Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-344

310 ,3H. országos ülés 1903 november 2í-én, kedden. kénytelen. És ez a szünetelés okvetlenül be­állana, mert hiszen, ha egy évfolyamot haza­bocsátunk, a visszamaradt két évfolyam — a mint már bátor voltam megjegyezni — teljesen elégtelen a kiképzésre, mert a belszolgálatra abszorbeál tatnak. Pozsgay Miklós: A kutyák mosdatlanul ma­radnak ! (Nagy zaj és mozgás a jobboldalon.) Ugron Gábor: Igaza van; katonánakadjuk, de nem kutyamosónak! (Zaj.) Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: A véd­erőt Öven helyzetnek huzamosabb ideig kitenni, egyszerűen az ország biztonsága szempontjából nem szabad. Különben, t. ház, a most alkalmazott rend­szabály, hogy a harmadik évfolyam, illetve a honvédségnél a második évfolyam visszatar­tatik, nem uj, hiszen ez évek hosszú során át már alkalmazásban volt és pedig a megszál­lott tartományoknál az ujonczkiképzés tarta­mára, vagy annak legalább bizonyos stádiumig való előhaladására, a harmadéves legénységet a nagyobb hadikészültség szempontjából eddig is visszatartottuk, a honvédségnél pedig a pót­tartalékosok kiképzésének tartamára a másod­éves altisztek is visszatartattak, és mindez történt az 1889 : VI. törvényczikk 8-ik §-ának alapján, a melynek alkalmazása iránt eddig semmi kétely sem állott fenn. A másik kérdést, a mely ezzel kapcsolatos, báró Kaas Ivor t. képviselő ur állította fel. Ezen kérdés vonatkozik azon befolyásokra, a melyek a rendes ujonczozás elmaradása folytán a véderő harczképességére nézve bekövetkezné­nek. T. ház! Az 1889: VI. törvényczikk megalkotásánál a magyar törvényhozás ezen törvény keretében megállapította s későbbi tör­vények által pedig fentartotta a hadsereg és a honvédség ujonczjutalékát, még pedig oly mérvben, hogy az állam biztonságának fentartására szükséges, hogy egy bizonyos hadi létszám biztosíttassák. Ezen hadi létszám áll a törvények értelmében a közös hadseregnél tiz kontingensből, a honvédségnél pedig tizenkét kontingensből, még pedig olyformán, hogy a kiképzés tavaszig be van fejezve, ezek a kon­tingensek tehát a tavaszi hónapoktól az év végéig a tábori hadsereg számára harczkész állapotban rendelkezésre állanak. A legifjabb évfolyam, az ujonczokpedig októbertől kezdve tavaszig akatonai szolgálat minden ágazatában, a lövészetben is ugy képeztetnek ki, hogy a tavaszi hónapokban már beállittathatnak és számításba vétethetnek a tábori hadsereg számára. Ezzel szemben a mai állapot a következő: Még abban az eset­ben is, ha a t. ház az 1903-iki ujonczjuta­lékot nyomban meg is szavazná, az ujonczok január vége előtt be nem vonulhatnak, tehát kiképzésük a szokott rendes időre be nem fe­jezhető és e kiképzés annál tovább elodáztatik, minél később fogja a t. ház az ujonczjutalé­kot megszavazni. Ezzel kapcsolatosan az év végére a tartalék legidősebb évfolyama'el­bocsáttatok a hadsereg kötelékéből. Most fennáll az az eset, hogy a hadsereg hadi­létszáma nem a törvényben biztosított 10, illetve 12 évfolyamos kontingensből áll, hanem egy egész kontingenssel kevesebből. Nem mu­laszthatom el a t. ház becses figyelmét ezen kiváló fontosságú momentumra felhívni. Méltóz­tassék ezt bölcsen belátni, mert habár most élvezzük a béke áldásait, ki biztosit bennün­ket arról, hogy a közel vagy a távol jövőben ugyanígy fog állani a dolog ? És ki vállal felelőséget azért, hogy ezen eset beálltával az év végén oly helyzet ne következzék be, a mikor 56 ezer katona nem fog harczol­hatni a hazáért és a királyért ? (Elénk helyes­lés a jobholdalon. Felkiáltások a szélsöbal­oldalon: Ott lesznek azok mind!) Ott lesz­nek, de nem lesznek harczképesek, nem lesz­nek használhatók, mert nincsenek kiképezve. (Folytonos zaj a szélsobaloldalon és felkiáltások: 48-ban is használhatók voltak! Elnök csenget.) Ismétlem tehát, t. képviselőház, hogy az ujoncz­jutalék meg nem szavazása esetén az ország biztonsága veszélyeztetve van; (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsobaloldalon. Elnök többször csenget.) mert nem lenne helyes eljárás az ujonczozásra csak akkor gondolni, hogyha a béke már veszélyeztetve van; előre kell arról gondoskodni és ebben a tekintetben nem osz­tozhatom Rakovszky István t. képviselő urazon nézetében, hogy az ujonczmegszavazást attól te­gyük függővé, vájjon a béke veszélyeztetve van-e, vagy nincs. A hadsereg minden pillanatban kell, hogy harczképes állapotban legyen; (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) ha pedig abban nincsen, akkor hivatását teljesen eltévesztette. Ez indo­kolja az ujonczjutaíék megszavazásának sür­gősségét. Ez indokolja azt, hogy még indemnitäs előtt kell ezt az ujonczjutalékot kérni. Ugron Gábor: Tessék elküldeni Beck urat, hogy ne szerkeszthessen chlopyi parancsokat. (Folytonos zaj.) Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Ilyen kö­rülmények között, t. képviselőház, én nem kép­zelhetek olyan magyar embert, a ki 56.000 ka­tonát kitenne annak az eshetőségnek, hogy, ha kell azon harczban, mely a hazáért és a királyért folyik, ne vehetne részt, ne vehessen részt leg­alább harczképes állapotban. (Elénk helyeslés a jobboldalon, Folytonos zaj és közbeszólások a szélsobaloldalon.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak közben beszédeket tartani, rákerül erre is a sor. Csendet kérek! (Halljuk! Halljuk!) Nyiri Sándor honvédelmi miniszter: Azért kell a t. házat kérnem, hogy a napirenden lévő törvényjavaslatot minél sürgősebben megsza­vazza, mert kötelességemnek tartom előre is jelezni, hogy, bár a legnagyobb sajnálattal, de tekintettel az előadott fontos körülményekre,

Next

/
Oldalképek
Tartalom