Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.
Ülésnapok - 1901-342
342. országos ülés 1903 november 21-én, szombaton. 251 adott feleletében azt mondotta, hogy ha gróf Zichy János magának a fáradságot venné és összehasonlítaná az ő parlamentáris működését a múltban és a jelenben, szakadatlan kontinuitást találna és ellenmondást nem. Tehát a t, miniszterelnök ur mai napig is ezen az állásponton áll. Hieronymi t. miniszter ur nem áll azon az állásponton, mert akkor e miatt kilépett a szabadelvű pártból, (Derültség.) és ezt nagyon szép beszédben itt a házban meg is okolta. De, t. képviselőház, a t. miniszterelnök ur is nagyon hamar, még ugyanaznap megváltoztatta a néze' tót. Mert akkor Hegedüs Sándor t. képviselő urnak skrupulusai támadtak és ekként szólt (olvassa): »A másik aggodalmam az volt, hogy vájjon nem jelenti-e azt, hogy most a ház elnapoltatok és parlament nélkül kormányoz a kormány; hát én azt hiszem, hogy ez is általában ki van zárva; a parlamenti ellenőrzés fenmarad és e tekintetben, azt hiszem, a kormány szintén megnyugtathatja a pártot és az országot. És, t. képviselőház, akkor a legalkotmányosabb felfogást báró Bánffy Dezső képviselte, a ki ekként szólt (olvassa): »Egynéhány szavam van még Hegedüs Sándor képviselő ur beszédének azon részéhez, a mely a felelőségre vonatkozik. A kormány azt vállalja, kell is, hogy vállalja és ezt ugy véli, hogy ha esetleg bekövetkezik az az eshetőség, a melyről itt szó van, január elseje után nem az országgyűlés elnapolásával, hazaküldésével, hanem ellenkezőleg az országgyűlés együtt tartásával (Hosszas zajos éljenzés.) — a szabadelvű pártban — kell, hogy a felelőséget hordozza. Ez nem azt teszi, hogy ünnepekre, vagy más körülményekre való tekintettel, rövid időre, egyes napokra a ház elnapolható nem lesz, de jelenti azt, hogy állandóan együtt kell lennie, hogy minden tényeért. minden eljárásért a felelőséget hordozhassa és a parlamentben minden perczben a felelőséget vállalhassa. »(Helyeslés.)« A t. miniszterelnök urnak akkor nem volt ez ellen kifogása, tehát hozzájárult, s ebből azt bizonyíthattam be, hogy akkor két különböző álláspontot foglalt el, tehát konzekvens is és iukonzekvens is. De, t. képviselőház, ugyanígy gondolkozott Széll Kálmán t. miniszterelnök ur — mostani képviselő — is, a ki május 2-án a házban tartott beszédében a következőket mondta (olvassa): »T. képviselőház! Miután az államháztartás továbbviteléről, illetve az állami kiadások teljesítéséről és a bevételek szedéséről szóló felhatalmazási törvényjavaslat nem jött létre, az érvényben lévő törvény pedig a tegnapi napon hatályát vesztette, mert mint véghatározat a tegnapi naphoz volt kötve, a mint tegnapi és hétfői beszédemben kijelentettem, nehogy az államháztartás gépezete megakadjon, feltétlenül szükségessé vált, hogy a legszükségesebb keretben a kormány a maga megsulyosodott, de öntudattal vállalt felelőségének tudatában az országgyűlés jelenlétében fedezze azokat a kiadásokat, a melyek az állami gépezet fentartására és az állami élet továbbvitelére feltétlenül szükségesek.« Továbbá ezt mondja (olvassa): »A dolog ugy áll, t. képviselőház, hogy én kötelességemben állónak tartom a kormány nevében, felelőségemnek érzetében, ezen állapotnak első napján a jelenlévő és együtttartandó országgyűlésnek jelentést tenni, hogy fentartjuk a legszükségesebb keretben stb. stb. (Élénk helyeslés a jobboldalon.)« Én azt a kérdést intézem a t. szabadelvű párthoz: vallja-e a Széll Kálmán által hangoztatott és a t. szabadelvű párt által elfogadott álláspontot? Vállalja-e azon álláspontot és kitart-e azon álláspont mellett, a melyet Széll Kálmán alatt is helyeselt május 2-án, igen vagy nem? Megengedhetőnek tartja-e a háznak feloszlatását ex-lexben, igen vagy nem ? Felhívom Széll Kálmán t. képviselő urat, felhivom Hegedüs Sándor t. képviselő urat, nyilatkozzanak, vájjon az ő előbbi álláspontjukat fentartják-e vagy megtagadják-e, s magukévá teszik-e azt az álláspontot, a melyet a t. miniszterelnök ur hangoztatott a pénzügyi bizottságban és azon beszélgetés folyamán, a melyet Polónyi Géza képviselő úrral folytatott? T. képviselőház ! Ehhez a t. szabadelvű pártnak politikai becsülete oda van kötve, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) ehhez a t. szabadelvű pártnak integritása van hozzákötve, ez egy alkotmánybiztosíték volt, a melyet magáévá tett a szabadelvű párt Bánffy alatt, a melyet magáévá tett Széll Kálmán, alatt s a melyet Tisza István kedveért, a t. miniszterelnök ur kedveért nem lehet odadobni, mert ez több, mint egyszerű párthatározat, ez az alkotmányban gyökerező szent jogunk. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) T. képviselőház! Én ezzel végeztem azon kifogásokkal és azon indokokkal, a melyek lehetetlenné teszik nekünk azt, hogy ezen törvényjavaslatot, a melyet különben megszavaztunk volna, megszavazzuk. Ha a t. képviselőház figyelmével egypár perezre még megajándékozna, (Halljulc! Halljuk !) szeretnék erről a helyzetről nyilatkozni és szeretném — és itt elismerem, hogy túllépek azon kötelességeken, a melyek az ellenzékre súlyosodnak — a kibontakozásnak az én nézetem szerint való módozatát előadni ugy, a hogy én magam — mert ez az én magam egyéni nézete, s nem elvbarátaim nevében beszélek — megfogalmaztam is. (Halljuk! Halljuk]) T. ház! Nagyon csalatkoznak azok, a kik ezt az egy év óta fennálló harezot csak egy évre datálják vissza. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ez az állapot visszavezethető több évre . . . (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Pap Zoltán: Már 377 esztendeje tart! Rakovszky István: .. . csak arra az időre utalok, a mely alatt magam is részese voltam 32'
