nem engedtünk ebben a kérdésben határozatot hozni annak idején, mikor felemelt létszámot követeltek, a míg a véderőtörvény azon rendelkezése, hogy mily kulcs szerint: adózunk a véradóban, meg nem állapittatik. A t. előadó urnak nincs igaza. Méltóztassék az 1889. évi törvény többi rendelkezéseit megkeresni s akkor meg fogja találni, hogy azon törvényben van egy világos rendelkezés, a mely szerint ez tiz évre állapittatik meg. Méltóztassék elolvasni ezen, a t. előadó ur által melegen protezsált javaslatot; méltóztassék megnézni azon javaslatot, a melyet annak idején b. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter nyújtott be s a mely indokolásában világosan erre mutat és hivatkozik arra, hogy lejárt a megállapítás és hivatkozik a régi arányszámra. Münnich Aurél előadó: Óh! Barta Ödön: Hát akármennyire ájuldozik a t. előadó ur, ez világosan így van. (Derültség.) Hosszú vita folyt e kérdés fölött, és senki sem vonta kétségbe azon igazságunkat, hogy igenis a véderőtörvény revíziójával kapcsolatban határozni lesz jogunk a felett is, hogy mily arányszám szerint állítsuk ki az ujonczokat.' (Ugy van! a szélsöbaíoldalon.) Ezt tehát a t. előadó ur sem vonhatja kétségbe. Ezt czélozta közbeszólásom s ebben mindenki, a ki elfogulatlanul ismerte a történteket, igazat fog nekem adni. (Élénk helyeslés a siélsőbahldalon.) Münnich Aurél előadó: T. ház! Félreértett szavaim helyreállítása czimén kérek szót. (Halljuk ! jobb felől. Mozgás a szélsöbaíoldalon.) Én nagy köszönettel veszem ezen utolsó magyarázatot, mert teljesen igaza van Barta Ödön képviselő urnak, (Felkiáltások á szélsöbaíoldalon : Nohát! Felkiáltások jobbfelöl: Csak türelem! Halljuk ') hogy annak idején, a midőn az uj véderőtörvény a ház előtt lesz, akkor igenis a ház azon helyzetben fog lenni, hogy ezen határozmányokat megmásítsa, de addig, a mig ezen javaslat letárgyalva nem lesz, az 1889: VI. törvényezikk összes rendelkezései teljesen épségben maradnak. (Élénk ellenmondasok a szélsöbaíoldalon.) Baria Ödön: Provizóriumok kellenek! (Felkiáltások a szélsöbaíoldalon: Ez az osztrák felfogás! Lejárt, teli át provizőrius eljárás szükséges !) Münnich Aurél előadó: Bocsánatot kérek, csak az ujonczlétszámra nézve, ezen egy pontra nézve; a többi változatlanul fenmarad. (Nagy zaj és mozgás a szélsöbaíoldalon.) Polónyi Géza: JSTem tudja az előadó ur, hogy mi a közjogi preltárium ? Münnich Aurél előadó: Mindent tudok, de bocsánatot kérek, minden törvény addig marad épségbaa, a míg meg nem változtatják. (Nagy zaj a szélsöbaíoldalon.) Min csodálkoznak ? (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Határidőhöz volt kötve. Elnök csenget.) Polónyi Géza: A törvény is lejárt, az előadó ur is lejárt! Münnich Aurél előadó: Hiszen nem elemi iskolában vagyunk, (Zaj balfelöl. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) hogy azt kelljen magyaráznom, hogy ha egy törvény határidőhöz van kötve, hogy az akkor jár le. Én azt mondtam, hogy ha a törvény határidőhöz kötve nincs, akkor addig áll fenn, mig egy ujabb törvény nem hozatik. Ez a törvény, az 1889ik VI. t.-cz, nincs terminushoz kötve, ez tehát addig áll fenn, mig meg nem változtatjuk. (Ellenmondás balfelöl.) Bocsánatot kérek, ha mindannyian a' legnagyobb lármát csapják is, mégis csak erre. a konklúzióra kell jutnom. (Helyeslés ti jobboldalon.) '•' Barta Ödön: T. ház! Engedelmet kérek, ez nem alárendelt jelentőségű kérdés, hogy ha ugy állíttatik ide a dolog, mint hogyha a vita légkardinálisabb," legkisebb részleteivel sem vol: nánk tisztában. Bocsánatot kérek, hogy a t, •
