Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-342

342. országos ülés 1903 november 21-én, szombaton. 255 Gr. Tisza István miniszterelnök: Ezt könnyű áíhtani, könnyű odavetni. (Nagy zaj.) Akkor, a mikor az 1848-iki törvényben (Zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon. Elnök csenget.) egy tilalom van a feloszlatásra és midőn az 1867-iki törvényben módosíttatott ez a tilalom . . . (Zajos ellenmondás a bal- és a szélsobaloldalon.) Ugron Gábor: Csak korlátoztatott! Gr. Tisza István miniszterelnök: A tilalom kiküszöböltetett, a feloszlatás joga expressis verbis megadatott, csak a ház összehívása van bizonyos feltételekhez, időponthoz kötve. Ugron Gábor: A választás elrendelése a ház összehívásához van kötve. Ellenkezőleg! Hogy össze legyen hívható a ház, ahhoz van a feltétel kötve. Holló Lajos : Alkotmányos miniszterelnök! Gr. Tisza István miniszterelnök: Kérem, itt van a törvényben (olvassa): »01y esetben, midőn ő Eelsége az országgyűlést bármi okból előbb feloszlatja«. Tehát joga van feloszlatni. Ugron Gábor: De feltétele van! Tessék tovább olvasni! Gr. Tisza István miniszterelnök (olvassa): »01y esetben, midőn ő Felsége az országgyűlést bármi okból előbb feloszlatja, mint a befejezett számadások beadása és a jövő évi költségvetésnek előterjesztése a minisztérium által teljesíttetett és az országgyűlésen e tárgyak iránt határozat hozathatott volna, (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Nincs határozat!) az országgyűlés (Nagy zaj a bal- és a szélsobaloldalon.) .. . Kérem, ezzel egyenesen bebizonyítják, hogy félnek az argumentácziótól. (Zajos ellenmondás a bal- és a szélsobaloldalon.) Ha nem félnek az argumentácziótól, akkor hallgassák meg. Thaly Kálmán: A feloszlatástól sem, nem hogy az argumentácziótól! Gr. Tisza István miniszterelnök: Ha tehát az országgyűlés feloszlattatott, mielőtt ezek bekövetkeztek, az országgyűlés még azon év folytán és pedig oly időben összehívandó, hogy mind a befejezett számadások, mind a jövő évi költségvetés az évnek végéig országgyülésileg tárgyaltathassanak. Pap Zoltán: Hát az idei költségvetés ? (Felkiáltások a jobboldalon: Arról nem beszél a törvény !) Gr. Tisza István miniszterelnök: A feloszlatás joga tehát | megvan. (Zajos ellenmondás a bal- és a szélsobaloldalon.) De az országgyűlés összehívandó ugy, hogy a számadások iránt és a jövő évi költségvetés iránt . . . (Zaj a szélsobaloldalon.) Várady Károly: Esküszegés és az alkotmányon ejtett árulás! Gr. Tisza István miniszterelnök: Én nagyon kérem a képviselő urakat... Rigó Ferencz : Kér és," egyúttal fenyeget ? így nem lehet kérni! (Nagy derültség. Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Tisza István miniszterelnök: Én nagyon kérem a képviselő urakat, hogy a házszabályoknak és a szólásszabadságnak azon elemi követelményét, hogy egymásnak teljesen objektív argumentumait meghallgassuk, legyenek szívesek respektálni. Pap Zoltán: Meg is teszszük! (Felkiáltások jobbfelöl: Látjuk!) Gr. Tisza István miniszterelnök: Veszem észre. Engedjék meg nekem, ha egy ilyen teljesen objektív argumentácziót folytonos közbeszólásokkal minden mondat közepén megakasztanak . . . Várady Károly: Hát halljuk már az értelmét ! Gr. Tisza István miniszterelnök: Itt van ennek egy ujabb jele! (Derültség jobbfelöl. Felkiáltások: Várady urat órákig hallgattuk! Zaj.) Elnök: A képviselő urak a szólásszabadságot szóval hirdetik, de tényleg ellene cselekszenek. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Tessék a szónokot csendben meghallgatni ! Gr. Tisza István miniszterelnök: Engedjenek meg nekem, azoknak a képviselő uraknak, kik egy teljesen objektív argumentáczióval szemben ilyen türelmetlenséget tanúsítanak, teljes joggal fogjuk kétségbevonni azon jogát, hogy mint a szólásszabadság, mint a házszabályok és mint az 1848-iki törvények hivatott védői álljanak oda a közvélemény elé. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Kecskeméti Ferencz: Nem sok panasza lehet ebben a, részben ! Meghallgatjuk türelmesen! Gr. Tisza István miniszterelnök: Felveszem beszédem fonalát. Kétségtelen, hogy a feloszlatäsi jog megvan, de azon feltételhez van kötve, hogy a ház újra összehívandó oly időpontban, hogy a számadások és jövő évi költségvetés iránt idejekorán határozat hozathassák. A jövő évi költségvetésről van sző világosan a törvényben. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Hát a folyó évi költségvetéssel mi lesz?) Én szeretném azt az interpretáczionális teóriát tudni, a mely lehetővé tenné azt, hogy midőn egy törvényes dispoziczió világosan, minden kételyt kizárólag az időpont precziz megjelölésével valamely évre vonatkozik, hogy akkor per analógiám, vagy nem tudom micsoda okoskodások révén hogyan lehet azt egy másik évre kiterjeszteni. Hogy itt a törvény a jelen évi költségvetésre nem gondol, az nagyon természetes, mert azok, a kik 1848-ban és 1867-ben az ország törvényeit megalkották, soha lehetségesnek nem tartották volna, hogy akadjon a parlamentben kisebbség, mely a költségvetés idejekorán való megalkotását lehetetlenné tenné. (Élénk helyeslés jobbfelel. Zaj a baloldalon.) Annak, hogy ebből a feltételből egy feloszlatási tilalom konstruáltassék, útjába kell állnunk nemcsak a korona jogai, de a nemzet jogai szempontjából is, mert, engedőimet kérek, egyenesen az alkotmányjog szellemének kardinális követelménye, hogy minden nehéz szituáezióban, min-