Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-342

342, országos ülés 1903 november 21-én, szombaton. 253 állás újra fel fog éledni; (ügy van! balfelol.) itt nem palliativ szerekről kell gondoskodni, hanem olyan politikát kell inaugurálni, (ügy van! ügy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) a mely egyszer, s mindenkorra veget vet ennek a helyzetnek, és ezt a politikát nem hatalmaskodással és hatalom segitségével, hanem egyesegyedül szeretettel, igazsággal, a politikai elvek egész integritásának és tisztaságának megőrzésével, azok integritásába vetett hittel, meggyőződéssel s erős akarattal lehet megvalósítani. Én azt a nézetet vallom, hogy a szabadelvű párt, a melyben már annyiszor csalódtunk, erre képtelen. Ez a néhány szemelvényem mutatta, hogy ebben a tekintetben ez a párt milyen megbízhatatlan. Nézetem az, hogy a kibontakozásnak olyannak kell lennie, a mely egyszer, s mindenkorra gyökeresen oldja meg a helyzetet, a mely a parlamentnek regeneraczióját a capitele a választókerületek uj beosztásáig és a választói jogosultság helyesebb szabályozásáig statuálja. (ügy van! Ugg van! balfelöl.) Erre pedig nem a t. szabadelvű párt hivatott ; ezt máskép nem lehetne megcselekedni, mint hogy ha az összes pártokból alakított koaliczió támadna, a mely elvi álláspontjának fentartäsával . . . Lengyel Zoltán: Szóval: mindannyian kormánypártiak legyünk! (Derültség a szélsöbaloldalon. Mozgás. Elnök csenget.) Rakovszky István: ... a mely elvi álláspontjának integritása mellett bizonyos, a parlamenti élet regenerácziójára irányuló lépéseket, törvényes intézkedéseket tenne és keresztülvinne, és ezen intézkedésekkel azután egy uj, egy szebb jövő alapját vetné meg. Ahhoz nem kell semmi a t. szabadelvű párt részéről, csak egy kis hazafiság, egy kis lemondás mert ha igaz az, t. szabadelvű párt, hogy önök képezik a nemzet többségét, hát akkor mit vesztenek azzal, ha az ellenzékre jönnek, hiszen a parlamenti reform után ismét önök lesznek a többség. (Derültség balfelol.) Miért félnek attól, hogy egyszer egy ilyen koalicziós kormány alatt, ha olyan erős ... (Ellenmondások a jobboldalon.) Én meg vagyok győződve, hogy még Ballagi t. képviselőtársamat is megválasztják megint Sárospatakon, és nagyon fogok örülni, hogyha megint itt látom őt. Ballagi Géza: Olyan koalicziós kormánynak nem leszek hive, a melyben Rakovszky benne lesz. (Zaj. Elnök csenget.) Pap Zoltán: Csak kormány legyen, te mindig támogatod! Rakovszky István: T. képviselőtársam, nem tudom, miután már két nézetet változtatott Sárospatakon, nem fogja-e ezt a nézetét is megváltoztatni még egyszer. (Derültség balfelol.) A kibontakozásnak csak azt a lehetőségét találom, hogy ha a pártok összefognak és ezen sivár politikai helyzetnek előidézőit száműzik és kiragadják a parlamentet abból a szerencsétlen helyzetből, a melyben jelenleg van. Még a t. miniszterelnök úrhoz — a kihez csak most van szerencsém beszédem végén — szeretnék egy pár szót intézni. (Halljuk! Halljuk ! balfelol.) Azért intézem azokat hozzá, mert a t. miniszterelnök ur akkor, a mikor erről szóltam, nem volt a teremben. A t. miniszterelnök ur programmbeszédében — nagyon helyesen — fázott attól, hogy a nemzet és a korona között konfliktus támadjon. Valamennyien fáznak ettől (Iqaz! TJgy van! balfelol.) és én kérve kérem a t. miniszterelnök urat, inkább önmagát dobja oda áldozatul, de azt a szerencsétlen ötletét ne valósítsa meg, hogy az országgyűlést ex-lexben feloszlassa, mert szent és sérthetetlen a korona, de époly szent és sérthetetlen a törvény, (Elénk helyeslés balfelol.) az egyiknek sérthetetlensége a másikat feltételezi és ha a miniszterelnök ur ehhez hozzá nyúlna, akkor szentségtörést követne el. Ext azonban róla fel nem tételezem. A törvényjavaslatot el nem fogadom, hanem egy határozati javaslatot van szerencsém benyújtani. (Elénk helyeslés és éljenzés balfelol.) Elnök: A határozati javaslat fel fog olvastatni. Hertelendy László jegyző (olvassa): »Elleninditvány. Határozati javaslat. Mivel a kormány az államháztartás szükségleteinek fedezésére nem rendelkezik sem a f. évi költségvetéssel, sem a múlt évi költségvetési törvény keretében való intézkedésre felhatalmazási törvénynyel, következésképen az állam bevételeinek felhasználására és kiadásainak folyósítására törvényes , alapja nincsen, kötelessége volna tehát mindenekelőtt az alkotmányos kormányzás törvényes feltételeit magának megszerezni; a jelenlegi kormány azonban kísérletet sem tett, hogy a felhatalmazási törvényt a képviselőházban tárgyalás alá vétesse, és ekként a maga cselekedetével hozzájárult a törvénytelen állapot fentartásához, a mi vétkes mulasztást és törvénysértést jelent: indítványozzuk ennélfogva, hogy a képviselőház utasítsa a minisztériumot, hogy az 1903, évi ujonczjutalék mennyiségének megállapításáról és az ujonezok megajánlásáról szóló tötvényjavaslatok tárgyalásának félbeszakításával azonnal tűzze ki napirendre az 1903. évi deczember hó végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot.* (Éljenzés balfelol.) Elnök: A miniszterelnök ur kivan szólni. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Tisza István miniszterelnök : T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Legnagyobb Bajnälatomra nem lehettem jelen az előttem szólt képviselő ur beszédének egész folyama alatt; ennek a körülménynek méltóztassanak tehát betudni azt, ha netalán válasz nélkül hagyom beszédének oly részeit, a melyekre reflektálnom kellett volna. Figyelmeztettek azonban reá, hogy a t. képviselő ur megjegyzés tárgyává tette azt a körülményt, hogy a szabadelvű párt a maga