Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-343

294 343. országos ülés 1903 ges vagy közös jelvénybe. (Igaz! Ugy van! a szélsőhaloldalon.) Majd annak idején határozati javaslatomat bővebben is meg fogom indokolni. Engedje meg a. t, ház, hogy határozati ja^asla tómat most felolvassam. (Halljuk! Halljuk! Olvassa): Elleninditvány. Határozati javaslat. A kép­viselőház az ujonczjutalék mennyiségének az 1903. év végéig való fentartásáról szóló tör­vényjavaslat elfogadása által sem látja a parla­menti rendet helyreállítottnak; pedig minden törekvését ide kell irányítania. Ugyanazért utasítja a kormányt, hogy félre­értetlen biztosítékokkal álljon a ház elé mielőbb azzal, hogy: 1. A magyar hadseregnek, mint az összes hadsereg kiegészítő részének zászlója, czimere és egyéb jelvényei tisztán a magyar közjognak meg­felelően rendeztetni fognak. 2. A katonai büntető eljárást mielőbb ter­jeszsze az országgyűlés elé azzal, hogy a kato­nai birói szervezet a magyar honvédségnél érin­tetlenül hagyatik, a magyar hadseregnél, mint az összes hadsereg kiegészítő részénél pedig^ a szóbeliségre és nyilvánosságra alapított eljárás­nál a tárgyalási nyelv magyar. 3 A magyar hadsereg, mint az összes had­sereg kiegészifő részénél a szolgálati kötelezett­ség teljesítése körüli törvényes kedvezmények legfelsőbb fokú eldöntése kizárólag a honvéde­lemügyi miniszterre bizatik és e kedvezmények odaítélése méltányos alapokra fektettetik. 4. Iiégi törvényeinkben is ismételten kife­jezett kívánsága és senki által kétségbe nem vont jogos igénye a magyar nemzetnek, vala­mint a harczképesség lehető fokozása szempont­jából eminens érdeke a hadseregnek is, hogy a magyar csapatok magyar tisztekkel láttassanak el és a nemzet fiai a hadsereg vezetésénél min­den akadály nélkül érvényesüljenek. Ennélfogva: a) az 1868. évi augusztus 11-én kelt ki­rályi kézirat értelmében a nem magyar csapa­toknál szolgáló magyar honos tisztek megkér­deztetésük mellőzésével magyar csapatokhoz he­lyeztessenek át; b) a tisztképzés ügye azért fejlesztetik, hogy a magyar tisztek létszámában, bármely fegyvernemnél mutatkozó hiány fedezése s a magyar hadseregnek magyar tisztekkel való el­látása állandóan biztosíttatik. c) E czélból kizárólagosan állandóan ma­gyar ifjak számára megfelelő alapítványi helyek alkottatnak, ezek kizárólag az ország területén helyeztetnek el. d) Az ország területén uj tisztképző inté­zetek állíttatnak fel, melyek kizárólag a m. kir. honvédelmi miniszter fenhatósága alá osztat­nak be. e) Megfelelő módon annyi magyar ifjúnak tisztté való kiképzése biztosíttatik, hogy a ma­gyar tisztek száma a hadsereg tisztikarának min­den ágazatában azt a mértéket érje el, a mint november 23-án, hétfőn. csak lehetséges, a mely a magyar honos legény­ség számarányának megfelel. f) A magyar hadseregnek, mint az összes hadsereg kiegészítő részének az ország területén elhelyezett s kizárólag magyar honos tisztek vezetése alatt álló tisztképző intézeteiben a tan­terv akként módosittatik, hogy a tantárgyak túlnyomó, jelentékeny részének tan- és vizsgá­lati nyelve a magyar. Az ezen intézetekbe be­lépő magyar ifjak előmenetelét a tannyelv ket­tősége nem akadályozhatja. Az ezen intézetekben kiképzett ifjak a magyar nyelvet teljesen bírják ugy, hogy megfelelő átmeneti idő után, a ma­gyar nyelv tudása a tiszti kinevezés kötelező alapföltétele legyen. 5. A magyar csapatok összes hatóságai a magyar hatóságokkal magyarul levelezzenek. 6. A katonai épületek magyar fölírassál láttatnak el. 7. A szolgálati idő két évre szállíttatik. 8. A magyar hadsereg tagjai esküt tesz­nek a magyar alkotmányra. 9. Kölcsey Himnusza törvénybe iktattatik. a honvédelmi miniszter utasittatik, hogy rende­leti utón intézkedjék, miszerint mindazon alkal­makkor, mikor hivatalos zenét rendel a szolgá­lati utasítás, ez a Himnusz adassék elő. 10. A hadsereg vezér- és szolgálati nyelve az ország egyéb nagy érdekeit érintő fontos politikai okokból most nem érintetik, azonban az országgyűlés törvényszerű befolyása, mint minden alkotmányos jogra, erre nézve is sértetlenül fennáll, s a mai állaj>otot a törvény­hozás — a korona és az országgyűlés együtt — megváltoztathatja. (Elénk helyeslés a szélsőbal­oldalon.) T. képviselőház! íme ez a határozati javas­lat nem egyéb, mint két toldással a kilenczes bizottság munkálata. Ámde erre a két toldásra támpontott nyújtott nekünk a miniszterelnök ur azzal, hogy a törvényhatóságok által emelt épü­leteken a fölírás magyar lehet, a kincstári épü­leteken pedig párhuzamosan magyar és német. Erre nézve azt kérdezte egyik képviselőtársunk, hogy Ausztriában is így lesz-e, mert a paritás igy kívánja. Én Ausztria belügyeibe nem aka­rok avatkozni, írják föl, ha nekik ugy tetszik, khinai nyelven, de a magyar nyelvre vonatkozó toldattal el kellett látnom a kilenczes bizottság programmját. A másik toldás Kölcsey Himnuszára vonat­kozik. A magyar király kell, hogy hozzájáruljon a magyar Himnusz törvénybeiktatásához és nem kétlem, hogy a többség sem fog elzárkózni ettől. íme tehát, ezeket kérem én a béke fejében, daczára annak, hogy a legintranzigensebbek egyike voltam és vagyok, de a magyar nyelv érvénye­sítését lesz majd alkalmam máskor követelni. Most én a magam részéről elégnek tartok a béke feltétele gyanánt ennyit, de kijelentésem természetesen pártom többi tagját nem köti, sőt, a mennyiben azok az elíeninditványok kerülné-

Next

/
Oldalképek
Tartalom